2020.02.28 - Péntek
Elemér
VIDEÓN A VÉGZŐSÖK NAGY NAPJA!
KATTINTSON A KAPOSVÁRI SZALAGAVATÓKÉRT!

Kampányvita a Kapos Televízióban! 2010. Április 06. - Kedd 08:00 | Címkék: Politika, Szavazás, elemzés, vita, Választás 2010, Kapos Televízió

A Somogyban területi listát állított négy párt képviselőit hívta meg a tévé, hogy ütköztessék álláspontjukat, programjukat. A kampányvitát április 7-én, szerdán 17:45-kor vetíti a Kapos Televízió! Addig is nézzék meg Németh Attila és Návai Zoltán politológusok elemzéseit!

A kampányvitán itt lesz Nemes Károly a Jobbik, Felder Frigyes az LMP és Kolber István, az MSZP képviseletében. A választás estéjén, április 11-én pedig élő műsorral jelentkezik a Kapos Televízió. A két meghívott vendég Németh Attila és Návai Zoltán politológusok lesznek, akikkel folyamatosan követjük majd az aktuális eseményeket, és a szavazás állását.

Négy párt

Németh Attila politológus elemzése és előrejelzése

Országos szinten négy párt bejutása a legesélyesebb, Somogyban a kispártok szereplésétől függ, hány helyen kell második fordulót tartani, a legkiélezettebb küzdelem a 6. választókörzetben várható. Elemzés és előrejelzés.

A 2010-es kampány

Sokan vélik úgy, hogy az idei választások már eleve eldőltek. Hiányolják az emberek a kampányból az érzelmeket, a szoros csatákat, az ilyenkor megszokott országjárásokat, a több százmilliós plakáthadjáratokat, valamint a politikai sárdobálást. Mindez a felmérésekből is kiderül. A legfrissebb adatok azt mutatják, a pártoknak nem sikerült úgy felpörgetni a kampányt, mint a korábbi választások alkalmával. Egy most vasárnapi választáson a választókorú népesség alig több mint 55 százaléka menne el szavazni. Ráadásul a részvételi arányok jelentősen befolyásolhatják egy párt eredményét. Közvélemény kutatók úgy vélik, az 55 százalék alatti részvétel a MSZP-nek, az 55-60 közötti a Jobbiknak, míg a 60 százalék feletti a Fidesznek kedvezhet.

A másik oldalról nézve, a mostani választás minden korábbinál érdekesebb és izgalmasabb. A Fidesz győzelmén kívül ugyanis semmi nem vehető biztosra, számtalan kérdés vetődik fel a várható eredményekről és a jövőbeni politikai helyzetről. Nem tudjuk hány párt jut be a parlamentbe, nem tudjuk, lesz-e Jobbik-MSZP vagy Fidesz-Jobbik verseny, nem tudjuk, mely pártok fogják hosszabb távon meghatározni a magyar belpolitikát, ráadásul csak sejtjük, hogy kérdéseinkre a választások nem adnak majd azonnali választ.

Átalakulóban a pártrendszer

Magyarországon már a rendszerváltást megelőző átmenet éveiben létrejött a parlamenten kívüli demokratikus, többpárti ellenzék. 1994-ig három pólus – konzervatív, liberális és szocialista – uralta a magyar pártrendszert, ezt alapvetően megváltoztatta az MDF bukása és a Horn-kormány felállásával beteljesedő szociálliberális koalíció. Ehhez köthető a korábban liberális, korosztályos párt, a Fidesz ideológiai váltása is. A párt stratégiája ezután a baloldali koalícióval szembeni konzervatív ellenpólus képzése volt. 1998-ban a „polgári” kormány megalakulásával már kirajzolódott a pártrendszer kétosztatúsága és váltópárti jellege. Mindezt erősítette Orbán Viktor hatalomkoncentrációs képessége és a Fidesz szövetséggé alakulása. Bár az MDF 2006-ban önállóan jutott a parlamentbe, nem képezett tényleges erőt a parlamentben, sorozatos belső viszályai is inkább gyengítették pozícióját.

A pártok helyzete

A balliberális koalíció szétesése és a radikális Jobbik felbukkanása azonban alapvetően megváltoztatta a pártok pozícióját. A szélsőjobboldali pólus középre tolta a Fideszt, amely egyre inkább lehetetlen helyzetben hozta az önmagát jobbközép pártként definiáló MDF-et. A Reformszövetség gazdaságélénkítő javaslatát korábban is támogató, Bokros Lajos nevével fémjelzett párt számára így kézenfekvő volt a maradék SZDSZ-szel kötött szövetség. A legnehezebb helyzetben a szocialisták vannak, hiszen a kampányban hangoztatott valamennyi üzenetük szembemegy az elmúlt négy év kormányzati politikájával, miközben miniszterelnök-jelöltjük elvileg a gyurcsányista vonalat képviseli. Nincsen tehát egy letisztult profilú MSZP, és nem egyértelműek a szerepek sem.


