Öt magyarországi párt szerzett mandátumot - előzetes adat (99,9 százalék) 

A vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) előzetes adatai szerint, a szavazatok 99,9 százalékának összeszámlálása után a pártokra leadott szavazatok száma a következő:

    FIDESZ-KDNP -    1 777 757 (52,14 százalék)
    DK -             554 286   (16,26 százalék)
    MOMENTUM -       338 314    (9,92 százalék)
    MSZP-PÁRBESZÉD - 227 786    (6,68 százalék)
    JOBBIK -         219 539    (6,44 százalék)
    MI HAZÁNK -      113 529    (3,33 százalék)
    MKKP -           89 635     (2,63 százalék)
    LMP -            74 554     (2,19 százalék)
    MUNKÁSPÁRT -     14 385     (0,42 százalék)
    
    A leadott szavazatok alapján a mandátumok megoszlása a következő:
    
    FIDESZ-KDNP:    13
    DK:              4
    MOMENTUM:        2
    MSZP-PÁRBESZÉD:  1
    JOBBIK:          1
    
A leadott szavazatok alapján a következő pártok nem szereztek mandátumot, mert nem érték el az öt százalékos bejutási küszöböt:
    
    MI HAZÁNK
    MKKP
    LMP
    MUNKÁSPÁRT
    
A választás hivatalos végeredményét a külképviseleteken leadott szavazatok hazaszállítása (ennek határideje május 30.) és összeszámlálása, valamint a levélszavazatok beérkezése és összeszámlálása után a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg, legkésőbb június 14-én.

 SOMOGY megye:

    FIDESZ-KDNP     55,30 százalék - 56 626 szavazat
    DK              17,22 százalék - 17 637 szavazat
    JOBBIK           8,90 százalék - 9110 szavazat
    MOMENTUM         6,44 százalék - 6591 szavazat
    MSZP-PÁRBESZÉD   5,38 százalék - 5510 szavazat
    MI HAZÁNK        2,87 százalék - 2943 szavazat
    MKKP             1,79 százalék - 1838 szavazat
    LMP              1,67 százalék - 1711 szavazat
    MUNKÁSPÁRT       0,43 százalék - 437 szavazat

Magyar Nemzet: történelmi vereség az ellenzéknél

A Magyar Nemzet értesülései alapján 36 százalékos feldolgozottságnál 55 százalékkal vezet a Fidesz-KDNP az európai parlamenti (EP-) választáson, ami 14 EP-képviselőt jelentene a kormányzó pártoknak.

A magyarnemzet.hu-n vasárnap este megjelent cikkben azt írják: "a második a Demokratikus Koalíció, amely 14 százalékon áll, és így 4 képviselőt juttathatna az Európai Parlamentbe".

A lap szerint a 7,5 százalékos Jobbik, s a szintén ugyanígy álló Momentum, valamint 6,1 százalékával az MSZP is 1-1 képviselőt küldhetne Brüsszelbe.

Este 7 órakor hivatalosan befejeződött a szavazás az ország 10 277 szavazókörben a vasárnap tartott európai parlamenti (EP-) választáson. Azok a szavazni akarók, akik már a sorban állnak, még leadhatják voksukat.

Dr. Csillag Gábortól, Kaposvár jegyzőjétől megtudtuk: a szavazás ideje alatt rendkívüli esemény nem történt, így a város mind az 59 szavazókörében rendben lezárult a voksolás este hét órakor.

A szavazókörök bezárása után a szavazatszámláló bizottságok hozzákezdhetnek a voksok szétválogatásához és összeszámlálásához.

A szavazatszámláló bizottságoknak először több adminisztratív feladatot el kell végezniük, mielőtt az urnákat felbonthatnák: összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát.

Csak ezek után bonthatják fel az urnákat, de addig nem kezdik el a szavazókörökből érkező eredményadatok közlését, amíg az Európai Unióban valamennyi szavazókör be nem zár. Olaszországban este 11 órakor zárnak a szavazóhelyiségek. 

