Az erősödő naptevékenység miatt a korábban becsültnél gyorsabban csökken az UARS jelű műhold keringési magassága. A Nap intenzív sugárzásai miatt bolygónk felsőlégköre kiterjedt, ezért erősebb fékezőhatást fejt ki az alacsonyan keringő műholdakra. A kérdéses űreszköz múlt csütörtökön még 230-255 kilométer közötti magasságban keringett, azóta ez az érték csökkent.

Az UARS jelű mesterséges hold neve az Upper Atmosphere Research Satellite kifejezésből képzett mozaikszó. Az objektumot még a Discovery űrrepülőgép bocsátotta fel 1991-ben. Feladata elsősorban a légköri ózon, illetve néhány egyéb gáz koncentrációjának vizsgálata volt, ezt befejezve 2005-ben használaton kívül helyezték.

A jelenlegi becslések szerint az a legvalószínűbb, hogy az űreszköz szeptember 23-án fog belépni bolygónk légkörébe, de egyelőre ettől egy nap eltérés is lehetséges. Az UARS viszonylag nagy szerkezet, tömege 6,5 tonna körüli. Legalább két tucat olyan nagyobb darab várható tőle, amely a légköri belépést követő felizzást túléli, és a felszínre hullik. A műhold üzemanyaga teljesen kifogyott, veszélyes anyagok nincsenek rajta.

műhold

Fantáziarajz az UARS jelű műholdról (NASA)

Problémát a maradék darabok becsapódása jelenthet, azonban bolygónk felszínének 71 százalékát óceán borítja, így remélhetőleg senkit nem találnak el a töredékek. Az esély, hogy egy műholddarab bárkinek is a fejére esik, 1/3200 körüli a hivatalos becslések alapján.

A belépés pontos helye egyelőre nem ismert, a szakemberek csak annyit jelentettek be, hogy a sarkvidékek kivételével bárhol lehet a terület. A töredékek várhatóan egy közel 800 kilométer hosszú szakaszon oszlanak el, de a pontos helyszínt csak a légköri felizzás előtt közel két órával tudják majd megbecsülni.

Forrás: origo.hu

Címkék: műhold, NASA, becsapódás, csillagászat, föld, kis szines