2019.11.21 - Csütörtök
Olivér
ÉLŐBEN A LEGNAGYOBB RANGADÓK!
Sportközvetítések a Kapos.hu-n!

Félárbócon a lobogó: nemzeti gyásznap a mai Szerző: MTI | 2019. November 04. - Hétfő 11:25 | Címkék: Megemlékezés, Nemzet, november 4, Politika, gyásznap, hős, forradalom, október 23, 1956, áldozat

63 évvel ezelőtt fojtották vérbe az 1956-os forradalom és szabadságharcot. A megtorlások áldozatainak harmada vidéki volt. Kaposváron este hat órakor lesz emlékező gyertyagyújtás.

November 4-ét, amikor az 1956-os események áldozatairól emlékezik az ország, a kormány hivatalosan 2013-ban nyilvánította nemzeti gyásznappá.

Ebből a szomorú alkalomból országszerte számos koszorúzást, gyertyagyújtást, csendes főhajtást szerveznek. Kaposváron 18 órakor - Déryné Vándorszíntársulat közreműködésével a Kossuth térre várják az emlékezőket.

Délelőtt katonai tiszteletadás mellett Benkő Tibor honvédelmi miniszter jelenlétében felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 63. évfordulóján a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

A lobogót esőben a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel, majd a Szózat zenéjére eresztették félárbócra. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a nemzeti lovas díszegység. fotó: MTI/Mohai Balázs
A lobogót esőben a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel, majd a Szózat zenéjére eresztették félárbócra. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a nemzeti lovas díszegység. fotó: MTI/Mohai Balázs

Az 1956-os forradalmat követő megtorlás kivégzettjeinek harmada vidéki volt - mondta a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke az M1 aktuális csatorna hétfői adásában. Bár vidéken nem volt fegyveres ellenállás, az ott történtek miatt 72 embert végeztek ki - tette hozzá Földváryné Kiss Réka.

Közölte: 1956-nak az az egyik nagy csodája, hogy kevés olyan eseménye van a magyar történelemnek, amely mellé ilyen óriási tömegek, társadalmi csoportok álltak volna. Míg Budapesten fegyveres harcok dúltak és az értelmiség megfogalmazta a maga követeléseit, addig vidéken nagyobb véres atrocitások nélkül váltották le a régi pártállami tanácsrendszert és a rend helyreállítására helyezték a hangsúlyt. A vidékiek élelmiszerekkel segítették a budapestieket, és vidéken november 4-én sem állt meg az élet, még decemberben is tüntetések zajlottak. A szolidaritási hálónak ezt az erejét ismerte fel a kádári megtorló gépezet, ezért követte a forradalmat óriási megtorlás vidéken is - mondta a történész.

Példaként említette Szobonya Zoltán jánoshalmi ügyvédet, akit a kulákok védőszentjének is neveztek, mert az 1950-es években azoknak nyújtott jogi segítséget, akiket a Rákosi-korszak kuláknak bélyegzett. Annak ellenére, hogy azt az álláspontot képviselte, a kommunistáknak is lehetőségük van politikai pártot szervezni, és kommunistákat is védett, koncepciós per után kivégezték. Három kisgyermek maradt utána, az özvegye nem kapott munkát - idézte fel Földváryné Kiss Réka, aki hangsúlyozta: a 72 kivégzett mögött 72 családi sors, 72 özvegy és az árváik maradtak.

Vissza az előző oldalra

Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
A böngészés folytatásával jóváhagyja a sütik használatát. Bővebb információ

Bezárás