Az első évben 9, azt követően 10-10, majd 2008-tól évente 5 érték kapta meg a címet, az ezeket ábrázoló aranyozott miniatűrök a Vármegyeházán láthatók. Az elmúlt évben több tucat javaslat érkezett. A kuratórium közülük választotta ki a közgyűlés elé terjesztett tíz ajánlatot, amelyeket a testület egyhangúan elfogadott.
A 2013-es kincsek bemutatására és a támogatási szerződések aláírására az ünnepi megyehét keretében 2012. január 12-én került sor a Somogy megyei Vármegyeházán Witzmann Mihály, a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke által.
2013 évben Örökségünk - Somogyország Kincse kitüntetésben részesültek:
Kaposvári Egyetem
A balatonboglári Xantus János Gömbkilátó
„Thanhoffer-villa”
Csokonyavisontai Gyógyvíz
Kaposvár történeti városközpontja
Kaposvári Egyetem
Egyetem, tudomány és innováció a XXI. században
A Kaposvári Egyetemet a Magyar Országgyűlés az alapító jogelőd intézmények kölcsönös elhatározása alapján, azok integrációjával két egyetemi kar és két kutató intézet egybevonásával 2001. január 1-jével alapította meg kaposvári székhelyén Kaposvári Egyetem néven. A Kaposvári Egyetem Állattudományi Kara, melynek jogelődje az 1961-ben alapított Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, 1971-től Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola, majd 1986-tól Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar fejlődött. Az alapító másik kar a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola, melynek jogelődje az 1951-ben megszervezett középfokú állami tanítóképző, ami 1959-től felsőfokú intézet, majd 1974-től Tanítóképző Főiskolaként működött. Az egyetem alapító kutatási intézete az 1971-ben létrehozott Takarmánytermesztési Kutató Intézet (Iregszemcse), illetve 1959-ben létrehozott Műszaki Kémiai Kutató Intézet (MÜKKI, Veszprém). A MÜKKI 2001. január 1-jével kivált a Kaposvári Egyetemből.
A sikeres fejlődés és akkreditáció eredményeként a Kaposvári Egyetem 2004-ben létrehozta a gazdaságtudományi és művészeti főiskolai majd egyetemi karokat. Ennek megfelelően jelenleg a Kaposvári Egyetemen négy kar (Állattudományi, Gazdaságtudományi, Művészeti és Pedagógiai) működik. Emellett két Doktori Iskolával rendelkezik Állattudományok és Gazdaságtudományok területén. Az egyetem 2000 óta több lépcsőben jelentős fejlődésen ment át és ma Közép-Európa egyik legfejlettebb infrastruktúrájával rendelkezik, ahol az oktató épületek, könyvtár és kollégium egy helyen található, de ugyanakkor megőrizte a Kaposvár belvárosában lévő Művészeti képzési és kollégiumi épületegyüttest is.
A töretlen, folyamatos fejlődés eredménye, hogy az Egyetem multidiszciplináris felhasználásai képalkotó diagnosztikai és onkoradiológiai egységgel rendelkezik, továbbá a Magyarország legnagyobb fedett lovardáját magába foglaló Pannon Lovasakadémia és a bőszénfai Vadgazdálkodási Tájközpont is az egyetem részeként működik. E három egység az egyetem Takarmányozási Tanszékével és Takarmánytermesztési Kutató Intézetével nemzetközileg elismert oktatási és kutatási tevékenységet folytat.
A Kaposvári Egyetem hallgatói létszáma 3000-3200 közötti, az egyetemi oktatók és alkalmazottak száma 1000 munkatárs.
A Kaposvári Egyetem fiatal, dinamikusan fejlődő felsőoktatási intézmény kiterjedt hazai és nemzetközi kutatási együttműködésekkel, világszínvonalú infrastruktúrával, ugyanakkor meghatározója Kaposvár Megyei Jogú Város és Somogy megye, de még a dunántúli régió oktatási, kutatási innovációs folyamatainak.
