2020.11.24 - Kedd
Emma

Utazás a török félhold körül 2010. Május 06. - Csütörtök 13:23 | Címkék: Kultúra

A 2000 éves város meghatározó korszaka volt a török hódoltság ideje. Pécs építészeti emlékei – többek között Gázi Kászim és Jakováli Haszan pasa dzsámija, Memi pasa fürdője vagy Idrisz Baba türbéje is a keleti világ nyomairól tanúskodik. A Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program keretében májusban újra kaput nyitnak a török világ felé a baranyai megyeszékhelyen.

 

Félhold

Május 9. vasárnap

A városháza tornyából a nap folyamán öt alkalommal (3.11/ 5.16/12.45/16.45/20.06/22.01 óra )

Május 9-én hajnalban, több mint háromszáz év távlatából újra felcsendül a müezzin éneke városunk főterén. A müezzin az iszlámban a mecsetnek azon alkalmazottja, aki az imára hívó szöveget elénekli a pénteki közösségi ima, és a napi ötszöri – hajnali, déli, kora délutáni, napnyugtakori és esti – imádság előtt. Müezzinnek lenni nagy megtiszteltetést jelent a közösségen belül, hiszen személyét erényes természete alapján választják ki e feladatra. Kászim pasa dzsámijának egykori minaretje helyett, ez alkalommal a város­háza tornyából szólít meg bennünket különös hangja.

A programelemet támogatja a Magyarországi Muszlimok Egyháza.

Müezzin Ahmed AL-Zahraniaki.

 

Széchenyi tér – 17.00

Ziya Azazi dervistánc

Az ismétlés számos vallási rítusnál a transzállapot elérésének eszköze. A szufizmusban a kerengő dervisek ezt a folyamatos körben forgással érik el. A török származású Ziya Azazi a tradicionális dervistáncot ötvözi kortárs táncelemekkel. Így találkozik előadásában a múlt és a jelen, a keleti miszticizmus és a nyugati kultúra, a belső megtisztulás igénye és a lenyűgöző fizikai teljesítmény, látvány és zene ereje.

 

Széchenyi tér – 17.30

Megnyitó

 

Széchenyi tér – 18 óra

Térzene

Közreműködik a Sarikamis zenekar és Komáromi Judit Nese

Autentikus kurd népzene Törökország legkeletibb végéből. A kurdok népzenéjének alapeleme a nagydob, a zurna vagy töröksíp és az ének. A dob erőteljes alapritmusának két fő szerepe van: egyrészt a közösség vagy közönség összegyűjtése, mert hangja és a rajta játszott izgalmas ritmusképletek nagy távolságra hatnak, és ha már a figyelemfelkeltő és népösszeterelő szerepét betöltötte, jön a második funkciója, a változatosan táncolható alap biztosítása az ünnep vagy mulatság számára.

 

Komáromi Judit Nese – "1992 óta szinte minden évben jártam Törökországban, és beutaztam a Fekete-tengertől egészen a Földközi-tengerig. Elsősorban a tudásvágy és a kultúra vonzott. Közép-Törökországban, Kappadókiában, Göreme városában lettem nagykorú. A cigányoktól és a török asszonyoktól tanultam meg, mit jelent a hastánc, és ettől kezdve sorsom megpecsételődött. Ők neveztek el így: Nese, jelentése: jókedv, vidámság. Szeretem a kihívásokat, a kreativitásra ösztönző felkéréseket és az inspiratív helyszíneket.”

 

