2019.11.21 - Csütörtök
Olivér
ÉLŐBEN A LEGNAGYOBB RANGADÓK!
Sportközvetítések a Kapos.hu-n!

Bezártak a szavazókörök Szerző: MTI | 2019. Október 13. - Vasárnap 07:16 | Címkék: Szavazás, SOmogy, Választás, Politika, KAPOSVÁR, helyhatóság, önkormányzat, képviselő, polgármester

Vasárnap este 7 órakor befejeződött az önkormányzati és nemzetiségi képviselők választása.

A választópolgárok reggel 6 és este 7 óra között adhatták le szavazatukat. A 10 278 szavazókört este 7 órakor be kellett zárni. Abban az esetben, ha este 7 órakor még sorban álltak választópolgárok a szavazáshoz, a 19 órakor már sorban állók még szavazhatnak, a később érkezők azonban nem.

A szavazás befejezését követően a szavazatszámláló bizottságok hozzálátnak a voksok szétválogatásához, összeszámlálásához.

A szavazatszámláló bizottságoknak először több adminisztratív feladatot el kell végezniük, mielőtt az urnákat felbonthatnák: összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát. Csak ezek után bonthatják fel az urnákat.

A szavazatszámláló bizottság a szavazatokat minden esetben legalább kétszer számlálja meg.

A RÉSZVÉTELI ADATOKAT IDE KATTINTVA TALÁLJÁK!


Negyedórán belül ki kell érnie a rendőrnek a szavazóhelyiséghez

A rendőrség közterületi szolgálatát a választás napján úgy kell megszervezni, hogy a szavazóhelyiséget érintő segítségkérés esetén az első járőr 15 percen belül megérkezzen a helyszínre.

A választással összefüggő rendőri feladatokról szóló ORFK-utasításban az olvasható: a rendőrkapitányságok vezetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a szavazás napján, valamint az azt megelőző és követő napon biztosított legyen a szavazóhelyiségek környékén a rendszeres rendőri jelenlét.

A rendőrkapitányságok vezetői gondoskodnak arról, hogy az illetékességi területükön működő szavazatszámláló bizottság elnöke megkapja a szükséges tájékoztatást arról, hogy a rendőrök gyors igénybevétele milyen módon történhet meg.

Az utasítás szerint a közterületi szolgálatot úgy kell megszervezni, hogy a szavazóhelyiséget érintő segítségkérés esetén az első járőr vagy a segítségkérésre reagáló rendőri erő 15 percen belül megérkezzen.

A szavazóhelyiségben a rend fenntartása elsődlegesen a szavazatszámláló bizottság feladata, de ha ehhez szükség van rendőri intézkedésre, akkor azt haladéktalanul meg kell tennie a rendőrnek. Az intézkedés során - amelyről a rendőr minden esetben köteles jelentést készíteni - biztosítani kell a választás zavartalanságát.

A szavazás napján a rendőrség biztosítja a Nemzeti Választási Bizottságnak és a Nemzeti Választási Irodának otthont adó Nemzeti Választási Központot.


Jegyzőkönyvet kell vezetni a rendkívüli eseményekről

Az önkormányzati választás napján a szavazatszámláló bizottság elnöke felelős a szavazóhelyiségben a rend fenntartásáért. A rendkívüli eseményekről jegyzőkönyvet kell vezetnie a bizottságnak, és haladéktalanul tájékoztatnia kell az eseményekről a helyi választási iroda vezetőjét.

A rendkívüli eseményeket közzé kell tenni a Nemzeti Választási Iroda honlapján is, vasárnap délelőtt öt bejegyzés volt olvasható, ezek rosszullétekről, áramszünetről szóltak.

A szavazás napján a szavazókörben rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan történést, amely a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyezteti. Ilyen lehet például, ha rosszullét miatt mentőt kell hívni egy választópolgárhoz, esetleg a bizottság valamely tagjához, haláleset történik a szavazóhelyiségben, bombariadó van, tűz üt ki, áramszünet van a szavazóhelyiségben.

fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Rendkívüli eseménynek számít az is, ha tettlegesen bántalmazzák a szavazatszámláló bizottság (szszb) tagját, a választópolgárok összeverekednek a szavazóhelyiségben, kábítószer hatása alatt álló vagy ittas ember akadályozza a választópolgárokat a szavazásban, inzultálja az szszb tagjait, esetleg rendbontók megrongálják a szavazóhelyiség bútorzatát, felborítják a szavazófülkét.

