Innentől kezdve azonban le kell, hogy szögezzük, ezen sorok arról mesélnek, ahogy én láttam... Elfogadom és tiszteletben tartom, ha valaki - mint ahogy az a rendezvény egyik fórumán olvasható kommentekből kiderül, nagyon jól érezte magát - nekem sajnos ez nem ment. Még az is lehet, hogy némileg én is hibás vagyok. Bár ezt döntse el mindenki maga.
Tények: 11 - 11:15 körül érkeztünk apró tömegre számítva - bár ez most kicsit más mint a többi: volt plakát meg VIP, meg felhőtlenül bulizó csinos lányok... minden... tényleg... mint a nagyoknál - aztán az ember szembesül a valósággal. Óriási tömeg. Rendben, nem vagyok rendszeres desi buliba járó, de úgy hallottam nem pont ilyen szokott lenni. Szóval nagy tömeg. Jó nagy tömeg. Végeláthatatlann sor a pultoknál. WC szempontból az az 1 az teljesen esélytelenné válik. Ami elsőre nem tűnik nagy gondnak, lévén kint vagyunk a szabadban, de azért gondoljuk csak át, megint azokat a bizonyos szerepeket... például a Deseda -tó partjának, vajon nyilvános WC, vagy családi pihenőhely a szerepe? Ahova egy forró nyári napon az ember kigurul biciklin vagy autón, és nap, lángos, sör, naptej a program kulcsszavai. Nyilván ez is csak az én meglátásom tárgyát képezi. De haladjunk tovább. A verekedés... Melyik? Persze, mivel nem csak egy volt.. "Mindössze egy srácnak verte péppé az arcát haragosa." Azonban ez csak a jéghegy csúcsa. Sajnos. De a verekedésről nem tehetnek a szervezők. Arról viszont igen, ha a hely biztonságitechnikai kérdései nincsenek megoldva.
Persze rendőri oldalról is a 30 fős bevetési csoport felvonulást is erős túlzásnak éreztem egy kb. 170 cm, magas átlagos testalkatú, verekedő srác "elfogására". S megint talán én vagyok a hibás, de nem hiszem, hogy az a 3 db "security kinézetű" ember bármire is elég lett volna, főleg úgy nem, hogy a duzzadó izmokért rajongó kislányoknak is lehetett csapni a szelet.
Tehát eddig az állás, wc szinte nincs, biztonság zéró.. tegyük hát pellengérre a "vendéglátás minőségét". Igen! Idézőjelben. A vizezett és rossz minőségű tömény italok gyenge felhozatala, az időjárásnál is változékonyabb árak, illetve a pultosok hozzáálása és a szeszes italok ár/érték arányát valahogy nem tartottam korrektnek. - de ez megint csak én vagyok -
Szóval: wc nulla, biztonság nulla, vendéglátás legjobb esetében egyes, egy ötös skálán. Akkor térjünk rá a zenére.
Itt ismét emlékeztetnék minden Bekker D. rajongót, hogy én megértem ha nekik ez tetszik, azonban én nem voltam elégedett. S itt most, nem a zenei szelekcióról van szó... Azt nem tisztem megítélni, hiszen különbözőek vagyunk, DE és sajnos kénytelen vagyok a de kötőszót nagybetűvel írni, mivel tényleg nagy DE következik.
DE azon szerintem senki nem vitatkozhat, hogy ami a mai lemezlovászoknál alapkövetelmény, azt a színvonalat Bekker D. nem éri el. S itt most nem arról van szó, hogy ennyi önbizalommal kevés dj lép pultba, illetve és ez megint csak egy szubjektív megállapítás, azért DESI SOUNDON lehet, hogy nem kéne Richie Hawtint játszani*, miközben a virtual dj szoftver húzza ütembe a zenéket és a legfrisebb lemez már minimum 1 éve sale kategóriába kerül a lemezboltok polcaira. Persze ez erős költői túlzás, de az is biztos - és ha elkezdtük már maradjunk a bakelit hasonlatnál - nem ma vágatott promo lemezekről volt szó, szűz barázdákkal. Azonban a külsőségek a nagy feliratos, fontos társadalmi üzenetet közlő, kicsit kinyúlt póló, a dj pult körül álló fotós had és leánykoszorú már megvan.. Mondhatnánk azt is akár: füstöl, füstöl, csak kéne alá egy kis láng is, ha tüzet akarunk!
Továbbá annak a bizonyos tűznek, hogy lángoljon, szüksége van hangerőre, fénytechnikára is, ami itt sajnos szintén lemaradt, mint a borravaló.
Szóval mint gondolom mindenki számára nyilvánvaló vált, én lehet inkább a Balaton Sound-ot várom, bár ez is felejthetetlen élmény marad, ez nem vitás...
* Richie Hawtin az elektronikus zene egyik legnagyobb úttörője és sztárja munkássága sokszor, előre meghatározza az elektronikus zene, azon belül főként a techno műfaj alakulását. - a szerk.
A szervezőket megkerestük, de sajnos eddig nem tudtuk feltenni kérdéseinket...
Puskás Tamás
Címkék: desi sound, nem én kezdtem, buli, deseda, kaposvár, kultúra