Három, négy vagy ötpárti parlament?

Mint azt már több elemző is megírta, az ajánlószelvények összegyűjtése kvázi a választások első fordulójaként értelmezhető. Azok a pártok ugyanis, amelyek elegendő számú listát állítottak, reális eséllyel indulnak az idei választásokon. A Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP minden megyében és a fővárosban is tudott területi listát állítani, így gyakorlati esélye ezen pártoknak van a küszöb megugrására. Az MDF ugyan csak 17 területi listával rendelkezik, ám ezek között ott van a fővárosi is. Az a tény, hogy az EP-választásokon az MDF-re leadott szavazatok negyedét Budapesten adták le, és hogy a párt nagyobb beágyazottsággal is rendelkezik mint a hasonló méretű LMP, ugyanakkor számára is reményt ad a küszöb megugrására. A Fórum számára hátrány azonban, hogy a párt belső viszályai és az ajánlószelvény-gyűjtés körüli botrányok lehetetlenné tették számára, hogy programját a választók felé sikeresen kommunikálja, ami az LMP esetében nem okozott gondot.

Izgalmak az első fordulóban

Bár sokan lefutottnak tartják az idei választásokat, mind az első, mind a második forduló komoly izgalmakat rejt magában. Az április 11-i választás mindenképp az MDF és az LMP harca miatt lesz érdekes, hiszen eldőlhet, kettejük közül melyik jut be a parlamentbe. Ha mindkettő, akkor számszerűsítve az LMP rendelkezhet majd nagyobb frakcióval, hiszen országosan is, de főleg Budapesten érzékelhetően több egyéni jelölttel indul neki a választásnak, mint a Fórum (26-16), így az országos listára jutó töredékszavazatok arányában több mandátumhoz is juthat majd a párt.

Az MDF bejutása 2006-ban is csak egy hajszálon múlt, így esetükben az is kérdés, hogy az országos és 9 területi listával rendelkező Civil Mozgalom melyik középerőtől visz el szavazatot. Véleményem szerint bár Seres Mária mozgalma túl későn ébredt ahhoz, hogy alternatívát nyújtson bármelyik másik párttal szemben, a kiélezett versenyben komolyan befolyásolhatják a kisebb pártok bejutási esélyeit. Nem ismert az sem, hogy Kuncze Gábort az MSZP-vel, Kóka Jánost az LMP-vel összefüggésbe hozott pletykák miként befolyásolják majd a liberális szavazók pártválasztását.

A második forduló a kétharmadról szól majd

Minél több párt éri el az öt százalékot az első fordulóban, annál kevesebb az esélye annak, hogy a Fidesz kétharmados többséggel alakíthat kormányt. Így megállapítható, hogy a Fidesz nagyarányú többsége az MDF és az LMP bejutásán, valamint a Jobbik szereplésén múlik majd. Mandátumbecslések szerint a Fidesz 170 egyéni mandátummal és 52 százalékos listás eredménnyel megszerezheti a kétharmados többséget. Ha a listás eredményét nem is veszélyezteti semmi, a 170 egyéni kerület megnyerése komolyabb feladat elé állíthatja a pártot. Közvélemény kutatók szerint a párt az első fordulóban akár már 140 egyéni mandátumot is nyerhet, a maradék 36 körzetben azonban meg kell küzdenie a többi párt jelöltjeivel. Az LMP jelöltjei Budapest belső kerületeiben, Kazincbarcikán, valamint Pétervásárán maradhatnak állva a második fordulóra, az MSZP a fővárosban, a Jobbik pedig az észak-magyarországi régióban, de főleg Borsod – Heves – Jász-Nagykun térségében lehet erős – ezeken a területeken bőven az MSZP előtt végzett a nyári EP-választásokon. Mindegyik párt deklarálta korábban, hogy nem léptetik vissza jelöltjeiket egyik másik párt javára sem, ezért komolyabb küzdelem és durvuló kampány a két forduló közötti hetekben várható.

Merre tovább, melyik úton?