Széchenyi tér – 20.30 óra

Baba Zula koncert

Az 1996-ban Isztanbulban alapított BaBa ZuLa zenekar mindent megtesz azért, hogy egyedi koncertélményben részesítse rajongóit. Rituálék hangulatához hasonlatos előadásaikon különböző művészeti ágak egyvelege jelenik meg: fellépéseiken gyakran szerepelnek hastáncosok, bonyolult jelmezek, jelen van a költészet, a színház és az élő animáció is, melyek egybegyúrva felejthetetlen audiovizuális élményt nyújtanak a hallgatóknak. A BaBa ZuLa a keleti hangszereket, úgymint a darbukát, az elektromos saz-t és kanalakat keveri elektronikával és modern hangzással, amit maguk úgy neveznek: Oriental Dub. A „ney”-en (török fuvola) keresztül jelenik meg a szúfi-iszlám tradíció a zenében, míg a klarinét a modern török cigányzenét szimbolizálja. Az elektronikus saz és a fakanál zenei iránytűként szolgál a török zene gyökerei felé, vissza egészen az iszlám előtti, sámáni időkig, Anatólián keresztül a mai Isztambulig. Annak ellenére, hogy általában az embereknek egy konkrét zenei stílus ugrik be (a dub), ha azt a kifejezést hallja, hogy Oriental Dub, a BaBa ZuLa zenéje bizonyos értelemben voltaképpen olyan rock ’n’ roll, amit a nyugati világ nem hallott a hatvanas évek rock eposzai óta. A zenekar megosztja velünk a múltbeli generációk zenei örökségét, mely Isztambulban született, és amelynek emlékei hatással voltak a zenéjükre. Koncertjeikre és lemezfelvételeikre az együttes már a kezdetek kezdete óta hív vendégzenészeket. Olyan sztárokkal játszottak együtt, mint Selim Sesler világhírű török klarinétos, Alexander Hacke, az Einstürzende Neubauten basszusgitárosa, Fred Frith - Henry Cow és John Zorn zenésztársa, a san francisco-i Ralph Carney szaxofonos, aki játszott többek között Tom Waits-el, és a B-52’s-zal és az első török operaénekesnő, festő és díva, Semiha Berksov. Az évek során az együttes számos hangulatfestő zenét írt filmekhez. Legutóbbi munkájuk a Dondurmam Gaymak című filmben hallható. A Berlini Filmfesztivál Arany Medve díjas filmrendezője, Fatih Akin „Crossing the Bridge - The Sound of Istanbul” című filmjében is feltűnik a zenekar, mely Isztambul zenei életéről szól, továbbá Alexander Hacke vendégszereplésével zenét is írtak a filmhez.

 

 

Május 10. hétfő

Széchenyi tér – 15.30 óra

Mediawave nap

Közreműködik a Sarikamis, kurd néptáncosok csoportja és Komáromi Judit Nese

 

Művészetek és Irodalom Háza – Játéktér, 17 óra

Mediawave Passport Control Török Fotókiállítás

Közreműködik:

Tarik Aslan

Tarik Aslan közép-törökországi dobos, aki speciális kézi pergődobján virtuóz ritmusokkal képes elvarázsolni hallgatóságát. Érzékeny, a dinamika minden lehetőségét kihasználó játékából az ősi török ritmusvilág köszön vissza.

Indzsi Deniz

„A tradicionális táncot öt éves koromban kezdtem el tanulni a nagymamámtól, aki a törökországi Izmírből származott. Tőle kaptam a nevemet is, melyet ma művésznévként használok: Inci (ejtsd: Indzsi), jelentése gyöngy, Deniz, jelentése tenger. Mivel nyaraimat távolban élő családomnál töltöttem, alkalmam volt megismerni az ottani csodálatos tánckultúrát. Tanulhattam többek között török folklór táncokat: harci táncot, kardtáncot, körtáncokat és természetesen hastáncot, amelynek tudománya – ahogy az megszokott – anyáról leányra szállt felmenőim között. Szinte minden hétvégén összejött az a rokonokból, barátokból álló női társaság, akik csak úgy, saját maguk szórakoztatására hastáncoltak. E találkozókra ma is nagy-nagy örömmel gondolok vissza.”

 

 

Művészetek és Irodalom Háza – Fülep Lajos terem 18 óra

Kurd rövidfilmek a Mediawave Passport Control Nemzetközi Ifjúsági Műhely anyagából

A vetítésen látható filmek 2007 őszén készültek a törökországi Kars városában és környékén, amikor ifjú alkotókból, zenészekből és szervezőkből álló csapatunk a „Festival On Wheels” elnevezésű filmfesztiválon vendégeskedett. Filmes és fotós csapatunk több napon át dolgozott együtt helyi fiatalokkal, a filmes műhely vezetője Török Ferenc, a kultikussá vált Moszkva Tér c. film rendezője volt, a fotós szekciót Pettendi Szabó Péter, a „Voltál-e már Budapesten?” című kiállítás és album alkotója vezette.

