Spirit 171115-171123 hirdetés
2017.11.23 - Csütörtök
Kelemen, Klementina
6ºC / 15ºC
Tiszta égbolt

Újabb öt értékkel bővült Somogy 2017. Január 10. - Kedd 15:59 | Címkék: Kultúra, Megyehét, Örökségünk Somogyország Kincse, megyei értéktár

Átadták az Örökségünk Somogyország Kincse kitüntetéseket.

Idén a Wéber-Szabados művészházaspár, a Kaposi Mór Oktató Kórház, az Inkei kastély, a Dél-Balatoni Borút és a Siófoki Férfi Dalkör kapta meg a díjat

Ezen kívül még 12 értékkel gazdagodott a megyei értéktár. A többi között a zselici hársmézzel, Szász Endre várdai műtermével, illetve a mesztegnyői kisvasúttal. Az elismeréseket a megyehét keretében kedden adták át.

Örökségünk – Somogyország Kincse Cím – 2017.

Weeber-Szabados művészházaspár életműve

Weeber Klára nevéhez rengeteg kaposvári szobor fűződik. Mondhatni az ő alkotásai meghatározzák a belvárost, hiszen a Szivárvány Kultúrpalotánál található Florentine, az Európa parknál álló Bohóc és a közelmúltban felavatott Igéző szobor is az ő keze munkájának a gyümölcse. Budapesten születtet. Ugyanoda járt szobrász szakra, ahová kaposvári férje festő szakra. Borsos Miklós tanítványa volt. Immár 52 éve él Kaposváron, 52 éve ugyanabban a műteremben alkotnak férjével. Élete során nagyon sok szobrot készített. Köztéri szobrai megtalálhatók Budapesten, Egerben, Barcson és még nagyon sok helyen, megközelítőleg 15-20 darab. Szobrai tükrözik a művésznő életerejét, derűjét.

Szabados János, az 1937-ben Kaposváron született Munkácsy-díjas festőművész 1957-ben kezdte meg tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskolán, ahol Z. Gács György és Miháltz Pál festőművészek voltak a mesterei. Az elmúlt több mint öt évtized alatt számos egyéni és csoportos kiállításon mutatkozott be műveivel, amelynek főszereplői a figurák. Több somogyi és megyehatáron túli közintézményben megtalálhatók munkái. „Az a jelenség érintett meg, figyelmeztetően, melyet környezetemben meg a világban is tapasztalhattam: a különállás, a zárkózottság, az egyedi sérthetetlenség” – vallja ars poeticájában a több díjjal elismert festőművész.

Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház

A Kaposvári Kórházat a reformkor idején alapították 1846-ban, civil kezdeményezéssel. A vezetők és a somogyi, valamint a kaposvári polgárok összefogása alapján jelentős adomány gyűlt össze. A befolyt összegből tudták felépíteni és felszerelni a kórházat. Az évek során, ahogy nőtt és fejlődött a város és a megye, úgy nőtt és fejlődött a kórháza is. A néhány ágyas, kevésbé felszerelt kórház több száz ágyas, egyre inkább specializálódott, jól felszerelt intézetté Szigethy-Gyula Sándor igazgatása idején vált, amikor Kaposvár Németh István polgármester irányítása alatt a terület igazi központjává változott. A kórház 1857-ben alapítványi kórházból közkórházzá vált.

A gyógyintézet működtetésében a kórház javát szolgáló egyéb társadalmi kezdeményezések mellett jelentős szerepet töltöttek be a kórházi alapítványok. Szigethy-Gyula János 1871-től 30 éven át állt a kaposvári kórház élén, ez idő alatt az ágyszámot majdnem tízszeresére, a létesítményt pedig korának legkorszerűbb gyógyító intézményei közé emelte. Munkásságát fia Szigethy-Gyula Sándor 1901-től folytatta. Igazgatása alatt tovább folyt a kórház bővítése és a gyerekosztály kivételével minden osztály kialakítása megtörtént. Önkéntes ápolónői tanfolyamot vezetett, valamint nevéhez fűződik az a sikeres nagyszabású modernizálási program, amely szilárdan megalapozta a kórház jövőjét. 1935-re már 610 ágyassá fejlődött a kórház. A harmincas években pezsgő tudományos élet, magas szintű gyógyító tevékenység folyt, ez volt az ország egyik legjobb gyógyintézete, rátermett, jól felkészült vezetőkkel, kiváló főorvosi gárdával. 1942 júniusától központi utasításra hadikórházként működött. Az orosz katonák távozása után akadozott a betegellátás a lepusztult kórházban.