A balatonboglári Xantus János Gömbkilátó
A várdomb egykori vulkanikus tevékenység eredményeként emelkedik ki a horizontból. Felszínét száz éve még csak vulkanikus tufa borította, ezért Kopaszdomb néven ismerték elődeink. Gaal Gaston, a település két háború közötti nagyformátumú elöljárója, birtokosa ültette be többnyire feketefenyővel. A Várdombon - Balatonboglár legmagasabb,165 m-es pontján - az 1960-as évek közepéig faszerkezetű kilátó állt. Nyomai négy „betontuskó” formájában ma is fellelhetőek.
A város és a Balaton egyik jelképévé vált Gömbkilátó az egykori BNV (Budapesti Nemzetközi Vásár) ideiglenes látványossága volt, mely az 1958. évi brüsszeli világkiállítást is megjárta "magyar atomium"-ként, a magyar alumíniumipar dicsőségét hirdetve. A 15 m átmérőjű építményt Kádár István mérnök álmodta meg, melyet a kiállítás megszűnését követően a 60-as évek végén hoztak Boglárra. Eredetileg belső üvegburkolattal tervezték fölállítani, melybe egy panoráma presszót álmodtak a település lelkes elöljárói. Belátva a természeti erők ellenállását üveg nélkül épült fel a Gömb, s népszerűségét azóta is töretlenül őrzi. (A szóbeszéd szerint szállítás közben tűntek el az üvegtáblák.) A kilátót a 70-es években Xantus Jánosról nevezték el.
A város néhány éve díszkivilágítással látta el a Gömbkilátót, amelynek impozáns látványa nemcsak az autópályáról, hanem a vízről és a túlsó partról is tájékozódási pontként szolgál. A nyolcvanas években egy közepes mértékű felújításon esett át az építmény, ami akkor hosszú időre elzárta a csalódott kirándulók elől e kedvelt kirándulási célpontot. Az utóbbi években sajnos jelentősen leromlott a kilátó műszaki állapota, így biztonsági szempontok miatt ismét le kellett zárni. Többszöri időpontváltozás után végül 2012 nyarára a jelentős felújítást végző vállalkozás ismét látogathatóvá tette a gömböt. Így július 22-én ismét megnyílt a látogatók előtt, amelyet már idén nyáron is több ezren kerestek fel.
„Thanhoffer-villa”
1896-ban építette dr. Thanhoffer Lajos (1843-1909) orvosprofesszor, akadémiai rendes tag családi nyaraló céljára.
1919. augusztus 13 – november 16- között a Nemzeti Hadsereg főhadiszállása, Horthy Miklós fővezér szálláshelye.
1953-ban államosították az épületet, SZOT tulajdonba került, munkásüdültetésre használták, átalakítása fejében 10 éven át az AUTOKER vállalati üdülője, majd Kagyló panzió néven működött.
1996-ban a Hunguest Rt-től vásárolta meg Siófok Város Önkormányzata.
A 2001-ben kezdődő felújítást követően 2011-ig a Kodolányi János Főiskola könyvtára. 18
Csokonyavisontai Gyógyvíz
1943-ban a Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság Dél-Somogyban történt kutatásai eredményeképpen 1800 m mélységből 76 C-os forró víz tört fel. A sok oldott ásványi anyagot tartalmazó víz gyógyító· erejét 1945-től először árokba vezetve, a gyógyiszapot is felhasználva, majd medencékben töltve élvezhették a környékbeliek. Az alkálihidrogénkarbonátos, gyengén jódos és kénes termálvíz a ’90-es évek elejétől gyógyvíz minősítést kapott, . a fürdőt pedig 2005-ben gyógyfürdővé nyilvánították. A kitűnő ásványi anyag összetételének köszönhetően a testet és a lelket is gyógyítja: a gyógyvíz kiválóan alkalmas mozgásszervi bántalmakra, nőgyógyászati, gyulladásos és keringési panaszok kezelésére, s potencia fokozó hatása sem elhanyagolható tény. Ivókúraként nagyon hasznos gyomor-, bél-, epepanaszok kezelésére. Kúraszerű alkalmazása után sokan feltűnő javulást, s néhányan teljes gyógyulást tapasztaltak A több mint 9 hektárorr elterülő fürdő területén minden korosztály megtalálja a számára vonzó szolgáltatást: óriás csúszda, 2 fedett, 2 kültéri gyógyvizes medence, egyedi kialakítású élmény és gyermek medencék, feszített víztükrű uszoda mellett szauna, masszírozó helyiségek, kádfürdő, víz alatti sugármasszázs, szénsavas fürdő, szakorvosi rendelés várja az érdeklődőket. A fürdő a környezetében 600 ingatlanból álló eukomfortos üdülőövezet épült ki az elmúlt 30-40 évben. Az ingatlanok tulajdonosai, az újonnan épült apartmanházak és a kemping vendégei, továbbá a közelben lakó pihenni, gyógyulni vágyóknak köszönhetően a fürdő évente több százezres forgalmat bonyolít le. Az Európa hírű gyógyfürdő vendégei között sok a hazai vendég, de 6-7 nemzet üdülni vágyó i is rendszeresen visszajárnak. A folyamatos felújítás, korszerűsítés alatt álló fürdő egész évben várj a vendégeit.