Arról egyelőre csak találgatások vannak, milyen irányban mozdulhat el a hazai belpolitika a választásokat kővetően, a felelős választópolgárok azonban már most úgy adhatják le szavazatukat, hogy befolyásolják a későbbi pártösszetételt. Jelen pillanatban lehetetlen megjósolni, hogy az MSZP vagy a Jobbik lesz-e a második erő a parlamentben, de az szinte biztosra vehető, hogy a kormány fő ellenzéke a radikális párt lesz az országgyűlésben. A kormányzás kétélű fegyver – ha a Fidesz-KDNP jól csinálja, gyengítheti a Jobbik táborát, ha rosszul és a majdani kormánnyal szembeni elégedetlenséget a radikális párt szívja majd fel, akkor az könnyen képes lehet felnőni a Fideszhez.

Tiszta fideszes győzelem Somogyban?

Általánosságban elmondható, hogy az emberek elsősorban a pártokra, s csak másodsorban a jelöltekre fognak szavazni, így feltehetően nem mutatkozik majd nagy eltérés az országos és a somogyi eredmények között. Somogyban azonban meglehetősen színes a pártpaletta, amiből néhány kisebb következtetést levonhatunk.

A megyében a Torgyán-Kisgazda Koalíció, a Magyar Szociáldemokrata Párt és az MDF 1, az LMP 2, a Somogyért Egyesület 3 jelölttel képviselteti magát, a Fidesz-KDNP, az MSZP és a Jobbik minden körzetben indít jelöltet. 2006-hoz képest a Fidesz kettő (Gelencsér Attila – 2. Karvalics Ottó – 6.), az MSZP három (Harangozó Gábor - 3., Hajmási Judit – 4., Feigli Ferenc – 6.) új jelölt indításával kísérletezik.

A Fidesz 1998. óta zsinórban hozta a siófoki, a balatonboglári és a marcali térséget, utóbbiban Szászfalvi László a 2006-os választásokon már az első fordulóban mandátumot nyert. Ráadásul a siófoki térségben induló Harangozó Gábor (MSZP – 3.) és a boglári körzet jelöltje, Hajmási Judit (MSZP – 4.) nem kiforrott jelöltjeik pártjuknak, így feltehetőleg a papírforma érvényesül és a Fidesz-KDNP könnyen hozza majd ezeket a mandátumokat. Bár a Jobbik a 2009-es EP-választásokon megyei összesítésben 10 százalék körüli szavazatmennyiséget ért el, az FKGP 1998-ban egy a mostanihoz hasonló választási szituációban 15-20 százalék körüli eredménnyel számolhatott ezekben a körzetekben és megyeszerte a harmadik helyen végzett.

Az FKGP-hez programban és retorikában hasonlító Jobbik az MSZP mostani roggyant támogatása miatt itt ennél jobb eredményt is elérhet, és az is kérdés, a kisebb pártok mennyi szavazatot tudnak lecsípni a radikális párt bázisából. A 4. körzetben az LMP és a Somogyért, az 5. körzetben a Somogyért és a Torgyán-Kisgazda-Koalíció jelöltjének szereplésétől függ, hogy kell-e majd második fordulót tartani.
Kolber István (MSZP - 2.) ugyan nyerni tudott 2006-ban dr. Nagy József Andorral (Fidesz) szemben, a taszári reptér újrahasznosításának kérdését azonban két cikluson keresztül sikertelenül kezelte, ráadásul az idén a megyei közgyűlés fideszes elnökével kell felvennie a harcot, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a sikeres szereplését.

Két olyan körzet van Somogyban, amire érdemes lesz figyelni április 11-én. Az egyik Kaposvár 1., ahol Lamperth Mónika 1998-tól kezdve minden választáson nyert az MSZP-nek, 2006-ban ráadásul már az első fordulóban mandátumot szerzett mostani kihívója, dr. Heintz Tamás ellenében. A Fidesz az utóbbi időben sokat dolgozott Heintz imázsán – Gelencsér és Szita után a leggyakrabban megszólaló fideszes politikus a megyében, aki saját rádióműsorral rendelkezik –, Lamperth beágyazottsága viszont elegendő lehet a Jobbikkal szembeni stabil második helyre, és akár azt is megakadályozhatja, hogy a Fidesz már az első fordulóban mandátumot nyerjen.

Somogyban komolyabb harc a 6. körzetben várható, ahol három párt is felsorakoztatta a legerősebb emberét. Itt Feigli Ferenc, barcsi polgármester (MSZP) és Karvalics Ottó, alpolgármester (Fidesz-KDNP) mérkőzik meg egymással. A 2006-os önkormányzati választásokon csupán 61 szavazaton múlott, hogy a függetlenként induló Feigli lett Barcs polgármestere, a Fidesz-KDNP színeiben induló Karvalics ellenében. További izgalomra ad okot, hogy ismét megméretteti magát a körzetben Gyenesei István, aki a Somogyért Egyesület színeiben lett megválasztott független országgyűlési képviselő 2006-ban. Ez a körzet biztosan függőben marad a második fordulóra is.

