2020.08.15 - Szombat
Mária

A megye értékei 2020. Január 08. - Szerda 17:37 | Címkék: éréktár, Kultúra, Megyehét, Somogy Megye

Átadták az Örökségünk-Somogyország Kincse díjat, valamint kilenc újabb taggal bővült a megyei értéktár szerdán.

A megyehéthez kapcsolódó ünnepségen szerda délután az Örökségünk-Somogyország Kincse díjat a balatonszárszói költészetnapi versmondó verseny kapta meg.

A megyei értéktárba pedig olyan kiválóságokat vettek fel mint a mesztegnyői rétesfesztivál, a pálos rend megyei emlékei, vagy Hanzel Csanád tojáspatkoló munkássága.

Örökségünk-Somogyország Kincse díjazott

A balatonszárszói Költészet Napi Versmondó verseny

Több évtizedes múltja van a balatonszárszói József Attila Általános Iskolában rendezett költészetnapi versenyek döntőjének, amelyen Somogy legkiválóbb diákversmondói vesznek részt. Az Ázsóth Gyula, majd Nemes Márta nevével fémjelzett, országos hírű rendezvény kortárs írók, költők részvételével zajlik, és egy-egy művészeti produkciónak is részesei lehetnek a gyerekek, a szülők és a pedagógusok. Az irodalmi és a művészeti nevelés, valamint a József Attila-kultusz éltetésében nagy szerepet vállal az intézmény, illetve a helyi önkormányzat.

Somogy Megyei Értéktárba 2019-ben felvett értékek

Mesztegnyői Kárpát-medencei Ifjúsági Találkozók

Mesztegnyőn 1986. óta működik nyaranta, 80-100 fő határon túli és anyaországi fiatal részvételével a találkozó, amelynek célja a magyarság egyesítése, a közös gyökerek, kultúra felkutatása, a hagyományok, a történelem megismertetése és az anyanyelv ápolása. A rendezvénysorozatot Kövesdi Tiborné, dr. Kanyar József, a Berzsenyi Irodalmi Társaság és még számos szakember hozta létre. A határon túli kapcsolatok kialakításában és ápolásában, a magyar kultúra és nemzeti értékek megismerésében, anyanyelvünk fennmaradásában és megőrzésében nagy szerepe van a rendszeres Kárpát-medencei Ifjúsági Találkozóknak.

Mesztegnyői Nepomuki Szent János rk. templom és kolostor

Az 1750-56 között épült barokk stílusú épületegyüttes Mesztegnyő településképének meghatározó eleme, országosan védett műemlék. A templom a gróf Hunyady család kegyúri templomaként épült, az építésében közreműködtek a gróf által behívott ferences szerzetesek. A templom belső terét Dorffmeister István freskói díszítik, különösen értékesek a barokk oltárképek. A ferencesek a kolostort csak 1788-ig használhatták, mert az uralkodó feloszlatta a szerzetesrendeket. Ezután uradalmi gazdasági célokra használták a kolostort, majd 1872-ben a Hunyadyak a Szent Vince rend apácáit telepítették az épületbe. Az apácák a település oktatási és leánynevelési feladatait látták el, meghatározó szerepük volt a falu kulturális életében egészen 1945-ig. Azóta a helyi általános iskola működik az egykori kolostorban.

Kövesdi Tiborné munkássága és az általa alapított Honismereti Egyesület

Kövesdi Tiborné, Gizi néni még azon pedagógusok közé tartozott, akik a „falu lámpásaként” működtek. 1961-től négy évtizeden keresztül összefogta a falu lakóit, hagyományőrző együttest alapított, hagyományőrző, honismereti és kézműves táborokat szervezett, határon túli fiataloknak szervezett találkozókat, erdei iskolát működtetett. A honismereti mozgalom aktív és országosan ismert tagja volt. Kiemelkedő népművelői tevékenységéért számos kitűntetéssel jutalmazták. A nyugdíjazása után főállású népművelőként és aktív közéleti emberként működött. Gizi néni a XIX. század elején épített, 1974-től kihasználatlan egykori iskolaépületben az 1961-ben általa alapított Honismereti Kör /HONI/ számára teremtett otthont, itt állították ki a több ezer darabból álló helytörténeti és néprajzi gyűjteményt, amelyet az egyesület tagjai gyűjtöttek össze. Az épület ma már közművelődési feladatokat ellátó Faluház és mellette álló 75 férőhelyes szállásépület erdei iskola és tábori szálláshely. A Mesztegnyői Faluház kiállítóhely, közösségi színtér, néprajzi kutatási helyszín, hagyományőrző néptánc- és önképzőkört működtet. A „HONI” tagjai hű őrzői és folytatói Gizi néni örökségének.

Mesztegnyői Rétesfesztivál

Somogy megye gasztronómiai rendezvényei közül kiemelkedik a 20 év óta megrendezett Mesztegnyői Rétesfesztivál. A mesztegnyői ünnepi asztalok állandó szereplője a sós vagy édes ízesítésű parasztrétes. A fesztivál hajnalban, a kemencék befűtésével kezdődik, alkalmanként 20-25 rétes-sütő csapat méri össze a tudását. A rétesudvarban pedig a hagyományos ízesítésű és a különleges ízvilágú réteseket kóstolhatja a nagyszámú vendégsereg. A fesztivál kísérőprogramjai a legkülönbözőbb műfajokból és attrakciókból állnak. A réteskészítéssel a helyi hagyományokat ötvözik, ezáltal gazdagítja az egész megye néprajzi sokszínűségét, turisztikai kínálatát és egyben a helyi értékek megismerését is szolgálja.