 

A bemutatott filmek és szerzőik:

Török Ferenc: Kars 2007

Somogyi Gergő: Cars

Zomborácz Virág: Préda

Király Tamás: Sidar

Béres Dániel: Sárga labda

Csuja László: A tékozló gyümölcsárus

 

Május 11. kedd

Művészetek és Irodalom Háza, Fülep Lajos terem – 11-16 óra

Mediawave Etno Workshop (Sarikamis– Fanfara Complexa)

Külön zenei csemegének ígérkezi a Mediawave népzenei műhelye, amelynek tagjai ezúttal a Fanfara Complexa és a Sarikamis együttesek lesznek. A két társulat már jól ismeri egymást, hiszen évek óta visszatérő vendégeik a Mediawave Fesztiválnak. A napi intenzív zenei együttlét eredményéről az utcai felvonulásukon és a „nyíltszíni táncházukban” győződhetünk meg. A közös muzsi­kálás során be fogják bizonyítani, hogy e két, látszólag távoli népzenei kultúra egymással rokonítható, kölcsönös jelenlétük inspiráló erejű. A két zenei világ önállóan is mérhetetlen intenzitású, heves érzelmi sodrású, de szintézisükben mindez még tovább fokozható. Közös játékukból persze kihallani személyes barátságukat is. Produkciójukat kurd és moldvai táncosok színesítik.

 

Jókai tér – 18 óra

Nyíltszíni „Táncház”

Sarikamis, Fanfara Complexa, Moldvai táncosok

A Fanfara Complexa moldvai tánczenét játszó zenekar. A hagyományos furulya-koboz-dob hangszerösszeállítás a Moldvában manapság népszerű szaxofonokkal egészül ki. A zenekar tagjai gyakran utaznak helyszíni gyűjtésekre, a személyes kapcsolat kialakítása eredeti zenészekkel máig alapélmény és inspiráló forrás számukra. Az együttesvezető Bede Péter a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszakán tanul. Hat évig klarinétozott, majd 17 évesen kezdett szaxofonozni. Számos magyar és nemzetközi fesztiválon szerepelt, valamint fellépett klubokban, rádió és televízió műsorokban. Játékát meghatározza a jazz és a komolyzene is, de muzsikájára legnagyobb hatással a népzene van. Három esztendeje minden évben részt vesz a moldvai és a gyimesi népzenei táborokban, ahol alkalma van eredeti népzenészektől tanulni. Játszott többek között a Beshodrom zenekarban, jelenleg vezetője a Fanfara Complexa formációnak, tagja a Kardos Négyes és a Tűzkő Septet zenekaroknak, valamint együtt muzsikál a kiváló furulyás Kerényi Róberttel a Szigony és barátai együttesben. Tűzkő Csaba 1986-ban végzett a Bartók Béla Konzervatórium jazz tanszékén, ezután 1994-ig Párizsban, illetve Sydneyben élt. Játszott René Urteregerrel, Alby Cullazzal és George Brownnal. Miután 1994-ben hazaköltözött, többek közt a Szakcsi Generation Band, a Malek Andrea Five Seasons, a Hot Jazz Band és a Balázs Elemér Kvintett közreműködője volt. 2002-től vezeti a Tűzkő Csaba Septetet. Zenéjükben a klasszikus zene harmóniavilága, a jazzre jellemző improvizáció, és a kelet-európai népzenék kifejezőereje ötvöződik. A Septet Tűzkő szerzeményei mellett népzenei feldolgozásokat játszik. Első albumuk 2002-ben jelent meg Zengő kő címmel, melyet a Tavaszköszöntő követett 2003-ban. Tűzkő legújabb formációja a Tűzkő Csaba Quintet, amely alapvetően a Septet tagjaira épül és az általuk megkezdett úton halad.

 

Május 12–29.