A bizottságoknak ellenőrizniük kell, hogy az urnák sértetlenek-e, ha nem, akkor ezt rögzíteniük kell a rendkívüli események jegyzőkönyvében. (A bizottság dönt arról, hogy - az eset körülményeit is figyelembe véve - az urna sérülését figyelmen kívül hagyva belekeveri annak tartalmát a többi szavazólap közé, vagy a sérült urnát nem bontja fel.)

Először a mozgóurnát bontják fel, megkeresik benne az ellenőrző lapot, ha az nincs benne, az urnában lévő összes szavazólap érvénytelen. Ezután felbontják a szavazóhelyiségben használt urnákat, és azok tartalmát összekeverik a mozgóurnák tartalmával. Felbontják a borítékokat, kiveszik a szavazólapokat, és különválogatják az egyes listákra leadott szavazatokat. A bizottság listánként külön-külön megszámlálja a szavazatokat, kötegeli és a kötegre listánként külön-külön ráírja az érvényes szavazatok számát.

A bizottság külön csomagolja azokat a szavazólapokat, amelyeken nincs pecsét. A szavazólapok hátoldalára ráírják, hogy a bélyegzőlenyomat hiánya miatt érvénytelenek, majd kötegelik és a rendkívüli események jegyzőkönyvében rögzítik az ilyen szavazólapok számát, de ezt a szavazóköri jegyzőkönyvben nem kell feltüntetni.

Külön csoportba teszik a lebélyegzett, de érvénytelen szavazatokat (amelyeken egyetlen körben sincs, illetve több körben van x vagy + jel, vagy a választópolgár ceruzát használt). Érvényesnek fogadják el azt a szavazatot, amelyen egy körben van tollal írt x vagy + jel.

A szavazatszámláló bizottság a szavazatokat minden esetben legalább kétszer számolja meg. Az ismételt számlálást addig folytatja, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz.

A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazatok első összeszámlálásának eredményéről haladéktalanul adatlapot állít ki, amelyet telefonon, telefaxon vagy az adatlapok szállításával azonnal továbbít a helyi választási irodához, amely haladéktalanul rögzíti azokat az informatikai rendszerben.

A szavazatszámláló bizottság a szavazatok megszámlálása után megállapítja a választás szavazóköri eredményét, a szavazatok összeszámlálásáról és a szavazóköri eredmény megállapításáról jegyzőkönyvet állít ki.

Azt követően, hogy a szavazatszámláló bizottság már megállapította a szavazókörben a szavazás eredményét, a szavazatok újraszámlálására csak jogorvoslati eljárás keretében van lehetőség, és arra kizárólag a jogorvoslatot elbíráló szerv jogosult. A szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyveket, választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat - az urnával együtt - haladéktalanul a helyi választási irodához szállítja.

A külképviseleteken és a levélben leadott szavazatokat a Nemzeti Választási Irodában fogják összeszámlálni.

Részvételi arány - 18.30 óra - 41,74 százalék 

 A fővárosban a szavazók 49,76 százaléka, 653 403 választópolgár adta le szavazatát 18.30 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 18.30 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 47,02 százalék, ami 96 511 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt, 35,2 százalék, ebben a megyében 150 924-en voksoltak. Somogyban pedig 39,52 százalék, vagyis 100 011 szavazó vett részt a választáson.

A 2004-es EP-választáson 18.30 óráig a választásra jogosultak 36,89 százaléka szavazott, 2009-ben 34,90 százaléka, 2014-ben pedig 27,64 százaléka.

Részvételi arány - 17 óra - 37,06 százalék

A megyék közül a részvételi arány 17 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 41,5 százalék, ami 85 193 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt, 31,3 százalék, ebben a megyében 134 196-an voksoltak.

Somogy megye szavazóinak 35,24 százaléka, azaz 89 180 állampolgár voksolt.

Kaposváron eddig a szavazópolgárok 38,20%-a (19 557 fő) járult az urnákhoz.
 A 2004-es EP-választáson 17 óráig a választásra jogosultak 32,25 százaléka szavazott, 2009-ben 30,25 százaléka, 2014-ben pedig 24,06 százaléka.

