A sokácok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A mohácsi sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
A busójárás tradicionális elemei a kezdetek óta változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt. A mohácsi hagyományőrzők a közelmúltban a somogyi megyeszékhelyen is vendégszerepeltek.
A galéria megtekintéséhez kattintson a képre!
Hegedűs Emese, az esemény egyik fő szervezője az MTI-nek elmondta: az érdeklődők szórakoztatásáról 40 busócsoport 950 busója és 150 egyéb maskarása gondoskodott, de emellett rekord az is, hogy a fesztivál idejére 240 népművész, iparművész, kézműves, vendéglős kapott engedélyt a Duna-parti városban való árusításra.
A húshagyó keddi főtéri koporsóégetéssel záruló népszokás rendezvényei között farsangi felvonulás, dudástalálkozó, népdaléneklési verseny, többféle táncház és színházi produkció, számos néptánc-előadás, busóbál, busólakodalmas, valamint maszkfaragó foglalkozások és kiállítások is szerepeltek.
A szervezők arra számítanak, hogy az UNESCO által az emberiség szellemi kulturális örökségeinek listájára 2009-ben felvett busójárás kiemelt rendezvényeire a helyszínen a tavalyihoz hasonlóan mintegy 80 ezer ember lesz kíváncsi.
forrás: MTI; fotó: Sóki Tamás és Mohai Balázs (MTI), illetve Marosi Gábor