Művészetek és Irodalom Háza – Galéria – Megnyitó 17 óra

Török szőnyegek – kiállítás

Közreműködik: Indzsi Deniz tánc

A magyarországi szőnyeggyűjtés (a köz-és magánygyűjteményekben őrzött anyag) rendkívül előkelő helyet foglal el a „keleti” szőnyeg „nyugati” recepciójában. E földrajzi fogalmakon itt természetesen a Huntington-i és Said-i értelemben vett, folyamatosan változó határvonalú és tartalmú civilizációs tartományokat kell értenünk. Abban, hogy nálunk a török szőnyegek gyűjtése a föntebb említett pozíción belül is megkülönböztetett jelentőségű, nyilvánvalóan szerepet játszik a tény, hogy a történelmi Magyarország központi területe a XVI-XVII. század nagyobb részében a „kelethez” tartozott. Ám nem lebecsülendők az önálló erdélyi fejedelemség századokon át folytatott intenzív kereskedelmi kapcsolatai az oszmán török birodalommal sem, csakúgy, mint a keleti (elsősorban török) szőnyegek gyűjtésének és használatának a késő középkor óta kimutatható, Európa-szerte dívó gyakorlata. Csak ezzel magyarázható ugyanis reprezentatív XV. századi darabok fennmaradása Magyarországon. Ilyenekkel a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága nem büszkélkedhet, de kollekciója ezek nélkül is a harmadik legjelentősebb a mai magyar közgyűjtemények sorában, az Iparművészeti- és a Nemzeti Múzeumé után. A Janus Pannonius Múzeum és az egykori szigetvári Zrínyi Miklós Vármúzeum összevont gyűjteményének törzsét a XVII-XIX. századi csomózott és szövött török szőnyegek képezik, közöttük néhány, a nemzetközi szakirodalomban is számon tartott, kiemelkedő darabbal. Ezekből válogatjuk a pécsi Művészetek és Irodalom Házában rendezendő kiállítás anyagát. (Várkonyi György)

Belépődíj: 800/600 Ft

 

Művészetek és Irodalom Háza, 2010. 05. 12., 19 óra

A Canlar Együttes koncertje

A Canlar Együttes 1997-ben alakult. Saját bevallásuk szerint eleinte csak önmaguk szórakoztatására muzsikáltak, aztán barátaik biztatására 1998 őszén léptek először színpadra. Azóta számos hazai és külföldi fesztiválon szerepeltek. „Ha együtt muzsikálunk, jobbára a török zenekultúra feneketlenül mély kútjából merítünk. Persze nem élünk Törökországban, nem vagyunk törökök, s többnyire hallgatóink sem azok – így természetesen zenénk sem lehet igazán autentikus: talán inkább elmagyarosított török zenének nevezhetnénk. Szerencsénkre mind a török népzenének, mind az oszmán klasszikus muzsikának annyiféle ága-boga létezik, hogy talán mi is elférünk valahol a régebbi és újabb hajtások között” – vallja magukról Sudár Balázs, az együttes vezetője.

 

Május 13. csütörtök

Művészetek és Irodalom Háza – Fülep Lajos Terem 19 óra

Amira táncszínház

Az előadás a török kor hangulatát idézi meg, életszerű táncjelenetek sorozata. Az egymást követő rövid epizódok különböző női karaktereket és az élet ciklikus ismétlődését ábrázolják, mint a középkori misztériumjátékokban.

Belépődíj: 1200/800 Ft

 

 

Május 13–20.

Uránia Mozi, Apolló Mozi

CINEPÉCS Török Filmhét

Szenzációnak számított az idei Berlini Filmfesztiválon, hogy a Berlinale Arany Medvéjét egy török film vitte el BAL (Méz) címmel. Nem ez volt az egyetlen török film, amit beválogattak a mustrára. Törökország a kontinens legdinamikusabban fejlődő filmiparát tudhatja magáénak. A török filmek iránti hazai érdeklődés megtöbbszöröződött az elmúlt években, és ez visszahatott a filmgyártásra is. Nagy sztárok születtek, évről évre több és értékesebb filmet forgatnak. A török filmek üzenete nem idegen a magyar nézők számára. A koprodukcióban forgatott filmek különösképp hozzájárultak ahhoz, hogy jobban megismerjük és elfogadjuk egymás kultúráját. Különösen Isztambul volt mindenkor nyitott a magyarokkal való filmes együttműködésre. Ennek eredményeképpen jön létre 2010. május 13–19. között a CinePécs Török Filmhete.

 

Május 14–15.