Kaposvár történeti városközpontja
A XIX. sz. utolsó negyedében a vasút megépítése ugrásszerű fejlődést indított el Kaposváron, az addigi falusias városkép lassan városias külsőt öltött. A történeti utak mellett emeletes városi házak épültek, a földszinten üzletekkel, az emeleten és udvari szárnyakban pedig lakásokkal. A városmag legmagasabb pontján új templom épült, körülötte pedig a négy utca kereszteződésében kialakult a főtér. A tervezett vasútállomáshoz dél felé dupla fasoros új utcát nyitottak, a nyugati oldalára bérpalotákat építettek, így a tér öt utca találkozási pontjává alakult. A főtér másik meghatározó tornyos épülete a Városháza lett.
A történelmi városmagban épült házak szép, harmonikus utcaképet, épületegyütteseket alkottak. Az építészeti stílusuk nem határozható meg egyértelműen, romantikus, eklektikus és szecessziós stílusjegyek keverednek a gazdagon díszített vakolatarchitektúrájú, szépen tagolt homlokzatokon. Az igazi értéket nem egy-egy épület jelenti, hanem az egységes utcakép és épületegyüttes.
Szerencsére a XIX. századi és századforduló környéki épületek szinte eredeti formájukban megmaradtak napjainkig, a néhány foghíjbeépítés igyekszik igazodni a sajátos kaposvári karakterhez. Csupán az egykori Korona Szálló átépítése tükrözi az ezerkilencszázhatvanas évek építészeti divatját.
A városmag funkciójában az első jelentős változást nyolcvanas évek végén a sétáló utca kialakítása jelentette. Meghatározó lett a gyalogos-közlekedés, megjelentek az utcán a vendéglátó teraszok, az üzletek előtt az utcai standok.
A legnagyobb változást a Kossuth tér 2003-as átépítése jelentette, amikor a főteret tiszta gyalogos forgalmúvá építették át és igazi közösségi tere lett a városnak. A 2010-es nagyszabású városközpont rekonstrukció tovább bővítette a gyalogos felületeket a Noszlopy Gáspár és az Ady Endre utcákban. Újabb szökőkutak, utcabútorok és szobrok tették még hangulatosabbá az utcákat. Az 1928-ban épült, 2009-ben műemlékké nyilvánított városi mozi felújítása és bővítése nem csak építészeti szempontból kiemelkedő, hanem új, sokszínű kulturális intézmény otthonaként is.
A kaposvári városközpont teljes területe és majdnem minden épülete helyi építészeti értékként védett 1995. óta, országos védelem alatt hét épület és két szobor áll, de több ház is méltó lehetne a műemléki védelemre.
Az elvégzett városrekonstrukció teljesen megtartotta az eredeti értékeket, klasszikus formavilágú berendezésekkel gazdagította a köztereket és a harmadik évezrednek példamutatóan megőrizte az előző korok építészeti alkotásait, a történelmi minőséget. Somogy megye székhelyének mintaszerűen felújított történelmi városmagja igazán méltó az Örökségünk Somogyország Kincse elismerésre
Címkék: öröksége, várostörténeti, kulturális, Somogyország, központ, egyetem, kultúra, Kaposvár