A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság egy Európai Uniós program keretében megerősíti és magasítja a Dráva bal parti árvízvédelmi töltését, melynek összköltsége 3,2 Mrd Ft. A drávaszabolcsi és kémesi öblözeteket védő 19,83 km-es töltésszakaszon 2012. márciusában megkezdődött a földmunka. 2011-ben átadták a projekt keretében megépült árvízvédelmi csarnokot Drávaszabolcson, és a három felújított gátőrtelepet (Drávaszabolcs, Gyűrűspuszta, Kémes).

A megvalósuló beruházás növeli a hátrányos helyzetű Siklósi kistérség 12 településén élő csaknem négyezer lakos árvízi biztonságát, mintegy 83 km2 területen és javítja a védekezés feltételeit.

A Vízügyi Igazgatóság az 1972-es drávai árvízi védekezésről tartott szakmai bemutatót, ahol bejelentették, hogy a kivitelezői szerződés aláírását követően megindult a nagytömegű, mintegy 500.000 m3 megmozgató földmunka a Drávaszabolcs-Kémes Öblözet program keretében. A földtömeget a Dráva bal parti védvonalát építik be Gyűrűspusztától-Drávaszabolcsig – 19,83 km-es szakaszon. 2010-ben átadták az országhatártól a Gyűrűspusztai gátőrházig terjedő mintegy 5,1 km-es szakaszt.

Nem véletlen, hogy a program bemutatását az XX. század legnagyobb drávai árvízi védekezésről tartott szakmai bemutatóra tervezték. Az 1972-es eseményeket megismerve – Horváth István és Molnár Vince a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 1972-ben szolgálatot teljesítő egykori szakaszvédelem vezetői bemutatásában - egyértelműen láthatóvá válik, a fejlesztés indoka.

Dráva


A Dráva Olaszországban ered, Ausztrián és Horvátországon keresztül érkezik Magyarországra, majd ismét Horvátország területén torkollik a Dunába. 1972. júliusában a vízgyűjtőn hullott heves és nagytömegű csapadék hatására gyorsan emelkedő meredek árhullám alakult ki a folyón, amely a Drávára jellemző: az I. fokú készültséget 1972. július 15-én 8 órakor, míg a III. fokú készültséget ugyanaznap 23:45-kor rendelték el. Mindezt úgy, hogy a védelmi szakasz sok helyen töltéshiányos volt.

Dráva

Molnár Vince elmondta – „A védekezési munkát nagymértékben nehezítette a gyakori esőzés, a keskeny felázott töltéskorona, a hiányzó gátőrtelepek, a rendkívül mostoha szakaszvédelmi központ és annak felszereltsége.” Horváth István felhívta a figyelmet az információáramlás, hírközlés technikájára, amely tovább nehezítette a helyzetet: „A saját URH lánc szinte állandóan foglalt volt és a zivatarok miatt a postai vonallal együtt nagyon sokszor süket volt.”

Dráva

Ezután Pecze János osztályvezető számolt be a Dráva bal parti védvonal fejlesztésének a történetéről napjainkig. Az 1972-es árvizet megelőzően a Dráva töltés nem volt folytonos és több szakasza más nyomvonalon helyezkedett el. A legnagyobb töltésfejlesztés a 1972-es árvizet követően indult meg, amelynek végeredménye a jelenlegi mintegy 88 km-es Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő Dráva bal parti fővédvonal.

A Drávaszabolcs-Kémes Öblözet projekt által érintett mintegy 20 km-es töltésszakaszon csak a mértékadó árvízszint (MÁSZ) feletti 60 cm-es biztonság teljesül a 120 cm-es előírással szemben, ennek kiépítése kezdődött meg hosszú előkészítő munka eredményeként 2012. márciusában. A földmunkákat követően új burkolat is kerül a töltés koronára. A munkák nagy intenzitással egyszerre több helyen zajlanak a kivitelezés teljes időszakában 2013 végéig.

A munkaterület átadását követően Kémes és Gyűrűspuszta térségében kezdődött meg a kivitelezés. A program megvalósításával az ármentesített terület egésze az előírt árvíz elleni biztonsággal fog rendelkezni. A gátépítés befejezésével a projekt zárását 2014 év elejére tervezzük.

György Béla igazgató szavaival zárult a tájékoztató: „Igazgatóságunk további feladatának tekinti, hogy fennmaradó 35 km magassági hiányos töltésszakaszunk fejlesztéséhez további forrásokat találjunk.”  

A projekt az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg. Magyarország Kormánya hazai költségvetési forrásból is támogatja a projektet - tájékoztatta a KaposPontot a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság.


Címkék: gáterősítés, igazgatóság, vízügyi, szombaton, Dráva, kultúra