Művészetek és Irodalom Háza – Eck Imre Terem

CINEPÉCS Török Filmhét – Török dokumentumfilmek, beszélgetés az alkotókkal

Az Utazás a török félhold körül című programban külön hangsúlyt kapnak a dokumentumfilmek, amelyek sokszínűségükkel és a műfajból eredő közvetlenségűkkel talán a legerősebben reprezentálják a török kultúra sokféleségét, a hétköznapok emberének sajátosságait, a gondolkodásmódok eredetiségét. E közvetlen betekintésre ad alkalmat a CinePécs Török Filmhét dokumentumfilm-blokkja, amely külön szekcióban vetítésre kerül a Művészetek és Irodalom Háza Eck Imre termében is. A filmeket követő közönségtalálkozókon alkalmunk nyílik, hogy a jelenlévő rendezőket faggassuk alkotói intenciójukról. Ebben Major Zoltán lesz segítségünkre.

 

 

Május14. péntek

Május 15. szombat

14–17 óra

 

(1) Hester Overmars: Martha Monk menni Isztambul;

(2) Nezih Erdogan: Istanbul Do/Redo/Undo;

(3) Nesrin Aktolun: A mester titka;

(4) Nezih Ünen: Anatólia elfeledett dalai

20–22 óra

(1) Orhan Tekeoğlu: Egy nap Isztambulban

(2) Semra Güzel Korver: Isztambul népe;

(3) Orhan Tekeoğlu: Ifakat;

 

 

Május 14. péntek

Walzer Kávéház, 16 óra

Kappadókia – Kiállítás Komlós Attila fotóiból

A Walzer Kávéház kiállításán Komlós Attila Kappadókiában, Törökország mesebeli táján készült felvételeiből tekinthető meg egy kis válogatás. A képeken többek között Göreme, Uchisar, vagy a Zelve-völgy fantasztikus sziklaképződményei és barlanglakásai jelennek meg, de természetesen Kappadókia „jelképei”, a tündérkémények, valamint a mindennapi élet pillanatai sem hiányozhatnak.

„Fontosnak tartom, hogy megismerjük a világot, amiben élünk. Az utazással a szemléletmódunk is alakulhat: fogékonyabbak leszünk az újra, a számunkra szokatlan jelenségeket nem ellenszenvvel, hanem érdeklődő kíváncsisággal fogadjuk, és összes­ségében toleránsabbak leszünk. Ez úgy vélem, ma, amikor a kultúrák közötti fizikai távolságok már jelentéktelenek, nagyon lényeges.” (Komlós Attila)

 

Május 15. szombat

Művészetek és Irodalom Háza 10–18 óra

Iszlám nap

Az iszlám nem csupán vallásnak, vagyis dogmák és vallásgyakorlatok összességének, hanem valóságos civilizációnak tekinthető, hiszen híveit közös kultúra, közös hagyományok és az egyazon vallást, erkölcsöt, jogot és a mindennapi életet szabályozó jogrendnek kötik össze. Iszlám napunkon e kultúra sokrétűségének bemutatására teszünk kísérletet, amelyben a Magyarországi Muszlimok Egyháza lesz segítségünkre.

 

Ízelítő a programokból:

Előadások, filmvetítések, kiállítások, ruhabemutatók, dísztárgyak, tea- és ételbemutatók, kalligráfia, hennafestés, kendőpróbálgatás, iszlám bazár.

 

Barbakán várárok 20 óra

Replikas koncert

A Replikas első vonalas, átütő erejű modern rockzenét játszó isztambuli underground csapat, valahol a keleti és nyugati zene határán, időnként karakteres török zenei beszűrődésekkel. Példaképeik közt a John Zorn – Marc Ribor new yorki underground vonal áll, zenéjük afelé fejlődik. Fatih Akin világhírű török/német filmrendező „Át a hídon” című, sokszoros díjnyertes filmje alapján váltak közismertté az európai zenei világban, több török zenekarral együtt.

A 2007-es Mediawave fesztiválon már lehengerelték a magyar közönséget. Most Győr után jöhet Pécs…

 

Május 18–23.

Európai Irodalmi Utazószalon

EU Literature goes Turkey – Turkish Literature goes EU

Nyolc európai nagyváros, tizenhat török író, felolvasások, workshopok, kiállítások és koncertek. Ez jellemzi annak a nagyszabású irodalmi utazószalonnak az európai túráját, amely Szófia, Bukarest, Bécs, Velence, Zürich, Essen és Brüsszel mellett 2010 májusában egy hétig Pécsett, Európa Kulturális Fővárosában állomásozik.

