Joghurt

A tejtermékek táplálkozásunk alapvető elemei, vásárlásukkal nem csak egészségünket, hanem a gyártó cégeket is támogatjuk. A Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) megvizsgálta, hogy a tejtermékek gyártóinak milyen a környezeti és társadalmi teljesítménye.

A vizsgálatot a tejipari termékek széles körében végezték el: az adatbázisban szerepelnek a gyümölcsjoghurt, joghurt, kefir, krémtúró, puding, rudi, sajt, sajtkrém, tejföl, tejszín, túró, vaj, vajkém márkák és gyártók rangsorai.

A cégmérce szempontjai alapján legmagasabb pontszámmal a túró, sajt és tej cégmércékben szereplő Galgafarm nyerte az első helyezést. Második helyezett a Naszálytej, harmadik pedig a Virágoskút Kft. lett.

Az tejipari cégmérce sereghajtói a Pannontej, a Friesland, a Veszprémtej lettek, a legalacsonyabb pontszámot a Danone kapta.

A tejipari ágazatról készült cégmérce rangsora a http://cegmerce.tudatosvasarlo.hu/ oldalon, összefoglaló elemzés pedig a www.tudatosvasarlo.hu/cikkek/1504 oldalon érhető el.

A vállalatok környezetvédelmi teljesítményének vizsgálatából kiderült, hogy:

- A 31 vizsgált tejipari cég közül egyik sem tett közzé honlapján környezeti jelentést.

- Több cég kapott környezetkárosításért bírságot: a Friesland Hungária Zrt. és a Jásztej Zrt. 2007-ben többször is, mivel több tejüzeme is káros anyagokat bocsátott a szennyvízhálózatba (utóbbi céget 2002-2007 között minden évben megbírságolták emiatt).

- A Sole-Mizo Zrt.-t zajvédelmi határérték túllépése, hulladék-nyilvántartás vezetésének elmulasztása, és a Frieslandhoz hasonlóan csatornaszennyezés miatt marasztalták el.

- A bio alapanyagokkal dolgozó Galgafarm, Andechser, Virágoskút, Naszálytej, Milchwerke Bechtesgadener Land, Sole-Mizo és a Kärntnermilch plusz pontot kapott.

A cégek társadalmi teljesítménye vegyes eredményeket hozott.

- A legtöbb probléma a Danone céggel kapcsolatban volt. Hazai és nemzetközi viszonylatban is kirívóan sok kritikát kapott a sajtótól és a hatóságoktól egyaránt.

- A Zott hazai forgalmazóját fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartás miatt a Gazdasági Versenyhivatal többször megbírságolta.

- A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság pedig az Egertejre, illetve az Alföldire szabott ki bírságot.

- A Friesland a nemzetközi porondon került szembe a hatóságokkal, mivel több esetben is megsértette az anyatej-pótlékok marketingjét szabályozó nemzetközi egyezményt.

- A munkavállalókkal kapcsolatos magatartást vizsgálva a munkaügyi felügyelőségek adatai alapján megállapítható, hogy a cégek nagyjából felét az évek során kisebb bírsággal sújtották. Nagyobb és többszöri bírságot a Dráva Tej, a Sole-Mizo és a Friesland kapott.

Az értékelésben fontos szempont volt, hogy a gyártó palettáján mennyi magyar termék található, illetve a cég mekkora százalékban van hazai tulajdonban.

- Maximális pontszámot a Tolnatej, a Minna, a Naszálytej, a Fuchs Tej, a Fino-Food, a Galgafarm, a Jásztej és a Dráva Tej ért el. E cégek többsége minden termékét Magyarországon állítja elő, és több mint 90%-ban magyar tulajdonúak.

- A legnagyobb pontlevonásban a Zott és a Mona Hungary részesült, mivel gyártási tevékenységet Magyarországon nem folytatnak, termékeiket importálják.

Az értékelés és pontozás rendszeréről bővebben itt.

Címkék: tejtermék, környezet, gazdaság