Egy komplex csalás ügy vizsgálata büntetőügyekre szakosodott legjobb büntetőügyvéd specialista számára is komoly szakmai kihívást jelenthet, emelte ki a Dr. Lupovici Jack védőügyvéd.
Ennek a vizsgálatnak lehet adott esetben egy kiemelt szelete az, hogy az elkövető egyáltalán bűnös-e csalás elkövetése miatt. Az eljáró büntetőügyvéd feladata a csalással vádolt terhelt (gyanúsított, vádlott) jogainak maradéktalan érvényesítése a büntetőeljárás során, illetve az esetleges enyhítő körülmények, akár eljárást megszüntető, felmentő körülmények érvényre juttatása, és így a sikeres védőügyvédi képviseletet megvalósítása. Az alábbiakban a Lupovici Ügyvédi Iroda vagyon elleni deliktumokra szakosodott büntetőügyvéd specialistája foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat.
A magyar büntetőjogban bűncselekmény az a szándékosan - vagy adott esetben gondatlanságból - elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli. Evidens, hogy a bűnösségnek a bűncselekményi minősítéshez fenn kell állnia. A bűnösség a cselekmény és az elkövető közötti pszichikai viszonyként határozható meg. Ez a viszony eredményezi azt, hogy az elkövetőnek a cselekmény felróható, és így beindulhat az állam jogérvényesítő mechanizmusa. A bűnösség alakzataiként határozható meg két közismert fogalom; a szándékosság és a gondatlanság.
Szándékosan követi el a bűncselekményt az, aki a cselekményének következményeit előre kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. Ez a két fordulat az egyenes szándék, illetve az eshetőleges szándék; az elkövetőnél a tudati oldal mindkétszer jelen van. Ezzel ellentétben gondatlanságból követi el a bűncselekményt az, aki előre tudja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy a következményeket azért nem látja előre, mert a tőle elvárható körültekintést nem tanúsította.
Csalás bűncselekményt az követ el, aki mást jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. A tényállás szövegéből is kitűnik, hogy csalás csak szándékosan követhető el, azon belül is csak egyenes szándékkal valósítható meg, míg gondatlanság egyáltalán nem jöhet szóba. Ezen felül a csalás bűncselekménye célzatos. A célzat egy esetleges tényállási elem a bűncselekmények esetén, annyit jelent, hogy a bűncselekmény elkövetésével az ember egy meghatározott cél elérésére törekszik. A célzatos bűncselekmények (és így a csalás is) jellemzően egyenes szándékkal követhetők csak el. Csalás bűncselekmény esetén a haszonszerzési cél az, amit az elkövető el kíván érni. Ezt a fordulatot tartalmazza is a büntetőtörvény, így ellentétben más deliktumokkal, csalás esetén a tényállásszerűség feltétele a célzat fennállása, és nem csak a büntetés kiszabása során jut szerephez.
A bűncselekményi minősítésnek természetesen ezen felül egyéb kritériumai is vannak, melyeknek egyaránt fenn kell állnia az elkövetéskor. A bűnösség, így az elkövető tudati oldalának vizsgálata azonban számos büntetőeljárás kulcspontját képezheti, így a szakértő védőügyvédi jelenlét az eljárás során bármikor hozzájárulhat az enyhébb, vagy akár felmentő ítélet meghozatalához. A büntető anyagi jog elméletének, illetve a kapcsolódó jogalkalmazói gyakorlatnak az ismerete, és a jelentős szakmai tapasztalat mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a megbízott védőügyvéd munkája révén minél kedvezőbb ítélethez juttassa védencét.