1946. november 4-én ünnepelték meg a kórház 100 éves fennállását. 1947-ben indult a SAS-akció, a “Siess, Adj, Segíts” mozgalom, a nehézségekkel küszködő kórház támogatására. Az 1960-70-es években a kórház gyors fejlődésnek indult: ezer feletti ágyszámával nagy intézetté vált, amely egyre jobban specializálódott, egyre szélesebb körben tudott teljes szintű végleges betegellátást nyújtani. 2012. január 1-jén állami tulajdonba került a kórház. 2006-tól uniós pályázatok elnyerésével vált lehetővé a további kórházfejlesztés, melynek alapvető célkitűzése a telephelyek számának csökkentése, a pavilon-rendszer megszüntetése, tömbösítéssel, új szakmai specialitások felvétele. A Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház 170 éves történetének legnagyobb volumenű infrastrukturális fejlesztése zajlott le az elmúlt években.

Inkey-kastély és kastélypark, Iharosberény

Iharosberényben 1726-ban telepedett le az Inkey család, kastélyukat 1750-ben Inkey Gáspár építette és ekkor kezdődött meg a kastélypark kialakítása is. A kastélynak államosításkor már 5000 kötetes könyvtára, családi levéltára volt, berendezése Biedermeier bútorokból állt. Értékei között voltak Deák Ferenc faragványai, báró Eötvös József karosszéke, sok Alt-Wien porcelán, több értékes festmény és családi képek.

A parkban dór oszlopokon nyugvó csodálatos télikert is épült, melynek nyomai még napjainkban is fellelhetők. 1780-ban Mária Terézia udvartartásának tagjai jártak a kastélyban és kritikával illették az épület homlokzatának a tiszta barokk stílustól eltérő vonásait. Inkeyék az épületet azonnal átépítették. A park napjainkban iskolakert, egyben megyeileg védett természetvédelmi terület. Csodálatos méretű fái lenyűgöző látványt nyújtanak. Különlegességei miatt kedvelt hely a botanikusok számára. Faállományában ritka méretes egyedek: az 510 cm átmérőjű himalájai cédrus, valamint a három matuzsálem korú mamutfenyő, melyek 670, 600 és 480 cm-es törzsűek. Ezen kívül méretes páfrányfenyő, simafenyő és erdeifenyő is található itt. A lombos fafajok közül a vadgesztenye, a tulipánfa, a vasfa, a juharok és a magyalok érdemelnek külön is említést.

Dél-Balatoni Borút

Pannónia legszebb tájainak egyike a Dél-Balatoni Borvidék, ahol már a kelták és a rómaiak is szőlőt termesztettek és bort készítettek. Magyarország történelmi borvidékei között ez a borvidék nagyságrendileg az ötödik helyen áll, de ez a hely sokkal előkelőbb akkor, ha az értékesített borok és pezsgők palackszámát, illetve árbevételét nézzük. A fehér boraik és a pezsgők minősége a korszerű, folyamatosan megújuló borászati eljárásoknak köszönhetően meggyőzte a tapasztalt, igényes fogyasztót és új szakértő barátokat nyer meg a fiatal nemzedékek köréből. A boraik visszatükrözik a balatoni napfényt, pannon derűt sugároznak a családok asztalán.

A magyar természeti és kulturális örökség része a minőségi borászat. Ezekhez az értékekhez mérhető gasztronómiai, vendégfogadási kultúrát várnak el a borút állomásaitól, amelyeket szigorú minősítési szabályok szerint választanak ki és vissza-visszatérően ellenőriznek. A Balaton déli partján elterülő Balatonboglári Borvidék 37 települést foglal magába, összes szőlőtermő területe 3200 hektár, melyet közel 2800 gazda művel. A terület tökéletesen alkalmas olyan szőlőfajták termesztéséhez, melyekből pezsgőt és gyöngyözőbort készítenek. Fehér szőlőfajták közül Chardonnay-t, Irsai Olivért, Királyleánykát, Sárga muskotályt, Olaszrizlinget, Rajnai rizlinget, Szürkebarátot és Furmintot termesztenek a borvidéken.