Pécs városa a programsorozat kiemelt részeként két jeles török írót lát vendégül. Szellemes ötletként a kéthónapos európai kultúrturnét egy buszos „mozgó könyvtár” kíséri végig, amely török írók műveivel ismerteti meg az érdeklődőket.

 

Program:

18–23. Mozgó könyvtár – kiállítás - Megtekinthető a város különböző helyszínein

 

05. 20. Perihan Magden és Ayse Kulin felolvasása - Szent Mór Katolikus Iskolaközpont 11.45 óra

Perihan Mağden Isztambulban született 1960-ban. 1990-ben újságcikkekkel kezdte írói karrierjét, majd a Radikal újság munkatársa lett. Első regénye 1991-ben jelent meg (Haberci Çocuk Cinayetleri/The Messenger Boy Murders). 1994-ben megjelent Refakatçi/Companion című regénye, 1995-ben pedig verseskötete.

Perihan Mağden a bestseller listák élére került İki Genç Kızın Romanı/Two Girls (2002) és Biz Kimden Kaçıyorduk Anne?/Mom, Who Were We Escaping From? (2007) c. műveivel.

 

Ayşe Kulin a törökországi American College-ban diplomázott. A filmiparban és több újság, illetve magazin szerkesztőjeként is dolgozott. Már első regénye bestseller lett, több mint 400.000 példányt adtak el belőle.

Különböző szervezetek több alkalommal is az év szerzőjének választották. Művei számos nyelven olvashatók.

 

05. 21. Perihan Magden és Ayse Kulin felolvasása Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola 11.45

05. 22. Perihan Magden és Ayse Kulin felolvasása, Művészetek és Irodalom Házában 17 óra

05. 23. Gálaest: Mevlana The Alchemist Symphonic Poem (Vezényel: Martin Kerschbaum), PTE ÁOK aula 20 óra

A Mevlana The Alchemist – Symphonic Poem című művet hallgathatják meg az est vendégei a Bécsi Klasszikus Zenekar előadásában, Ziya Azazi, török származású dervistáncos közreműködésével.

 

Május 18. kedd

Jókai tér 19 óra

Selim Sesler koncert

A török zene igazi utazó nagykövete, akit a legkiválóbb élő klarinétművészek között tartanak számon világszerte. A legnagyobb fesztiválokon és a legjobb török lagzikon tartott koncertjeit mindig hihetetlen virtuozitás és mindent elsöprő lendület jellemzi, a páratlanul gazdag balkáni népzene ámulatba ejtő varázslata.

 

 

Május 19. szerda

Kultúrkert / Művészetek és Irodalom Háza – Fülep Lajos Terem 19 óra

Kurd ételbemutató Yasim mesterszakáccsal

Közreműködik a TurkIz együttes

Yasin Aktas mesterszakács Kurdisztánból érkezik közénk, hogy a hagyományos kurd konyha ízeivel ismertessen meg bennünket. Yasin finomságai mellé pedig mi is illene jobban, mint a TurkÍz együttes vérpezsdítő muzsikája. Zenéjük a balkán, de legfőképp Törökország folklórjából építkezik. Kamarás Frigyes a zenekar alapítója és szaxofonistája már több balkáni hangulatú zenekarban bizonyította rátermettségét (Beshodrom, Myzrab, Őskesztár), míg az ugyancsak alapító tag, Gozlan Fatima olyan vérbeli ütőhangszeres, aki Egyiptom, Törökország és India ismert zenészeitől tanulhatott. Hozzájuk csatlakozik Földes Gábor basszusgitáron és Varga Kornél baglamán és gitáron.

Belépődíj: 1200

 

Május 22. szombat

Jakováli Haszan-dzsámi, 15 óra

A JakovÁli HaszAn-dzsámi új kiállításának megnyitója

Sudár Balázs: A pécsi Jakováli Haszan-dzsámi c. könyvének bemutatója

Újra megnyitja kapuit a pécsi Jakováli Haszan-dzsámi és kiállítótere. A dzsámiba való betérés előtt a látogatók rövid bevezetést kapnak az isz­lám kultúra, vallás és művészet világába, és megismerkedhetnek a Jakováli Haszan-dzsámi és az egykori mevlevi kolostor történetével. Az „Allah útján” címmel megnyíló kiállítás kurátorai Dr. Bardi Terézia, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága tudományos igazgatóhelyettese, valamint Dr. Sudár Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa.

