Vasárnap hajnalban ismét egy órával vissza kell állítanunk óráinkat. Ennek köszönhetően egy órával többet aludhatunk majd. A nyári időszámítást az 1976-os energiaválság miatt vezették be. Magyarországon korábban is volt óraátállítás, például a negyvenes években, de folyamatosan csupán 1980. április 6-a óta alkalmazzuk. Az Európai Unióban 1996 óta egységesen, minden államban azonos naptári napon állítunk órát/időmérő eszközt.
Mára sok ellenzője lett a évenkénti kétszeri óraállításnak. Ők azzal érvelnek, hogy ma már annyi elektromos áramot fogyasztunk a háztartásokban, hogy teljesen feleslegessé vált a téli és a nyári időszámítás.
Ráadásul bizonyított tény, hogy az átállítást követő hetekben több a baleset, fokozódnak a szív- és érrendszeri panaszok, összességében fáradtabbak, bágyadtabbak vagyunk. Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország a fentiek miatt már nem is használja.
Az, hogy pontosan mennyi villamos energiát takarít meg az ország, az átállításokat megelőző és követő, napi fogyasztási görbék alapján becsülhető. Több tényezőtől is függ, hogy egy adott tavaszi és őszi időszakban mindez mit eredményez, a többi között az időjárástól és az ünnepnapok alakulásától.
A téli időszámításra való átállás a csecsemőket, gyerekeket, időseket, alvászavarokkal küzdőket viselheti meg. Ez akkor is igaz, ha kevesebb gondot okoz, mint amikor tavasszal előre kell állítani a mutatókat és így elveszítünk egy órát. Az utóbbi években azonban egyre többen adnak hangot annak, hogy nem is biztos, hogy jó ez a félévenkénti óraátállítás.
Egy tavaly elvégzett online kutatás szerint magyarok 85 százaléka eltörölné az óraátállítást. A megkérdezettek 6170 ember fele úgy nyilatkozott, hogy volt már konkrét problémája a félévente esedékes váltásból. A többség a nyári időszámítást preferálja.
Címkék: időzóna, óraátállítás, 2014, ősz, kis szines