A dél-balatoni vörösborokat Merlotból, Cabernet Sauvignonból, Pinot Noirból, Kékfrankosból és Cabernet franc-ból készítik. A Dél-Balatoni Borút Egyesület közel negyven minősített borúti állomáson – pincészetekben, éttermekben, szálláshelyeken, és kézműves műhelyekben – várják a borvidék szőlő és borkultúrája, a táj hagyományai iránt érdeklődő látogatókat.

Siófoki Férfi Dalkör

Siófok egyik, ha nem a legrégebbi civil szervezetéről van szó, mely tekintélyt parancsoló múlttal rendelkezik. Az alapító okirat szerint 1876-ban Magyar János plébános és országgyűlési képviselő ajánlására alapították. A háborúkat leszámítva a dalkör folyamatosan működik. Első évtizedeiben helyi és környékbeli rendezvényeken lépett fel. 1931-ben férfikari dalosversenyt szerveztek Balatoni Vándordíjas Dalosverseny néven, amelyet ezután kétévente újra kiírtak, egészen 1947-ig. 1938-ban a székesfehérvári dalosversenyen első díjat és még öt különdíjat nyert.

Az 50-es évek utáni csendes időszakot sikeres és felívelő évek, évtizedek követték Tímár Imre karnagy munkássága alatt. Számtalan fellépésen, minősítő koncerten elismerték komoly munkáját és széles repertoárját. Csak néhány a sikerekből: Aranykoszorú, Aranykoszorú Diplomával, Kiváló Együttes, minősítés, rádió- és tv felvételek. 1998-ban megújult a Balatoni Dalostalálkozó, majd 2001-ben sikerült a Balatoni Vándordíjas Dalosversenyt ismét kiírni. Mindig több lehetőség adódott arra, hogy határon átnyúló kapcsolatokat keressenek, és így megismerhették egymás repertoárját, és baráti szálak is szövődtek a külhoni magyar kórusokkal. Több külföldi fellépésre is eljutottak. 2001-ben Fesztiválkórus minősítés jelezte munkájuk eredményességét, és színvonalát.

Karnagyuk ekkor Németh Gábor karnagy és ének-zene tanár. Eredményes szereplésük volt 2003-ban az I. Kodály Zoltán Kórusversenyen, ahol 3. helyezést értek el. Siófokon kórustalálkozókat és versenyeket szerveztek kétévente. Karnagyuk ekkor már Lovrek Károly, aki ma is vezeti a művészeti munkát. 2006-an a Dalkör megerősítette Fesztiválkórus minősítését önálló koncert keretében. 2011-ben a Budapesti Nemzetközi Kórusversenyen Ezüst Diplomát kapott. Ezt a sikert a megyei elismerés követte 2013-ban, amikor megkapták a Somogy Megyei Príma Díjat.

2015-ben ismét kiírták a Budapesti Nemzetközi Kórusversenyt, a nehezebb kategóriában Ezüst Diplomát kapott a Dalkör. 2016. június 4-én nagyszabású koncerttel ünnepelték fennállásuk 140. évfordulóját, ennek keretében Balog Zoltán emberi erőforrásokért felelős miniszter által adományozott miniszteri elismerő oklevelet vehetett át a Siófoki Férfi Dalkör. Fontos számukra a magyar dalkultúra ápolása, továbbadása.

Somogy Megyei Értéktárba felvett értékek - 2017.