A rendkívüli eseményeket súlyuk szerint két csoportba lehet sorolni: az egyik körbe azok tartoznak, amelyek az szszb elnökének döntése alapján gyorsan megszüntethetők, elháríthatók, így a szavazás folytatását nem veszélyeztetik.

Vannak azonban olyan rendkívüli, elháríthatatlan események, amelyek miatt a szavazás lehetetlenné válik. Ilyenek például, ha a szavazatszámláló bizottság szavazóhelyiségben jelen lévő tagjainak száma három alá csökken, ha haláleset történik vagy bombariadó van.

Ilyen esetekben a szavazást fel kell függeszteni, az urnákat és az iratokat zárolni kell, és a felfüggesztésről a helyi választási iroda vezetőjét tájékoztatni kell. Bombariadó esetén ki is kell üríteni a szavazóhelyiséget, és értesíteni kell a rendőrséget.


Pecsét nélkül nem érvényes a szavazólap

A vasárnapi önkormányzati és nemzetiségi választásokon a szavazatszámláló bizottságoknak a szavazólapokat a választópolgár jelenlétében le kell pecsételniük, a pecsét nélküli szavazólap érvénytelen. Az azonban, ha a bélyegzőlenyomat esetleg nem az erre kijelölt helyre kerül, nem teszi érvénytelenné a szavazólapot.

A szavazólapokat tilos előre lebélyegezni; csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le, azaz "érvényesítheti" a bizottság egyik tagja.
Amikor a választó megjelenik a szavazatszámláló bizottság előtt, a bizottság először ellenőrzi a személyazonosságát és a lakcímét vagy a személyi azonosítóját (személyi számát), valamint azt, hogy szerepel-e a szavazóköri névjegyzékben.

Ha a szavazásnak nincs akadálya, akkor a bizottság egyik tagja a szavazólapokat a hivatalos bélyegzővel lepecsételi a szavazólap bal felső sarkában, és a hozzá tartozó borítékkal együtt átadja a választópolgárnak.
Miután a választópolgár kitöltötte a szavazólapokat, borítékba teszi és az urnába dobja. Ha az urnába helyezés előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság az elrontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, és csak az urnába helyezés előtt van mód.

Fontos szabály, hogy az urna felbontása után, a szavazatok ellenőrzésekor a szavazatszámláló bizottság nem veszi figyelembe azokat a szavazólapokat, amelyeken nem szerepel pecsét.

Ha a szavazólapon szerepel pecsét, de nem a szavazólap bal felső sarkában, a szavazólap érvényesnek számít.


Érvényességi küszöb nincs, a szavazattöbbség dönt

A vasárnapi egyfordulós önkormányzati választáson nincs érvényességi küszöb, ez azt jelenti, hogy a részvételi aránytól függetlenül a szavazás várhatóan a legtöbb esetben érvényes lesz.

Azokból a jelöltekből lesznek képviselők vagy polgármesterek (Budapesten főpolgármester), akik a legtöbb szavazatot kapják. Ha tehát valakire egy szavazattal több érkezik, mint ellenfeleire, megnyerte a választást.

Szita Károly, Kaposvár leghosszabb ideje hivatalban lévő polgármestere is délelőtt adta le szavazatát.
Szita Károly, Kaposvár leghosszabb ideje hivatalban lévő polgármestere is délelőtt adta le szavazatát.

A tízezernél kevesebb lakosú településeken egyéni listán választják a képviselőket, minden választónak annyi szavazata van, ahány tagú lesz a képviselő-testület. Így ott a képviselő-testület létszámának megfelelő számú "legtöbb" érvényes szavazat alapján alakul ki, hogy ki nyer mandátumot.

A megyei közgyűlésekbe listáról, a szavazatarányoknak megfelelően kapnak mandátumot a jelölőszervezetek.

Az érvényességi küszöb hiánya egyben azt is jelenti, hogy elvileg akár egyetlen leadott szavazattal is mandátumot lehet szerezni. A választás csak akkor lehet eredménytelen, ha senki nem szavazott (érvényesen) vagy ha a két legtöbb voksot kapó jelölt között szavazategyenlőség alakult ki többszöri átszámolás után is.

A tízezernél kevesebb lakosú településeken akkor is eredménytelen a képviselő-testületi választás, ha nem sikerül annyi jelöltet megválasztani, ahány tagú lenne a testület. Ez például akkor fordulhat elő, ha egy jelölt egyáltalán nem kap szavazatot vagy akkor, ha pontosan annyian indulnak képviselőjelöltként, ahány tagú lenne a testület, ám egyiküket - mivel polgármesterként is indult - megválasztják településvezetőnek.


