Másfél évizede egyre jobb a Balaton vízminősége - állítja a KaposPontnak az MTA Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója, G.-Tóth László is. Azt mondja: ennek három fő oka van. Az eutrofizáció ( melyben az állóvizekben a tápanyag feldúsul, ezért elszaporodnak az elsődleges termelő szervezetek: fitoplanktonok, gyökerező hínár-, mocsári növények ) elleni kormányintézkedések, a közcsatorna megépítése és a nagyhúsfeldolgozók megszüntetése. Ezek következtében már régóta nem algásodik a víz. A víz elektromos vezetőképességét mutató érték azt jelzi, hogy kevés a foszfor, vagyis hígult a Balaton. Januártól mostanáig csurig telt, főleg jó minőségű esővízzel.
- Sokan felhívtak a tegnap megjelent balatoni űrfotó miatt is, mondván, hogy barnás foltok látszanak a Balatonon - meséli az igazgató. - Ebben semmi újdonság nincsen, ez mindig is így volt, ugyanis a Balaton vizének a fele a Zalából folyik a medencébe, és a folyó humusz anyagot hoz bele, ennek barnás a színe. Azonban nyugatról kelet felé haladva egyre világosodik a víz, ez ugyanis a napsugárzás hatására elbomlik. A Zalából 4-10 év alatt jut el a víz a Sióig, ezt hívjuk a víz tartókodási idejének. A Balaton jelenlegi vízminőségét szemléltetve egyetlen adatot említenék: az OECD-skála szerint 75 mg/liter klorofilltartalom felett rossz a víz minősége. Keszthelynél ez 18-20, Tihanynál pedig 6-7 - zárta G.-Tóth László.
Az igazgató a több napilapban is megjelent, a Balaton vízminőségét is kifogásoló hírekre reagált.
A Magyar Hírlap azt írja: a hazai természetes vizek minőségét kifogásolja egy európai uniós jelentés, s a tanulmányban a Balaton kapcsán is kifogást emelt Brüsszel, holott a téli–tavaszi csapadéknak köszönhetően a tó vize szinte kicserélődött, 1930 óta nem volt olyan tiszta, mint most.
A hvg.hu is foglakozott a témával. A lap is idézi azt a március végén közzétett uniós tanulmányt, amelyet a román Victor Bostinaru EP-képviselő mutatott be egy brüsszeli meghallgatáson. Az értékelést az Európai Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség anyagai alapján készítették azért, hogy megvizsgálják, mely országok nem felelnek meg a szennyvízkezelésről szóló direktíváknak. Magyarország a negyedik helyet foglalja el a környezetvédelmi szabályokat megsértő országok szégyenlistáján.
Arra voltak kíváncsiak, hogy a 27 uniós tagállam közül ki, mennyiben tartja be azokat a direktívákat, amelyeket még a 2000-ben létrehozott európai Vízkeretirányelv (VKI) fektetett le. A jelentés főleg arra fókuszál, hogy miként kezeli a szennyvizet az adott ország vagy város, de fontos iránymutató a természetes vizek és a csapvíz állapota, főleg a kedvelt üdülőrégiókban.
A tanulmány szerint Magyarország a negyedik helyet foglalja el: 631 helyszínen szegi meg a szabályokat. A dokumentum tételesen 213 közepes és nagyobb települést nevez meg, köztük Budapestet, Debrecent és Sopront is.
Kiemeli a Balatont, mint Európa egyik legkedveltebb üdülési célpontját. Némi élcet is megenged magának az anyag, ugyanis egy dupla oldalas Európa-térképre képeslapokat helyeztek el azokról a vidékekről, ahol a vizet veszélyesnek vélik. "Üdvözlet Pisából" és "A tökéletes Palo Alto" képeslapok mellett megtaláljuk a Balatont is.
A lap azt írja: már a Balatont érő kritika is mély érvágás. Ha szárnyra kap a hír, hogy rossz osztályzatot kapott a tó, akkor a sokmilliárdos turizmus és sport szektor elvérzik. A KSH adatai szerint 2012-ben 2,7 millió belföldi és 1,7 millió külföldi vendégéjszakát vásároltak itt. Válság ide vagy oda, a belföldi vendégéjszakák száma 1,3 százalékkal, a külföldieké 4,5 százalékkal növekedett, és ezzel az „összes magyarországi belföldi vendégéjszakából 26, összes külföldi vendégéjszakából 15,3 százalékban részesedik” a Balaton, szögezte le a Magyar Turizmus Zrt. a hvg.hu-nak.
„Az eredmény megkérdőjelezhető” – mondja a hvg.hu-nak Somlyódi László professzor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vizi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék oktatója. Nem csupán a masszív tudományos-szakmai múltja teszi viszont ítéletét hitelessé, hanem önkritikája is, amivel a hazai vízpolitikát illeti.
Jelen pillanatban a Balaton vize „olyan állapotban van, mint a 60-as években, aki tehát a Balatonról azt állítja, hogy veszélyes a vize, annak fogalma sincs a valós helyzetről – állítja a professzor, és véleményét osztja Vörös Lajos, a Magyar Turizmus Zrt. tudományos tanácsadója is, aki kihangsúlyozta, hogy a vízminőség romlását főleg „a lebegő mikroszkopikus algák túlzott elszaporodása, szaknyelven az eutrofizáció veszélyeztette”. Különösen veszélyesek az „egyes nyaranta [elszaporodó] tömeges kékalgák (cianobaktériumok)”, amelyek mérgeket termelnek, „bőrirritációt, nyálkahártya-gyulladást, a véletlenül lenyelt vízzel a gyomorba jutva bélpanaszokat okozhatnak. Az algatúlszaporodást a tóba a vízgyűjtő területről elsősorban a szennyvizekkel bejutó foszfor okozza”.
A Vidékfejlesztési Minisztérium, amelynek egyik államtitkársága felelős a víz- és környezetügyekért, ismeri a jelentést, és Somlyódy professzorhoz hasonlóan hiányolja belőle a forrásmegjelölést, a konkrétumokat. „A Balatoni Intézkedési Tervként (BIT) ismert intézkedési csomag” arra koncentrál, hogy biztosítsa „a strandok – közegészségügyi szempontból is – biztonságos vízminőségét, a vízminőség-védelmi kotrást, a nádas-rehabilitációt, az ökológiai alapú halászatot és horgásztevékenységet, valamint a közvélemény és az idegenforgalom szakszerű és hiteles tájékoztatását.
(KaposPont hvg.hu,)