 

Négy párt


Návai Zoltán politikai elemző, politológus elemzése

A mostani kampány a legek kampánya! A legnyugodtabb kampány, egyesek szerint a legunalmasabb, a Fidesz-KDNP „nyugodt nyerő” kampánya sikeres, esélyük van a kétharmad megszerzésére, a legkevesebb jelölt indult, a legkevesebb párt állított országos listát, a legnagyobb „szakadék” van az induló pártok között. Véleményem szerint más szempontból is a legek kampánya! A legnagyobb változás most várható a magyar politikai rendszerben, a Jobbik és az LMP várható bekerülése a parlamentbe megváltoztatja az eddigi kétpólusú bal-jobb parlamenti erőviszonyokat, és egy hárompólusú politikai rendszer fog létrejönni, amely nagyobb versenyt eredményez, ennek haszonélvezői a választók lesznek. Számomra a kampány nagyon érdekes, a látszólagos nyugalom ellenére óriási taktikai csata zajlik. Az MSZP nyolc éves teljesítménye nem a párt legfényesebb korszaka, ráadásul az MSZP  kampánya nem eléggé innovatív, kreatív, valószínű az amúgy is „túlmozgásos” Gyurcsány Ferenc is nehezen viseli ezt, ezért jelent meg a kampányban.

Az MSZP-nek meg kell küzdenie a Jobbikkal a második helyért, azt hiszem sok MSZP-s politikus ezt még egy éve rémálmában sem gondolta volna.  Az MSZP kampányában a 2002-es  „démonizáljuk a FIDESZ-t és Orbán Viktort”, és a 2006-os  „dübörög a gazdaság, jólét következik”  kampányok elemeit érzem visszaköszönni. Az öszödi beszéd óta azonban sok választó számára világos, a „politika boszorkánykonyhájában” hogyan készülnek a kampányok, szerintem azóta a politikai marketing „csodafegyverei” sokat veszítettek hatékonyságukból.   Az MSZP-nek az elmúlt 8 évről önkritikusan is kellett volna szólnia a kampányban, pl. korrupciós ügyek, 13-ik havi nyugdíj bevezetése, majd megvonása, dübörög a gazdaság, 20%-ra levisszük az ÁFÁ-t, majd visszaemeljük 25%-ra …. és még vérmérséklete szerint sorolhatja mindenki.

Az önkritikus értékeléssel egyrészt elvették volna az élét más pártok kritikáinak, másrészt elkerülhették volna a bumeráng effektust, amely a kampány, és a valóságban tapasztaltakból adódik. A Fidesz-KDNP-nek, mint nagy fölénnyel vezető pártnak a „nyugodt nyerő” kampánya sikeres, megvárja az első forduló eredményeit, majd a második fordulóban minden képviselőhelyért meg fog küzdeni. Ha esetleg valaki elfelejtette volna, a két forduló között hogyan küzd a Fidesz-KDNP, annak érdemes felidézni emlékeit, ha egy szóval kellene jellemeznem, küzdött, ha bővebben fejteném ki, nagyon küzdött. A kampány legfontosabb hívószava a változás, a választók változást várnak, ezért fog valószínűleg a pártok 50%-a cserélődni a parlamentben, ezért kerül be a Jobbik és az LMP, mert az „újdonság varázsával” rendelkeznek, innovatív, kreatív pártok, jól használják a modern technikai eszközöket, parlamentbe kerülve más pártokat is megújulásra fognak kényszeríteni.


A verseny átrendezi a pártok erőviszonyait a parlamentben, várhatóan több párt a következő parlamenti ciklusban szét fog esni, más pozícióból vág neki, vagy kiesik a következő, 2014-es választásokon.  A gazdasági kérdések nagyobb szerepet fognak játszani a választóknál, mint az ideológiai érzelmi kérdések,  a politikai elitnek be kell fejeznie a megígértük, megígérjük, meg fogjuk ígérni politikáját, mert a választók már mást várnak, legfeljebb a politikai elit egy része még ezt nem hiszi el. A verseny azoknak a pártoknak fog kedvezni, amelyek innovatívak, képesek megújulni, alulról építkeznek, és jól használják a modern technikai eszközöket. A magyar politikai rendszer az elmúlt húsz évben nem változott annyit, mint amennyit a következő tíz évben fog.
Kaposvár 2010. április 03.

Vissza az előző oldalra

Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
A böngészés folytatásával jóváhagyja a sütik használatát. Bővebb információ

Bezárás