Filmszemle logo

Az előző évi hetven pályázóhoz képest idén csak ötven filmterv érkezett a Fade In Script Consulting által meghirdetett forgatókönyvíró versenyre, színvonaluk pedig nem érte el az első börze anyagáét – summázott Krigler Gábor, a Fade In Script Consulting munkatársa. A fődíj, a FilmJUS Egyesület által felajánlott 500.000 forintos pénzjutalom Fazekas Máténak zsebében landolt, aki A százados című szkriptje nyerte el az ítészek tetszését. A különdíjat pedig Molnár Péter kapta Szerelmesek című munkájáért. Ő a CEU felajánlásából térítésmentesen végezheti el az egyetemen a forgatókönyvírás művészete című kurzust.

No, de a szakmai programok mellett csütörtökön sem maradtak el a vetítések. Almási Tamás: Puskás, Hungary című dokumentumfilmjét sikerült elcsípnem. Ha most végiggondolom, nekünk most már talán mégsem Mohács kell. Hanem bizony hősökre volna szükségünk. Na nem feltétlenül affélékre kell itt gondolni, akik garnélát flambíroznak jópofizások közepette, sem pedig a sztárgyárak futó(hang)szalagjain receptre készülő dalos pacsirtákra. Szóval puskáspetik és dobókaticák Isten véletek! Nekünk Öcsi bácsi kell, a legenda!

A film kezdő képkockáin különböző nációk fiataljai mesélik el, hogy mit tudnak Puskás Ferencről. Bár egyikük váltig állítja, hogy nevezett egy csehszlovák hegedűművész, azért a "Puszkasz" állítólag a legismertebb magyar szó. Ikonikus jelentéssel bír világszerte. Mint ahogy igazi Ikon a viselője is.

Jelenetek egy karrierből: az ifjú "Sváb" kifut a kispesti pálya gyepére. Még mindig piros-feketében futballozik, amikor bekerül a felnőttek közé és Öcsinek kezdik nevezni. Később pedig - tekintettel katonai rangjára - a Száguldó Őrnagy becenevet kapja. Madridban, a királyi gárdánál, hogy megkülönböztessék Franco tábornok becézésétől, Panchonak kezdik szólítani, Melbourne-ben pedig szimplán Bossnak.

Szerte a világon ismerik valamilyen néven a mi Puskás Ferencünket. Ha azt nem is tudják, hogy Magyarország létezik, azt biztos hogy tudják: Puskás létezik. S hogy mi magunk is többet tudjunk róla, ahhoz elengedtehetlen, hogy megtekintsük Almási Tamás dokumentumfilmjét.

- Ahány filmet készítek, ahány sorssal találkozom, annyi életet élek - olvashatjuk a rendező ars poeticájában. Ezúttal többezer perc archív felvételből, többszáz interjúból válogatta össze ezt a 100 perces alkotást. Ez is csupán esszenciája a legendás labdarúgó karrierjének.

A film talán ott botlik egy kicsit, hogy túl sokat szeretne elmesélni. Korrajznak indul a rákosista ötvenes évekről. Elrettentő halálos ítélettel, állambiztonsági dokumentumokkal, sportolói kiváltságokkal. Ezeket pedig már mind láthattuk. Ha máshol nem, hát a Szabadság, szerelem című játékfilmben. Ha pedig autentikus adomákat szeretnénk a hazacsempészett javakról, akkor olvassunk bele Kárpáti György: Medencék, gólok, pofonok című könyvébe. Megéri.

A film egyik erőssége, hogy - a rengeteg és felbecsülhetetlen archív kommentár és mozgóképes részlet mellett - nemzetközi tekintélyeket - játékostársakat, edzőket - szólaltat meg. Gondolok itt Pelé vagy Sir Alex Ferguson nyilatkozatára. Mindahányan tisztelettel, szeretettel beszélnek a mi Puskás Ferencünkről. És olyan jó ezt hallgatni. Nézzék meg tehát a filmet, hallgassák Dés László finom muzsikáját és örüljenek egy kicsit annak, hogy milyen remekül tud esni, ha egy honfitársunkat elhalmozza a világ a szeretetével.

Vass Norbert

Címkék: Filmszemle, kultúra