A szakiskolákban ugyanis nagyon kevesen rendelkeznek nyelvvizsgával, pedig sokan külföldön szeretnének elhelyezkedni.
Már a visszaható igék ragozását tanulják a diákok a Széchenyi szakközép iskolában. Hamarosan végeznek, nyelvvizsgájuk azonban még egyiküknek sincs. Van aki már 9 éve tanulja a nyelvet, szereti is, de még nem tudott vizsgát tenni.
- Az okoz igazából nehézséget, hogy igazán érzékem nincsen hozzá. Nekem inkább talpalni kell, hogy meg tudjam tanulni, de szeretném normálisan elsajátítani mert fontos dolog szerintem - mondta Varga Tamás.
Pedig ebben a középiskolában fontos a nyelvi képzés. A diákoknak tantárgyi vizsgát kell tenniük belőle. Ráadásul az alapítványuk a sikeres nyelvvizsga költségét meg is térítené a diákonak. Ennek ellenére csak a végzősök néhány százaléka jut el a nyelvvizsgáig. A nyelvtanárok szerint a diákok nem motiváltak.
- Én elsősorban a szorgalom és az akarat hiányában látom a problémát. A mi diákjaink kevésbé motiváltak. Megelégszenek az átlagos tudással. Kevesen szeretnének többet tudni - mondta az iskola német nyelvtanára, Mihajlovitsné Frányó Viktória.
Éppen nekik kedveznének az új A2 es szintű nyelvvizsgával. A tervek szerint így olyanok is papírt szerezhetnének nyelvtudásukról, akik eddig nem mertek belevágni az alap, vagy a középszintű megmérettetésbe.
- Bizonyos szakmákban, ahol fölösleges lesz a B1-es, vagy B2-es, vagyis alap vagy középfokú szintet elvárni a dolgozóktól, oda elgendő lesz egy ilyen szintű nyelvvizsga, vagyis egy ilyen szintű nyelvtudásról szóló papír - mondta Katedra Nyelviskola vezetője, Vadász Krisztina.
Az A2-es szinten az alapvető társalgás várható el-mondja az egyik legnépszerűbb kaposvári vizsgáztatóhely vezetője. A személyes dolgokról, munkáról kell tudni beszélni. Azt azonban, hogy mekkora lesz erre az igény egyelőre nem tudni. Jelenleg a nyelvvizsgázók többsége gimnazista. 90%-uk pedig középfokon tesz vizsgát, alapfokút egyre kevesebben.