A kiállítás megnyitója keretében kerül bemutatásra Sudár Balázs: A pécsi Jakováli Haszan-dzsámi című kismonográfiája, mely a dzsámiról mind az építészettörténeti, mind a művészettörténeti szakirodalomban hiánypótló műnek számít. A kötet a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának Épített örökségünk című sorozatában jelenik meg.

 

Széchenyi tér 18 óra

A mevlevi (kerengő) dervisek tánca

A mevlevi (kerengő) dervisek a törökországi Konya városából, a dervisrend központi kolostorából látogatnak el hozzánk. Mevlana (Mohammed el-Belki er-Rumi) követői köztudottan azt vallják, hogy csak a zene és a tánc jelenthetnek eszközt az egyetemes szeretet állapotának eléréséhez, e sajátos extatikus technika képes csak megszabadítani az egyént a mindennapi élet gyötrelmeitől és fájdalmaitól. E szertartások a laikusok számára is népszerű látványosságnak számítanak, hiszen a dervisek táncának és zenéjének monotonnak ható egyöntetűsége és finom transzcendens rezgése az esztétikai élményen túl a nézőre is megtisztító erővel hat, kimozdít bennünket megszokott tudatállapotainkból.

 

Belvárosi templom – 20 óra

Bülbül-szavú rózsák két mennyei bokra” – Sebestyén Márta koncertje

 

Közreműködnek: Derya Turkan, Sophia Lampropoulou, Szokolay „Dongó” Balázs, Boya Mátyás

Sebestyén Márta „Nyitva látám mennyeknek kapuját…” című lemezén összegyűjtött dalok adják a vezérfonalát a májusi pécsi koncertnek. A műsort a zenei világ vallásos jellege határozza meg, melyben a Kárpát-medence kulturális hagyományai is visszaköszönnek.

Párbeszédként, a dalokra feleletként hangzanak el azok a török énekek, melyek eredete a közös kulturális hagyományban gyökerezik.

Belépődíj: 1900 Ft; diák, nyugdíjas: 1400 Ft

 

Május 25. kedd

14.30–16.30

Várostörténeti kirándulás Varga Szabolcs történész vezetésével

Dr. Varga Szabolcs, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Egyháztörténeti Tanszékének docense. Könyvbemutatóját megelőzően várostörténeti sétára hívja a tisztelt közönséget. Vezetésével a város főbb török emlékeit tekintjük meg:

 

1. Gyülekezés a Széchenyi téren (14.30 órakor) (A város történetének és elfoglalásának rövid, informatív ismertetése: Pécs az Oszmán birodalomban.)

2. Belvárosi templom (Az iszlám templomépítészet sajátosságainak, a vallás és oktatás alapelemeinek ismertetése. A muszlim búcsújárás.)

3. A Papucs-borozó mellett található török itatókút (Az oszmán városépítészet, tér- és utcaszerkezet sajátosságai.)

4. Scitovszky szobor (Pécs vára a török korban. A vár korabeli elhelyezkedésének, a különböző építési fázisainak bemutatása. A székesegyház és a körülötte álló kvadrum problematikája.)

5. Barbakán (A város kapcsolata a külvárosokkal, a korabeli gazdasági és etnikai viszonyok.)

6. Jakováli Haszan pasa dzsámija (Az építtető életútja, a dzsámi és a Szigeti külváros története.)

7. Memi pasa fürdője (Az oszmán vallási és jóléti alapítványok szerepe és a városon belüli elhelyezkedése.)

8. Mátyás király utca (Az egykori Martalócok utcája apropóján Pécs balkáni katonaságáról, és etnikai viszonyainak változásairól.)

9. Jókai tér (A város visszafoglalása és Makár János személye.)

 

(Május 27-én 14 órai kezdettel „Fiatalok Fővárosa – Kis Pécsi Helytörténet”-sorozat keretében „Időutazás a törökkori Pécs világában” címmel a Szivárvány Gyermekház szervezésében újra részt vehetünk Varga Szabolcs várostörténeti sétáján.)