Zselici hársméz - agrár- és élelmiszergazdaság szakterületi kategória

A kedvező földrajzi adottságú és flórájú zselici dombság az országban szinte egyedülálló módon teszi lehetővé a hársméz gyűjtését.
A méhészkedés és a hárs mézeltetése a 13. századig vezethető vissza a Zselicségben. Az itt élő méhészek a királynak márccal (mézzel) adóztak. A források szerint jelentős hárserdők voltak és vannak a mai napig, ami egyedülálló nemcsak hazánkban, de egész Európában is. A zselici hársméz a természet egyik ajándéka szervezetünk védelmére. Nyugtató hatású, meghűléses betegségekre, görcsoldásra és álmatlanság ellen is hatásos. Fertőtlenítő hatása miatt főleg köhögés ellen javasolják, de ajánlott a gyomorsav túltermelés miatti emésztési zavarok gyógyítására is. Kolin tartalma pedig segít az érelmeszesedés elleni küzdelemben.
A világossárgától a közép barnáig terjedő színű hársméz íze rendkívül zamatos, illata és íze határozott, fűszerezi az ételeket, italokat.

Gölle útmenti keresztjei - épített környezet szakterületi kategória

Gölle 14 db útmenti, szabadtéri keresztjeit nem az egyház, hanem göllei családok, emberek állítatták fogadalomból, megemlékezésül. A felállított keresztet az egyház ünnepélyes keretek között felszentelte, ha az alapító alapítványt tett a fenntartásra. A legrégebbi kőkereszt 250 éves, a legutolsót pedig 1981-ben állították. A legtöbb kereszt míves kialakítású, kőből készült. A kereszteket eredetileg az állíttató család gondozta, felügyelte, majd valaki a hozzátartozók közül. A keresztek tisztelete általános volt a nép körében, a nők keresztet vetettek, a férfiak megemelték a kalapjukat a keresztek előtt. Gyakran imádkoztak előttük egyénileg, vagy csoportosan.
A keresztek helyi építészeti értékvédelem alatt állnak.

Kaposmérői Harangláb emlékmű - épített környezet szakterületi kategória

Kaposmérő külterületén, Ebédvesztő-pusztán áll a harangláb, a kereszt és az I. világháborús emlékmű együttese. A kőkeresztet 1923-ban állították a világháborúból való szerencsés visszaérkezés emlékére. Az I. világháborúban elesett hősök emlékére állított emlékoszlopra felkerült a II. világháborúba hősi halottjainak névsora is.  A kis építmény-együttes helyi építészeti értékvédelem alatt áll.

Bélyeges téglák Magyarországon - göllei téglagyűjtemény – ipari és műszaki megoldások szakterületi kategória

A Monarchia Bélyeges téglák Magyarországon 180 fős tagsággal működő egyesület. amelynek tagja Őri Nándor göllei bélyeges téglagyűjteménye is. A történelmi magyar királyság területén egyedülálló formagazdagságban készítettek bélyeges téglákat az elmúlt 400 évben. A téglabélyegek kapcsolódnak a nemesi családokhoz, egyházi méltóságokhoz, jeles eseményekhez, népi szimbólumokhoz. A 2007. óta működő egyesület deklarált célja a minél több bélyeges tégla összegyűjtése és téglabélyegek tartalmának megfejtése. Eddig 9 kiadványt készítettek több ezer téglabélyeg ismertetésével.

A göllei téglagyűjtemény 2009-ben készült el mintegy 500 bélyeges téglát tartalmaz az ország téglagyártását reprezentáló kiállítás.

Göllei kálvária – épített örökség szakterületi kategória

A göllei temetőben kialakított mesterséges dombon 1907-ben Sütő Gyula plébános kezdeményezésére kezdték meg a kálvária építését. Krisztus, a két lator keresztje mellett, Szűz Mária és Szent Erzsébet szobrai állnak. A 14 stáció, a szobrok és a keresztek árát 2-3 göllei család adta össze. A stációkat homokkőből faragták, a bennük levő kerámia domborművek a pécsi Zsolnay gyárban készültek. A kálvária közepén áll a leventék által az I. világháború hősi halottjainak emlékére készített Hősök sírja. A kálváriát és a szobrokat 2006-ban újították fel, a felújítás költségét a göllei családok finanszírozták. Azóta az önkormányzat tartja karban. A kálvária helyi építészeti értékvédelem alatt áll.

Gamási Nagyboldogasszony r.k. templom - épített örökség szakterületi kategória

A katolikus templom késő barokk stílusban épült 1814-ben, 1886-ban átépítették. A leégett tornya helyett 1947-ben építettek újat. Műemléki védelem alatt áll. A templom külső és belső teljes felújítása a 200. évfordulóra fejeződött be, a belső falfestményeket és mívesen faragott oltárokat is restaurálták.