Páll Endre életműve és hagyatéka

Páll Endre, az ízig-vérig gyakorlati erdész- és vadász szakember, kiváló tollú íróként is értékállót és maradandót alkotott a magyar vadászati irodalomban. A Vaddisznó és vadászata című, három kiadást megérő könyve máig alapműnek számít a témában, jelentős szerepe volt szerkesztőként és társszerzőként A gímszarvas és vadászata című könyvben is. Az 1960-as évek végétől sorra jelentek meg bölcs és derűs életszemléletét tükröző, lebilincselően hangulatos, a vadászok, erdészek mellett a nagyközönségnek szóló könyvei, így a Vadásztarisznya, a Legjobb vadászni, az Újra megtelt a vadásztarisznya, az Egy lövéssel kettő, a Mozaikok vadászéletemből és a Vadászszemmel Amerikában című kötetei, amelyekkel nemcsak szórakoztatni akart, hanem fontos tanulságokat is kívánt átadni az olvasónak. Bizonyítani akarta „…hogy a természet szeretete és a szívből fakadó tiszta vadászszenvedély milyen igaz örömöket kínál az embernek.”

A Magyar Pálos Rend Somogy megyei emlékei

Az egyetlen magyar alapítású pálos rend a XIII. század második felétől több somogyi településen (Nagyszakácsi, Kaposszerdahely, Pogányszentpéter, Nagytoldipuszta, Balatonszemes, Somogydöröcske) rendelkezett kolostorral. A megye viharos történelme miatt sajnos nincs a föld feletti kézzelfogható és látható emléke a pálos épületeknek, a hivatalos műemlékjegyzékben nincsenek számon tartva. Napjainkban jelentős a Balatonszemes és Teleki közötti területén 2014 óta sikeresen folyó régészeti ásatások az egykori pálos kolostor romjainál, amely Mindszent helynéven szerepelt az oklevelekben. Iharos román stílusú temploma a XIV. században került a pálos rend kezébe, majd a török uralom alatt megerősítették, de állagromlás miatt a XIX. században le kellett bontani. 2009 és 2013 között sikerült feltárni a templom alapfalait. Törekvés van a föld feletti bemutatásra. A pálos rendhez köthető települések évente rendezik meg találkozójukat, 2019-ben Iharos adott otthont a Pálos Települések VIII. Találkozójának, ahol a Pálos rend vezetői is megjelentek a települések delegációi mellett.

Somogy megye múltjából – levéltári évkönyvsorozat

A levéltári évkönyv-sorozatot 1970-ben alapította a somogyi levéltár akkori igazgatója, dr. Kanyar József. Az eddig megjelent 44 kötetben Somogy megye történetéről, kulturális sokszínűségéről és a nagy szerepet játszó személyekről jelentek meg tanulmányok. Az évkönyvsorozatban a politika- és művelődéstörténeti írások mellett néprajzi, had- és agrártörténeti írások is szerepeltek. Az évkönyv-sorozat a megyetörténet páratlan információ- és tudásbázisa, amely számtalan neves történész, helytörténész, helytörténeti kutató, levéltáros. muzeológus, irodalomtörténész és író publikációiból állt össze. Az évkönyv-sorozat nem lezárt, hiszen évről-évre újabb írásokkal gazdagodik. A sok száz tanulmány, forrásanyag nagy tudományos és kulturális értéket jelent Somogy megye számára. Az évkönyvek internetes felületen is olvashatók, illetve megvásárolhatók a Somogy Megyei Levéltárban.

Hanzel Csanád László tojáspatkoló munkássága

Hanzel Csanád László édesapja ismert tojáspatkoló mester volt, az ő műhelyében gyerekként sok időt töltött. Az apa halála után, 2006-ban autodidakta módon kezdte el a tojáspatkolást Hanzel Csanád. Korábban néhány évig fafaragással foglalkozott, ma is sok motívumot merít a fafaragás formavilágából. Mindenféle tojást patkolt már, a legkülönfélébb, saját maga által tervezett motívumokkal, gyakran dolgozik színesre festett tojásalapon. Az édesapja, testvére és a saját munkáiból álló gyűjteményt szívesen megmutatja somogyvári otthonában az érdeklődők számára, illetve tojáspatkoló bemutatókat is tart. A munkáival több kiállításon vett már részt. Eddigi rekordja: 946 db patkó felhelyezése egy libatojásra.

Tóth Mihály (1911-1986) fafaragó életműve

A pásztor felmenőkkel rendelkező és juhászként dolgozó Tóth Mihály kezdetben az állatgondozás mellett művelte a faragást. 1950-től a Népművészeti és Háziipari Vállalatnak volt a bedolgozója, később főállású fafaragó lett. Már 1954-ben népi iparművész címet kapott, 1958-ban pedig a Népművészet Mestere címmel jutalmazták. A pásztorkodás mellett kedvtelésből faragó, hagyományos mintákat alkalmazó pásztoremberből főállású, megrendelésre faragó népművész lett. Faragóművészetét kiváló technikai tudás jellemzi a fafaragásban, a karcolozásban és a csontfaragásban egyaránt. A mintakészletét a hagyományos dunántúli és somogyi pásztormotívumok alkották, amelyeket a saját stílusára formált. A sokoldalú fafaragó a népművészeti munkássága tudása mellett a muzeológusok által kedvelt adatközlő is volt, mivel betyár felmenővel rendelkezett. Munkáit a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban és a budapesti Néprajzi Múzeumban őrzik.

Vissza az előző oldalra

Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
A böngészés folytatásával jóváhagyja a sütik használatát. Bővebb információ

Bezárás