 

Művészetek és Irodalom Háza – Breuer Marcel terem – 17 óra

Varga Szabolcs: Irem kertje. Pécs története a hódoltság korában 1526–1686 – könyvbemutató

A török hódoltság időszaka talán Pécs történeti emlékezetén és építészeti örökségén hagyta ott leginkább a nyomát. Míg a keresztény többség szerint ez hanyatló korszak volt a város életében, a muszlim szerzők egyenesen földi paradicsomnak, Irem kertjének tartották. Varga Szabolcs történész könyvének címválasztása is arra utal, hogy e korszak sokkal differenciáltabb volt, mintsem hogy egyszerűen hanyatlásként aposztrofálhatnánk. A kötet lapjain olyan izgalmas, sokszínű város élete elevenedik meg, amely a félhold árnyékában mind több balkáni jeggyel gazdagodott, de falai között jól boldogult a hódoltság egyik legerősebb keresztény közössége is. Megfért egymás mellett a budai külvárosban felzendülő harangzúgás és a müezzinek éneke, ahogy a keresztény időszemléletet tükröző óratornyok és a Kászim bég nevét viselő dzsámi sziluettje is. Kászim és utódai nyomát elfedték a századok. Emléküket csak a katolikus templommá átalakított dzsámi és néhány kisebb műemlék őrzi, Pécs pedig megmaradt európai keresztény városnak.

 

Május 28. péntek

Jakováli Haszan-dzsámi – 14.00–18 óra

Ismeretterjesztő előadások a török történelem, vallás és művészet tárgyköreiből

A Jakováli Haszan-dzsámiban tartandó előadássorozatunk jó alkalomnak ígérkezik, hogy a török kultúrával kapcsolatos tudásunkat bővítsük, felfrissítsük. Ebben lesznek segítségünkre az ország legkülönfélébb pontjairól érkező előadók, akik a téma szaktekintélyeinek számítanak.

Előadásaik azonban jelen esetben nem a szűk szakmai körnek szólnak, hanem azoknak az érdeklődőknek, akik helyismereti, történelmi, művészeti ismereteiket kívánják elmélyíteni. Néha a „legközelebbi a legtávolabbi”: Pécsen élni egyet jelent a török kultúrával való együttéléssel; a program eredeti intenciója szerint tehát ezt a kulturális jelenlétet szeretné közvetlenebbé tenni.

 

Program:

14.00–14.10 Megnyitó

14.10–14.40 Dr. Varga Szabolcs,

Pécs szerepe a dél-dunántúli török hódoltságban

14.40–15.10 Nyilvános imaóra

15.10–15.40 Dr. Hancz Erika, Török és balkáni eredetű kerámiatípusok Magyarországon

15.40–16.10 Dr. Bárdi Terézia, Discover Islamic Art. Fedezze fel az iszlám művészetet és múzeumot az interneten! – Iszlám építészeti emlékeink a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága kezelésében

16.10–16.40 Pásztor Emese, Kaftán, kilim, bagazia –

oszmán-török textíliák a hódoltság kori

Erdélyben és a Magyar Királyság területén

16.40–17.10 Dr. Papp Adrienn, „A törökök szép, meleg

vizű fürdői” – Hódoltsági török fürdőink

17.10–17.40 Dr. B. Szabó János, Kölcsönhatások a török- magyar hadviselésben

 

Május 29. szombat

Barbakán várárok – 14–20 óra

Pápai Huszáregyesület török hagyományőrző programja

Múltidéző időutazás a török hódoltság korába: sátortáborral, ágyúdörgéssel, hadi játékokkal, párbajokkal, török-magyar összecsapásokkal, portyázásokkal, fogolyejtéssel és szabadítással, korabeli fegyver, és ruhabemutatókkal.

 

Barbakán várárok – 20 óra

Arasinda együttes koncertje

Az Arasinda együttes magyar zenészekből alakult 1996-ban Budapesten. Közép-Kelet-Európában egyedüliként foglalkozik hagyományos és feldolgozott török népzene előadásával. Az Arasinda sajátos hangzásvilága a török népzene és az etno-jazz ötvözetéből jön létre.

Népzenei feldolgozásaikban a népdalok autentikus megszólalásmódjának megőrzésére törekednek, főként az énekstílus és a saz baglama-játék tekintetében. Számaik alapját a tradíció képezi, amely a zenekar tagjaira egyénenként jellemző improvizációs stílussal egészül ki.

Vissza az előző oldalra

Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
A böngészés folytatásával jóváhagyja a sütik használatát. Bővebb információ

Bezárás