Gamási plébánia - épített örökség szakterületi kategória

A barokk templom mellett álló plébánia műemléki védelem alatt áll. Külső megjelenése meglehetősen egyszerű, a belső tereinek falfestményei miatt került a települési és a megyei értéktárba. Az épület szépen felújított.

Gamási világháborús emlékmű - épített örökség szakterületi kategória

A monumentális talapzaton fegyverével a földre borult katona látható. A gamási hősi halottak emlékére állították, anyaga műkő. A II. világháborúban elesettek névsorát külön felszerelt fehér kőtábla tartalmazza.

Őrtilosi FESTUNG-Őrtilos - kulturális örökség szakterületi kategória

Az erőd a XIX. sz.-ban használt német hadinyelv szerint kapta a nevét. Az 1848-as szabadságharcban idején Perczel Mór, a drávai hadtest parancsnoka a drávai átkelők védelmére építtette az erődítményt, ami valójában egy ütegállás volt. 1848. szeptemberében egy maroknyi csapatnak bátor, hősies tettel ideiglenesen sikerült feltartóztatni a betörő horvát hadat.
Ma is láthatók az őrhelyek sáncai és az ágyukat takaró töltések. A sánc helyén a helyiek emlékművet és nemzeti lobogót állítottak a hős védők tiszteletére.

Őrtilosi Zrínyi – Újvár - kulturális örökség szakterületi kategória

Somogy megyében Zala megye és Horvátország határánál a Mura és a Kanizsa-patak összefolyása fölött emelkedő dombon Zrínyi Miklós 1661-ben kezdett a vár építésébe a saját jövedelméből. A stratégiai jelentőségű várépítést később pénzzel és felszereléssel támogatta a szomszédos Stájerország és a Velencei Köztársaság. A vár földből és fából készült szabálytalan alaprajzú palánkvár 300-500 fős őrség befogadására volt alkalmas, később elővéddel és szárazárokkal bővítették. A vár sorsát a Habsburg udvar és a törökök közötti béketárgyalások bizonytalanná tették. 1664. nyarán a hatalmas török támadást majdnem egy hónapig sikerült visszaverni és tartani a várat, de a felrobbant lőporkészlet miatt kénytelenek voltak feladni. A török kézbe került várat három nap alatt teljesen lerombolták. A vár jelentőségét mutatja, hogy a háborút lezáró vasvári béke tartalmazza, hogy a várat nem építheti újjá egyik fél sem.

Szász Endre Műterme – kulturális örökség szakterületi kategória

Szász Endre hazai és nemzetközi sikernek örvendő festőművész életének utolsó 10 évét Várdán töltötte. Az egykori Somssich-Matolai kúriában alakította ki műkincsekkel gazdagon berendezett lakását és a műtermét. A műtermet a művész halála óta változatlan formában őrzik, különböző berendezési tárgyak mellett itt látható a festőállványa, máig megvannak festékei és a sajátos festési technikájához használt speciális eszközei. A műteremben számos Szász Endre alkotás látható az illusztrátor korszakából és a Hollóházán tervezett porcelánjaiból is néhány.

Mesztegnyői Erdei Vasút – turizmus szakterületi kategória

A kisvasút gőzüzemű elődjét 1925-ben építették faanyagszállítás és a halastavak megközelítésének céljára. Az ötvenes években korszerűsítették és meghosszabbították, így a teljes hossza 8820m lett. A kisvasutat személyszállításra az 1960-as évektől kezdték használni, elsősorban a környék pusztáinak lakói vették igénybe. Később az erdei faanyag szállítása visszaszorult a kisvasútról, a puszták elnéptelenedtek, így a nyolcvanas évektől főleg a turisták és az erdei iskolások veszik igénybe. A vasútvonal a mesztegnyői vasútállomás mellől indul a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet területén halad, bükk- és tölgyerdőket, - halastavakat érintve, lehetőséget adva a gazdag növény- és állatvilág megismerésére.

Vissza az előző oldalra

Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
A böngészés folytatásával jóváhagyja a sütik használatát. Bővebb információ

Bezárás