Így igényelhető mozgóurna

Aki még nem tette meg, de szeretne mozgóurnával szavazni, a kérelmét még benyújthatja online, ügyfélkapus azonosítással vasárnap délig. Emellett el lehet juttatni a kérelmet a szavazatszámláló bizottsághoz írásbeli meghatalmazással rendelkező meghatalmazottal, valamint kézbesítővel, például futárral vagy hozzátartozóval.

A mozgóurna iránti kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota, fogyatékossága vagy fogva tartása miatt gátolt választópolgár nyújthat be. A kérelemnek tartalmaznia kell a mozgóurna-igénylés okát is, arra hivatkozva például nem lehet mozgóurnát kérni, hogy valaki a munkája miatt nem tud elmenni a szavazókörbe. Ha a mozgóurnát nem a választópolgár lakcímére kérik, akkor a kérelemnek tartalmaznia kell a pontos címet.

A feltüntetett személyes adatoknak meg kell egyezniük az igénylő választópolgár lakcímkártyáján szereplőkkel, különben a kérelmet elutasítják. A mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki a szavazókör területén belül úgy, hogy az urna a szavazókör este 7 órai zárására visszaérkezzen. Aki mozgóurnát kért, az a szavazókörben hagyományos módon, személyesen nem szavazhat. Mozgóurnát csak adott választókerületen belül kérhet a választópolgár.


Aki rászorul, segítséget vehet igénybe a szavazáshoz

Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, akit testi fogyatékosság vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, igénybe veheti más választópolgár vagy a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes segítségét.

Az írásképtelen választópolgár helyett - ennek a ténynek a feltüntetésével - a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket. Szükség esetén - a választópolgár befolyásolása nélkül - a szavazatszámláló bizottság elmagyarázza a szavazás módját is.

null

Ha az olvasni nem tudó vagy a szavazásban egyéb ok miatt akadályozott választópolgár a szavazólap kitöltéséhez segítségül más választópolgárt nem tud megkérni, kérésére a szavazatszámláló bizottság két tagja együttesen segítséget nyújt.

A látássérült választópolgár Braille-írással ellátott szavazósablont vehet igénybe annak érdekében, hogy önállóan adhassa le szavazatát. Ilyen sablon csak ott áll rendelkezésre, ahol legalább egy választópolgár október 4-ig azt igényelte. A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint 176-an kértek Braille-sablont a helyi önkormányzati választástípusban való voksoláshoz, és 52-en pedig a nemzetiségiben.


Ki, hány szavazólapot kap és miért annyit?

A választópolgárok - attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, tízezer lakosúnál nagyobb vagy annál kisebb településeken voksolnak - két vagy három szavazólapon adhatják le szavazataikat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek vasárnapi választásán.

Két szavazólapot a megyei jogú városban élők kapnak kézhez. Magyarországon 23 megyei jogú város van: a 18 megyeszékhely mellett még Dunaújváros, Érd, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa és Sopron. (Budapest Pest megye székhelye és egyben az ország fővárosa, de nem tartozik a megyei jogú városok közé.)

A megyei jogú városokban élők az egyik szavazólapon a polgármesterre, a másikon a közgyűlés tagjaira szavazhatnak, akik egyéni választókerületi jelöltek.

Három szavazólapot kapnak a nem megyei jogú városban élők: a polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett szavazhatnak a megyei közgyűlés pártjaira, egyesületeire is.

A tízezernél kevesebb lakosú településeken úgynevezett egyéni listán osztják ki a mandátumokat: valamennyi jelölt szerepel a szavazólapon, és a választónak annyi szavazata van (vagyis annyi jelöltre szavazhat), ahány tagú a település képviselő-testülete. Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták.

A tízezer lakosúnál nagyobb településeken, függetlenül attól, hogy megyei jogú város-e vagy sem, vegyes választási rendszerben - egyéni választókerületben és kompenzációs listán - osztják ki a mandátumokat: a választó csak az egyéni választókerületi jelöltre szavaz (és az lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta a választókerületében). A kompenzációs mandátumokat az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményező úgynevezett töredékszavazatok alapján, arányosan osztják szét a jelölőszervezetek között.

Somogyban a szavazókörök száma összesen: 434. Ezekben összesen 259202
választópolgár voksolhat. Kaposváron 59 szavazókörben 51780 polgár adhatja le szavazatát.

Vissza az előző oldalra

Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
A böngészés folytatásával jóváhagyja a sütik használatát. Bővebb információ

Bezárás