Mi alapján született meg a királyi-panoptikum kiállítás ötlete?

Kirándulásaink során évekkel ezelőtt többször is megálltunk Tihanyban. Mivel amúgy is foglalkoztunk már panoptikum kiállításokkal, kézenfekvőnek látszott, hogy a természetes és a helyben kínált látnivalók közé beillesszünk egy történelmi panoptikum kiállítást, ezzel is emlékezve eleinkre és Tihany történelmi múltjára.

Valamiféle kutatás, tudományos munka megelőzte az alakok megalkotását?

Természetesen. Mintegy két év munkájának eredményeképpen készült el a Magyar Királyok Panoptikuma, ebből kb. a fele történelmi áttekintés és a koncepció kialakítása történészek segítségét is igénybe véve.

Kevés ábrázolás maradt fent királyaink kinézetéről, talán csak a reneszánsz művészet által már élethűen ábrázolni kívánt Mátyás és az ő orra az, mely hű képpel szolgál az egykori uralkodóról, míg többségük csontjai összekeveredve hevernek a csontraktárakban. Vannak egyáltalán források, melyek segítettek legalább megközelítőleg helyesen ábrázolni az egyes személyeket?

Igen, ezt sokan megkérdezik. Korabeli metszetek, krónikák képei és leírásai – nemegyszer egymásnak is ellentmondva – adtak támpontot, de az antropológusok kutatásai, illetve a Fadrusz alkotások is sokat segítettek. Azt, hogy a szemük színe tényleg egyezik-e, nem garantálhatja senki, de nem is ez a cél, inkább az, hogy a korabeli enteriőrök közt elhelyezett uralkodók megjelenésükkel, címereikkel és ruházatukkal valamilyen képet mutassanak az érdeklődőknek. Voltak olyan uralkodók, akiket tetteik alapján idealizált a nép és az utókor, nagy tettekhez szálfatermet és daliás külső párosult a leírásokban, de olykor ez tévesnek bizonyult.

Az egyes viseletek, ruhák, kiegészítők mennyire kor hűek?

A különféle korok ruháit jelmeztervezők készítették, a történelemmel foglalkozó szakemberek korhűnek ítélték meg.

Jól udom, ez ugye egy magánvállalkozásban megvalósult kiállítás? Van egyáltalán igény egy ilyen népszerű-tudományos típusú tárlatra hazánkban?

Mint azt az állandó és időszakos kiállításaink látogatottsága is alátámasztja, van igény rá. Volt olyan időszakos kiállításunk, ahol három hét alatt 8500 látogatónk volt (FMH), de olyan is, ahol két hét alatt csaknem ötezren jártak. Az iskolák örülnek, hogy a tananyagot kiegészíthetik a tárlat megtekintésével, rengeteg az óvodás csoport – a gyerekek nagyon lelkesek, hiszen nem minden nap adatik meg nekik, hogy „személyesen” találkozzanak a királyokkal. Természetesen a legnépszerűbb a mesékből is ismert Mátyás király, akinek történeteit a kiállítás megtekintése után egy vetítés keretében megnézhetik a csoportok. Az élőszereplős filmben szintén gyerekek játszanak, a tihanyi színjátszó kör tagjai. A nyugdíjas csoportok is szervezetten látogatnak minket, felelevenítik, amit hajdanán tanultak az iskolában. Pécsen, a Dómmúzeumban a kiállítást dr. Habsburg Ottó is megtekintette.

A kiállítás egészen korszerű eszközökkel is dolgozik……..

Igen, mivel a tárlat megtekintése közben az egyes uralkodók életútjának fontosabb állomásait audio tárlatvezetés keretében hallhatjuk, az ismeretek befogadását ez nagyban elősegíti és ennek a fogadó helyszínek, iskolás csoportok a visszajelzések szerint nagyon örülnek.

Kik a legfőbb látogatói a kiállításnak?

Nyáron a nyaraló és kiránduló réteg, ősztől tavaszig oktatási intézmények, szervezett csoportok. Mivel az országban egyedülállóan rendelkezünk egy Kalózmúzeummal is, mint kuriózumot sokan megkeresnek bennünket.

Mióta tájolják és meddig teszik ezt még? Hol jártak eddig?

Az elmúlt hat év alatt bejártuk az országot, 22 városban voltunk, s hogy csak a nagyobbakat említsem: Pécs, Székesfehérvár, Szombathely, Budapest, Győr, Szeged, Eger………

Vannak hasonló, új tervek?

Vannak, de ez még a jövő zenéje, kicsit talán meglepetés is, de a www.panoptikum.hu oldalunkon minden friss információ megtalálható.

 

Január 21 - február 20 között kerül kiállításra a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságán ( Kaposvár, Fő u. 10.) a Magyar Királyok Panoptikuma című, hazánkban már több helyen bemutatott kiállítás.

Címkék: kultúra