A kaposvári cukorgyár novemberben fejlődése jelentős mérföldkövéhez érkezett, ugyanis elkészült a 60 ezer tonna cukor korszerű tárolására alkalmas, egyedi technológiával épült új cukorsilójuk.
Ezt avatta fel ma a kormányfő, Orbán Viktor. Ünnepi beszédében szóba került a hazai cukorkereskedelem kifehérítése is. Mint elmondta: a jelenlegi Európai Uniós szabályozás nem nehezíti meg a feketézők dolgát. Magyarország ezen szeretne változtatni a fordított áfa cukoripari bevezetésével. Ezt a tervezetet azonban Brüsszelen keresztül kell még verni.
Mint fogalmazott: "Itt kérem nagy disznóságok vannak, olyanok, amelyek nemzetgazdasági méretű károkat okoznak. Akik lerontják a becsületesen dolgozó cégek, termelők és a kaposvári gyár teljesítményét, azok súlyos bűnt követnek el Magyarországgal szemben."
A magyar lehet Közép-Európa leggyorsabban növekvő gazdasága ez év végére, ha a negyedik negyedévben is folytatni tudja azt a munkát, amit a harmadikban végzett - fejtette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök a beszédében hangsúlyozta: Magyarországon a hagyományoknak és az adottságoknak köszönhetően húzóágazat a mezőgazdaság, továbbá az arra épülő élelmiszeripar, a jó minőségű élelmiszerek előállítása pedig elemi, nemzeti érdek.
A magyar agrárium az elmúlt évek adatai alapján jelentős exportteljesítményt tud felmutatni: az agrárexport árbevétele 2010-ben még csak 5,8 milliárd, 2011-ben már 7,1 milliárd euró volt. A tavalyi nem volt olyan jó év a mezőgazdaság szempontjából, de a kivitel értéke minden idők legmagasabbja, 8 milliárdot meghaladó euró volt, amely a nemzetgazdasági export 10 százalékát tette ki - mutatott rá Orbán Viktor.
A kormányfő kitért rá, hogy 2017-től megszűnhet az Európai Unión belüli cukorkvóta, lehetőséget nyújtva a magyar cukoripar gyarapodására, növekedésére. Orbán Viktor ígéretet tett rá, hogy a kormány továbbra is fenntartja a cukoriparnak juttatott állami támogatások rendszerét.
A kormányfő hangoztatta, hogy a magyar mezőgazdaságot olyan beruházások viszik előre, mint a Magyar Cukor Zrt. silójának építése, amely reményei szerint a 21. századi magyar agrárium és élelmiszertermelés szimbóluma is lehet. A fejlesztést a kormány szemében különösen értékessé teszi, hogy azt a vállalat lényegében saját erőből valósította meg - mondta.
Orbán Viktor a cég tevékenységét méltatva szólt arról, hogy a Magyar Cukor Zrt. amellett, hogy nyereségesen működik, az elmúlt három évben több mint 600 millió forinttal támogatott városi közintézményeket, sportegyesületeket, civil szervezeteket.
A Magyar Cukor Zrt. az európai cukorpiaci reform lezárulta után fennmaradt egyetlen magyar cukoripari vállalat, amely Kaposvárra összpontosította termelését. A gyárban az elmúlt évtized során folyamatosan növelték a feldolgozási és raktározási kapacitást. Ennek legújabb állomásaként készült el a hatvanezer tonnás, félgömb alakú cukorsiló, amelyet hárommilliárd forintos beruházással, Magyarországon eddig teljesen ismeretlen, új technológiával építettek. A Magyar Cukor Zrt. ezzel a beruházással együtt az elmúlt években több mint tízmilliárd forintot fektetett be Kaposvárott, 2014-ben pedig további ötmilliárd forintból teljesen új csomagolóüzem, szitaállomás és készáruraktár építését tervezi. A tervek szerint a gyár kapacitása néhány év alatt akár 150 ezer tonnára nőhet, s a fejlesztések eredményeképpen a magyar cukorgyárból bizonyos termékeket a szomszédos országokba is tudnak majd exportálni.
Az ország egyetlen cukorgyárában magyar földön termett cukorrépát dolgoznak fel. A vállalat évente 280 gazdálkodóval szerződik, akik 15-18 ezer hektáron termelik az ipari növényt. A jelenleg is zajló, mintegy száz napig tartó, idei cukorrépa-feldolgozási kampányban a kaposvári cukorgyárban közel 800 ezer tonna cukorrépát dolgoznak fel, ami elegendő mennyiség a piacszabályozásban meghatározott 105 ezer tonnás cukorkvóta legyártásához. A gyárban 216 fő dolgozik, akiket a kampány során további száz fő egészít ki.
A Magyar Cukor Zrt. az osztrák Agrana élelmiszeripari csoporthoz tartozik, amely a cukorgyártás mellett a keményítő-, bioetanol- és izocukor-gyártásban valamint a gyümölcslé-ágazatban rendelkezik meghatározó érdekeltségekkel. Az Agrana hét gyárával Közép- és Kelet-Európa vezető cukorgyártója.
(MTI Fotó: Varga György)
Az alábbi kisfilmből megnézheti, hogyan húzták fel a kaposvári cukorgyár ünnepelt - leginkább egy óriási tojásra hasonlító - silóját, amelynek megépítéséhez 3 ezer tonna betont használtak fel. A 74 ezer köbméteres beruházás összköltsége 9,6 millió euró volt. Kattintson, és lásson csodát: fél év három percbe sűrítve!
Mi a fordított áfa?
A fordított áfát az uniós szabályok alapján ideiglenesen lehet bevezetni egy adott szektorban, általában a piac fehérítése és a költségvetési bevételek növekedése érdekében szoktak élni vele.
Alap helyzetben a szállító kiszámlázza a vevőnek az áfát, és elkéri tőle annak ellenértékét, a szállító pedig ezt az összeget vallja be az államnak. A fordított áfánál azonban a szerepek megcserélődnek: a szállítónak nem kell foglalkoznia az áfával, azaz nem kéri el annak értékét a vevőtől (vagyis áfa nélkül számláz neki), így bevallási kötelezettsége sincs az állammal szemben. Így az áfa ellenértékét a vevőnek kell az árura rátennie, és az állam felé bevallania, és bizonyos esetekben (ha ezt az áfát nem jogosult levonni) neki is kell megfizetni azt.
Magyarországon a hulladékkezelésben és a mezőgazdaságban (gabona és olajos magvak) sikeresen alkalmazták a koncepciót, amit 2018-ig meghosszabbítottak. Nemrég pedig a húsipar kifehérítésénél is előkerült a fordított áfa bevezetésének kérdése.
Címkék: fordított, orbán, cukorgyár, viktor, áfa, politika, Kaposvár