A katolikus egyházban vízkereszt parancsolt ünnep, vagyis a híveknek kötelező szentmisén részt venniük - közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtószolgálata az MTI-vel.

Vízkereszt napja a IV. század elején kezdett a keresztények körében terjedni a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának, Jézus keresztségének és a kánai menyegzőnek az ünnepeként.

fotó: MTI/Haáz Sándor
fotó: MTI/Haáz Sándor

Később az ünnep elsődleges témája Keleten Jézus keresztsége, Nyugaton a háromkirályok látogatása lett. A római egyház szertartásai szerint ezen a napon vizet és tömjént szenteltek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is.
Ma van vízkereszt, vagyis Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe.

Vízkeresztkor kezdődik a házszentelések időszaka. E szertartás során a pap szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat, valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Szokás ilyenkor az ajtófélfára felírni az évszámot és - a népi értelmezés szerint - a napkeleti bölcsek nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit, vagyis idén a 20 + G + M + B + 17 feliratot. Más értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula Christus mansionem benedicat ("Krisztus áldja meg e házat") kezdőbetűi.

Címkék: vízkereszt, áldás, Jézus, kultúra