Részvételi arány - 15 óra - 30,52 százalék

A megyék közül a részvételi arány 15 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 33,14 százalék, ami 68 022 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt, 25,9 százalék, ebben a megyében 111 025-en voksoltak.

Somogy megyében 29,06 százalék, azaz  73 530 szavazó járult az urnák elé.

Kaposváron pedig 32,49%, összesen 16 632 fő szavazott idáig.

A 2004-es EP-választáson 15 óráig a választásra jogosultak 25,50 százaléka szavazott, 2009-ben 24,09 százaléka, 2014-ben pedig 19,53 százaléka.

Részvételi arány - 13 óra - 24,01 százalék

A fővárosban a szavazók 29,06 százaléka, 381 628 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.    

A megyék közül a részvételi arány 13 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 25,13 százalék, ami 255 418 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 19,39 százalék, ebben a megyében 87 014-en voksoltak.

Somogyban 22,67 százalék  volt a részvételi arány, ami  57 363 szavazót jelent.

A kaposvári választópolgárok 25,98%-a, 13 299 fő adta le a voksát idáig.
 
A 2004-es EP-választáson 13 óráig a választásra jogosultak 19,90 százaléka szavazott, 2009-ben 19,40 százaléka, 2014-ben pedig 15,90 százaléka.

Részvételi arány - 11 óra - 17,16 százalék

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap délelőtt 11 óráig a szavazásra jogosultak 17,16 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A megyék közül a részvételi arány 11 órakor Veszprém megyében volt a legmagasabb, 18,43 százalék, ami 52 737 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 13,5 százalék, ebben a megyében 60 578-an voksoltak.

Somogy megyében a választók 17,03 százaléka, összesen 43 082 szavazó voksolt.

A 2004-es EP-választáson délelőtt 11 óráig a választásra jogosultak 13,75 százaléka szavazott, 2009-ben 13,77 százaléka, 2014-ben pedig 11,53 százaléka.

Szita Károly szavaz
Szita Károly szavaz
Gelencsér Attila szavaz
Gelencsér Attila szavaz

Szavazni csak személyesen, érvényes személyazonosító igazolvánnyal és lakcímigazolvánnyal, vagy a lakcímet vagy személyi azonosítót tartalmazó személyazonosító igazolvánnyal lehet.

A választópolgár a személyazonosságát bármilyen típusú személyi igazolvánnyal igazolhatja. A szavazatszámláló bizottság elfogadja továbbá a lézergravírozott útleveleket, valamint a kártyaformátumú jogosítványokat is. 

Fontos azonban, hogy ha a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcímkártyára is szükség van a szavazáshoz.

Mindenki csak a számára kijelölt szavazókörben adhatja le voksát, ennek helyéről korábban valamennyi választópolgárt tájékoztattak. Lakóhelyüktől eltérő helyen, átjelentkezéssel csak az a 97 617 választópolgár voksolhat, aki ezt szerda délutánig kérte.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.

Aki mozgásában akadályozott vagy beteg, vasárnap délig még kérhet mozgóurnát a szavazáshoz. Aki azonban nem kért, az nem szavazhat ilyen módon akkor sem, ha egy másik, háztartásában lakó választópolgárhoz kiviszik a mozgóurnát.

A magyarországi szavazókörökbe 7 872 738 választópolgárt várnak, ebből 110 154  fiatal lesz jogosult arra, hogy először szavazhasson, ők azok, akik a 2018-as országgyűlési választáson még nem voltak szavazókorúak, de az azóta eltelt időben nagykorúvá váltak. 

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) napközben hét alkalommal ad tájékoztatást a részvételről: 7, 9, 11, 13, 15, 17 órakor, valamint 18:30-kor. 

A nem hivatalos, előzetes eredményeket este 11 órakor hozhatja nyilvánosságra a Nemzeti Választási Iroda a www.valasztas.hu oldalon, miután az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött a szavazás. Akkor már várhatóan 90 százalék feletti lesz az adatok feldolgozottsága. 

Címkék: szavazás, választás, politika