Ezen a ragyogó napsütéses, kora nyári (!) napon a meteorológusok szerint, az időjárás miatt legalább is nem sok okunk lesz bosszankodni: kevés felhőre van kilátás, ráadásul a csúcshőmérséklet akár 24 fokos maximumot is produkálhat.
Az Andreáknak és Ilmáknak mindemellett apróbb-nagyobb virágcsokrok, édességek és üdvözlőkártyák is mosolyt csalhatnak az arcukra - kívánjuk is, hogy legyen így! -, hiszen ők ma ünneplik névnapjukat. Andreáink közkedvelt latin-olasz eredetű nevet tudhatnak a magukénak, az Ilmák pedig Vörösmarty Mihály egyik névalkotását viselik, amely éppenséggel a már-már utónévkönyvnek is beillő „Csongor és Tünde” című mesedrámában szerepel az elsők között. Eredeztethető akár a Vilmából, akár a rokon ajkú északiaktól; a finn nyelvben ugyanis az „ilma” levegőt, eget és világot is jelent.
Ma töltené be a kilencvenet kilencszeres világbajnok asztaliteniszezőnk Sidó Ferenc és ezen a napon ünnepelné száztizenkettedik születésnapját kiváló Kossuth-díjas írónk, Németh László.
106 éve született Rózsa Miklós magyar származású filmzene-szerző. Olyan klasszikusok fűződnek a nevéhez, mint az 1960-as, Oscar-díjas „Ben Hur”, az „Ivanhoe”, „A dzsungel könyve”, „A bagdadi tolvaj”, vagy a „Quo Vadis?”.
Kereken 30 éves lett Huszti Szabolcs labdarúgó, aki jelenleg a Bundesligában, a Hannover csapatát erősíti.
197 éve, vagyis 1816-ban ezen a napon látta meg a napvilágot Füredi Mihály népdal énekes is. Ő eredetileg kovácsmesternek készült, majd mégis énekelni kezdett és énekelni tanulni. Húszévesen már a Pesti Magyar Színház kórusában szerepelt, volt vándorszínész, később a Nemzetiben tűnt fel, majd hosszú évekre lehorgonyzott a Pestiben. Prózai szerepeket éppúgy megformált, mint ahogyan operett-hősöket is játszott és alakított népi hőst is. Az igazi sikert Sobri karakter hozta meg számára Szigligeti Ede „Két pisztoly” című darabjában. Komponálással és dalgyűjtéssel is foglalkozott.
A reformkori kulturális élet közkedvelt alakjáról ugyan nem tudni pontosan, mekkora sikere volt a hölgyek körében, néhány anekdota ugyanakkor azt sejteti, hogy egy jóképű színész akkor sem volt közömbös a szebbik nem számára. Ezt a vélekedést egy, a napokban közétett írás is alátámasztani látszik, amelyik nem a vizuális külső jegyek, vagy a tehetség okán von párhuzamot a női szívek megdobogtatásával, hanem a hang (!) felől közelítve.
David Puts, a Michigani Állami Egyetem antropológusa egy kutatásában azt állítja: a nők általánosságban inkább a mélyebb hangú férfiakhoz vonzódnak. Ennek magyarázata feltehetően a párválasztásban rejlik – érvel a tudós, hiszen egy mélyebb tónusú hang nyugalmat, biztonságot és önbizalmat hirdet. Mivel a férfiak hangjának mélyülésében hormonális hatások is szerepet játszanak, David Puts szerint a mélyebb hang olyan, mint egy „tesztoszteronhirdetés”, vagyis a férfiasság szimbóluma is egyben.
„Hull a zápor, Bakonyerdőn végig süvít a szél,
Bujdosókhoz, magyarokhoz imígyen beszél:
Tartsatok csak erre felé,
A sárguló lombok közé,
Noszlopy hadába álljatok bé.”
Az 1849-es esztendőben sűrűn felhangzott ez a nóta a Balaton mellett. A Dunántúlra április 18-án átkelő, Noszlopy Gáspár kormánybiztos ugyanis azért jött, hogy felszabadítsa Somogy megyét. 35 társával indult el Debrecen felől, április végén viszont már 15 ezer népfelkelővel zárta körül Kaposvárt.
Noszlopy amúgy is jól ismerte Somogyországot, hiszen itt született Vrácsikon, Újvárfalván (fenti képünkön a Noszlopy-kúria látható). A későbbi honvédő, gerillavezér vallásos nevelést kapott, Csurgón és a megyeszékhelyen is tanult.
Időzzünk még egy kicsit a távolabbi közelmúltban: 1904-ben Roboz István lapszerkesztő ezen a napon kezdeményezte, hogy egy kaposvári irodalmi társaság alapítását. És a Berzsenyi Társaság hamarosan meg is alakult!
1984 óta ma van a műemlékvédelem világnapja is. Műemléknek (a német Kunstdenkmal szó tükörfordítása) nevezik az olyan építményt, létesítményt, ingatlan jellegű alkotást vagy ezek rendszerét, esetleg romját, mely kiemelkedő építészeti, építészettörténeti, történelmi, tudományos, városépítészeti, képző- és iparművészeti, kertépítészeti, régészeti, néprajzi vagy műszaki (technikatörténeti) szerepet tölt be.
Somogyban számtalan ilyen épített örökség van (kattintson a linkre és böngésszen a somogyi értékek között!) és Kaposvár is valóságos kincsestára a műemlékeknek. Az alábbi kép alatt megbúvó galériában például - a teljesség igénye nélkül - olyan megsárgult-megfakult fényképeket gyűjtöttünk össze, amelyek jól ismert épületekről készültek, gyakorta egy évszázaddal ezelőtt.
A galéria megtekintéséhez kattintson a képre!
A végére pedig egy aprócska, mosolyognivaló videó-megosztott gyöngyszemet tartogatunk: „kétszáz kilós gorillát kergetett el egy liba” címmel. Egy kansasi állatkertben, a kétszáz kilós hím emberszabásút, Barney-t menekülésre késztette egy harcias szárnyas és hozzá később csatlakozó szárnyas. Tényleg aranyos!
Címkék: nőcsábász, felkelő, kincs, Somogy, kultúra, Kaposvár, kis szines