Húsvét

Péntek délután Kaposváron több százan járták végig a hívek a keresztutat a Kálvária dombon.

A nagypénteki szertartás az Úr halálának órájához igazodik. Ekkor, délután három órakor halt meg Jézus a Kereszten. Ezért járnak ilyenkor végig a katolikus hívők a kereszúton, a Kálvária dombon. Péteri Pál atya azt mondja: sokan hiszik, hogy Jézus halála volt a befejezés.
A pápai prelátus szerint, ha az lett volna befejezés, akkor ma nem lenne kereszténység. Mert egy keresztre feszített embert nem lehet az egész világon hirdetni, mint győztest. Tehát a feltámadással válik teljessé Jézus megváltói munkája.

A református egyház ünnepi istentiszteleten emlékezett nagypéntekről, mint a legnagyobb ünnepükről. Ilyenkor feketébe öltözik az oltár is. Úgy gondolják: húsvét fényében átélhetjük a szabadságot, és ekkor kap az emberi élet új távlatokat.

- Egyfajta olyan - így mondja a biblia - élő reménységet, ami egy optimizmust jelent az ember mindennapi életében - fogalmaz Bellai Zoltán kaposvári református lelkész. - Lehet, hogy a világ olyan, amilyen körülöttem, lehet, hogy a magam élete is nyomorult élet, és mégis Pál apostol a börtönben van, amikor újra és újra leírja, hogy örülök másnak, együtt örülök veletek.

A húsvét az evangélikus felekezet szerint az élet győzelme a halál felett. Ezt mindannyian átéljük, amikor szeretteinket búcsúztatjuk, vagy amikor saját magunk nézünk farkasszemet a halállal - mondják.

- Húsvét minden felekezet számára ugyanazt az üzenetet hordozza, hogy Jézus győzött - mondta Szemerei János kaposvári evangélikus lelkész, esperes. - Ebből a szempontból azt mondhatjuk, hogy ez olyasmi, mintha egy alagutat képzelünk, és az alagút végén felvillan a fény, minél hosszabb egy alagút, annál örömtelibb és annál boldogítóbb.

A következő nap este, nagyszombaton, a húsvéti körmenetben a feltámadás örömét hirdetik a katolikus hívek. Vasárnap délelőtt fél tizenegykor a kaposvári Nagyboldogasszony Székesegyházban Balás Béla, megyéspüspök celebrálja az ünnepi szentmisét.

Címkék: Húsvét, kultúra