Somogynak bőkezűen osztogatta a Teremtő a vizeket. Jobbnál-jobb tavak, víztározók, érintetlen folyószakaszok és vadvizek közül válogtahat a megyénkbéli, vagy a hozzánk látogató horgász. A vízpart szerelmeseit azonban nemcsak a táj szépsége, vagy az itteniek vendégszeretete csábíthatja, hanem azok a fogások is, amelyekről mi, a KaposPonton is rendszeresen tudósítunk, de a Magyar Horgász rekordlistája sem képzelhető el somogyi sikerek nélkül.
Csak két jellemző, bajuszos példa: Töröcske adta az ország eleddig legnagyobb harcsáját; a Desedán pedig nemrégiben egy mázsa körüli rablót sikerült akasztani. A Balaton tavalyi fogási ranglistáján továbbra is aranyérmes a ponty, ezüst- a süllő és bronz a balin.
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló új törvényt a hónap elején fogadta el az Országgyűlés. A jogszabály elődje elavult volt - ezzel, talán a halászokon kívül - mindenki egyetértett. A mostani paragrafusok kimódolásába már a horgászszervezeteket is bevonták, és az egy éves előkészítő munka után, most úgy tűnik elégedettek az érintettek.
A témában egy kisfilmet is készítettünk, amelynek nyersanyagát a Töröcskei víztározónál rögzítettük. Összeállításunkból kiderül, hogy Gelencsér Attila, országgyűlési képviselő, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke is lelkes és gyakorta eredményes pecás, ráadásul a "catch and release" híve. Kozári Miklóst is kettős minőségében kértük kamera elé. A szakember egyfelől a Somogy Megyei Horgász Szövetség alelnökeként, másrészt a Kaposvári Sporthorgász Egyesület elnökeként nyilatkozott stábunknak.
Videónk az alábbi képre kattintva indul el.
Igaz, a törvénnyel kapcsolatban néhány részletszabályozás csak az ősszel lát majd napvilágot, a keret már ismert:
A következő időszakban a vizek kezelői jogát a horgászok kapják; édesvízi halászat ezután csak ott végezhető, ahol a horgászok a kezelői jogért nem jelentkeztek.
Természetesen azt a kormányzat sem szeretné, ha a nagy történelmi hagyományokkal rendelkező édesvízi halászat kiveszne, de az új törvény elsősorban a halállomány védelmét és fejlesztését, illetve az élőhelyek megújítását tartja szem előtt, így pontosan szabályozza a hálóvetők tevékenységét.
Ökológiai célú, szelekciós halászatra ezután is szükség van, hiszen például a Balatonból a busát horgász módszerekkel ezután sem lehet kifogni.
A jövőben is az állam rendelkezik a halgazdálkodási joggal, ezt pályázat útján haszonbérletbe adhatja, a nem állami tulajdonú vizeknél azonban erősebben kötik a tulajdonhoz a haszonbérletet.
A halállomány megóvása érdekében a jövőben erélyesebben és több jogosítvánnyal léphetnek majd fel fel az illegális halfogás ellen a halőrök. Így például, a jogszabály lehetővé teszi az illegális halfogáshoz használt eszközök elkobzását is.
Az új jogszabály bevezeti a fogási tanúsítványt, amelynek segítségével a hal útja az élelmiszerlánc részeként kifogásától kezdve végigkísérhető. Szintén új elem a szabályozásban a halászati engedély, kereskedelmi célú halászat ezután csak ennek birtokában végezhető.
A szigorítások mellett azonban könnyítések is lesznek. Továbbra is megmarad az állami horgászjegy, de bevezetik majd a kéthónapos időszakra szóló turista állami horgászjegyet.
Címkék: halgazdálkodási, rapsic, orv, halász, őr, törvény, horgász, gazdaság