A közelgő Város Napja alkalmából ünnepélyes zászlófelvonást tartottak csütörtök délelőtt a kaposvári Kossuth téren. Délután pedig ünnepi közgyűlést tart az önkormányzat a Csiky Gergely Színházban, ahol a kitüntetések átadása mellett megnevezik Kaposvár új díszpolgárát is.
De nézzük át, mire is emlékezünk ma: városunk környéke a kutatók állítása szerint már Kr.e. az V-IV. évezredben lakott volt. Később megjelentek itt a kelták, majd a rómaiak. Itt jegyezzük meg, hogy településünk - akárcsak az ókori birodalom központja - hét dombra épült. Szent István királyunk 1009-ben kiadott oklevelében már szerepel a Copus (Kapos) elnevezés. 106l-ben Atha (Ottó) somogyi ispán Kaposszentjakabon bencés apátságot alapított, a felszentelésen maga Salamon király és Géza herceg is részt vettek. 1273-ban vármegyegyűlést tartanak Kaposváron, majdnem száz esztendőre rá, pedig nádori közgyűlést.
1555-ben a várat és a bencés monostort elfoglalják a törökök és 1686 novemberéig itt is maradnak. Néhány évvel ezután a város az Eszterházy-uradalom birtokközpontjává válik, és lassan megindul a törökdúlást követő fejlődés. 1703-ban vásártartási jogot kapunk, 1712. december 1-én pedig letelepedési engedélyt kap kilenc család, ez az okirat a mai Kaposvár tulajdonképpeni alapító oklevele.
1806. novemberében megkezdi működését a négyosztályos gimnázium, amely 1817-től hat évfolyamon oktatja a diákokat. 1828-ban felépül a klasszicista stílusú vármegyeháza. 1848. június 15-én Kaposvár rendezett tanácsú város, amely címétől a szabadságharc leverését követően megfosztják. Talán ennek is köszönhető, hogy az 1852. június 29-én a Kaposvárra érkező I. Ferenc József császárt fagyos némasággal fogadja a lakosság. 1866-ban Roboz István szerkesztésében megjelenik a Somogy című hetilap. Három évvel később Somssich Pál támogatásának köszönhetően nagygimnázium alakul, amely aztán főgimnáziumként működik. 1897-re kaposvár igazi iskolavárossá válik: kisdedóvodával, ipari tanonciskolával, polgári leányiskolával és siketnéma intézettel.
1912-ben megalakul a Kaposvári Szépítő Egyesület, 1923-ban pedig a Rákóczi. Az 1950-es évet követő negyedszázadban az iparfejlesztés (például: Textilművek) miatt a város lélekszáma 73 ezer főre duzzad. Igaz, ebben az időszakban csatolják a város közigazgatási területéhez Kaposszentjakabot, Toponárt, Kaposfüredet és Töröcskét is.
Még több évszám és érdekesség itt, illetve alább:
1974. A Zselic és a Somogy Áruház segíti a megye ellátását.
1987. Az első kaposvári sétálóutca átadása.
1990. Kaposvár december l-től megyei jogú város.
1992. Az első Kaposvári Tavaszi Fesztivál megrendezése.
1993. II. János Pál pápa Hungarorum gens kezdetű konstituciojával megalakítja a Kaposvári Egyházmegyét, Kaposvár római katolikus püspökség székhelye lesz.
2000. A Kaposvár Egyetem alapítása.
2003. Aváros főterét dísztérré alakították át.
2011-ben megnyitja kapuit a Szivárvány Kultúrpalota és az Agóra Művelődési Központ.
Városunk olyan címekkel is büszkélkedhet, mint a Szökőkutak Városa, az Év Települése - 2008, illetve az ország akadálymentes turizmusbarát települése és „Európa Virágos Városa”. Ja, és miénk az ország egyik legszebb belvárosa is.
Kaposvár eddigi díszpolgárai:
Prof. Dr. Repa Imre 2013
egyetemi tanár, rektor helyettes, kórházépítő főigazgató
dr. Gáspár Ferenc 2012
tanácsadó főorvos
Szirmay Endre dr. 2011
ny. főiskolai tanár, költő, író, műfordító
dr. Szili Ferenc 2010
kandidátus, nyugalmazott levéltár igazgató
dr. Szijártó István 2009
egyetemi docens, a Balaton Akadémia alapító elnöke
Szigetvári György 2008
Ybl díjas építész
dr. Ozsváth Ferenc 2007
tanár
prof. dr. Papp Lajos 2006
szívsebész
Balás Béla 2005
megyéspüspök
Temesi Lajosné Fésűs Éva 2004
író
prof. dr. Rozsos István 2003
főorvos
Papp Árpád 2002
költő, műfordító, gimnáziumi tanár
dr. Bellyei Árpád 2001
professzor
dr. Szilli Gyula 2000
ügyvéd
dr. Martyn Róbert 1999
orvos
Babarczy László 1998
a Csiky G. Színház igazgatója
Dévényi Zoltán 1995
a Balaton Füszért vezérigazgatója
dr. Bodosi Mihály 1994
ny. kórházigazgató
Juan Gyenes 1993
fotóművész
dr. Hanák Péter 1992
akadémikus
Zákányi Zsolt 1990
karnagy
dr. Horn Péter 1990
a PATE főigazgatója
Kelemen József 1984
nyugdíjas
dr. Szirmai Jenő 1983
OTP-vezérigazgató