A meteorológusokból, vízügyi szakemberből, vízirendőrökből álló ötfős csapat kora reggel indult útnak Siófokról és mintegy hat órás túra után értek a túlpartra, Alsóörsre. Horváth László, a balatoni vízirendészet parancsnoka szerint eseménydús órákat éltek meg, a legextrémebb helyzetekbe is kerültek és számos olyan tapasztalattal is gazdagodtak, amely még őket is meglepte. A csapat a jégvastagságot mérte s rögzítette GPS pozícióba, feltérképezték a területet, vízmintákat vettek. Tizenkét centi alatti jégvastagságot általában sehol sem mértek, összefüggő jégtakaró borítja a tavat, de a tapasztalt szakemberek szerint azt sohasem lehet kijelenteni, hogy az egész tó biztonságos. Mindig vannak életveszélyes szakaszok. Láttak négy centis jeget is, és volt, hogy nullára csökkent a jégvastagság. Alsóörs előtt például, a parttól 2000-2200 méterre például hullámzott a víz. Nem lehet tudni, hogy egy hőforrás, vagy más okozta-e, de egyáltalán nem volt befagyva a tó. Az expedíció vezetője dr. Horváth Ákos, a siófoki obszervatórium vezetője volt, ő ment elöl, egy különleges eszközzel tesztelte a jeget. A többiek mögötte, műszerekkel mérték a távolságokat, rögzítették az eredményeket, megjelölték pontosan valamennyi fúrás helyét.
A galéria megtekintéséhez kattintson a képre!
Ebből is látszik, hogy az expedíció semmit sem bízott a véletlenre. Különleges felszereléssel készültek az útra, a legkülönfélébb biztonsági felszereléseket vitték magukkal, egyebek mellett egy speciális járművet is. A tapasztalt csapat nem volt veszélyben egyetlen percre sem, bár kerültek nehéz helyzetekbe. De aki nem ennyire felkészült, nincs felszerelkezve, annak kockázatos egy ilyen kirándulás. A veszélyeket ugyanis nem lehet előre látni. Öt kilométernyire mindegyik parttól, amikor a látótávolság lecsökken, és csak tájolóval és GPS-sel lehet tájékozódni a jeges szélben – ez életveszélyes mutatvány azoknak, akik nem felkészültek. Úgyhogy "civileknek" , felfedező hajlamú korcsolyázóknak egy ilyen túra nem ajánlatos. Tömeges rendezvényre egyáltalán nem alkalmas ez a terep, legfeljebb néhány embernek, kijelölt pályán, szigorú biztonsági intézkedések mellett. És bárki ilyen rendezvényt szervez, nagyon fontos, hogy legyenek a mostani expedícióhoz hasonló "előfutárai,", akik feltérképezik és letesztelik a területet.
Hogy milyen veszélyeket rejt a téli Balaton, a csapat tagjai mindjárt be is mutathatták az érintetteknek. A parton korcsolyázók, érdeklődők úgy szemlélték őket, mint valamiféle különleges sarkvidéki expedíció tagjait. A nézelődőket letesztelték: milyen távolságról lehet meglátni a veszélyes helyeket a tó jegén. Az eredmény is azt bizonyította: a legbiztosabb a legfeljebb száz méteres parti sávban maradni.
A nem mindennapi expedíció tagjai több mint tíz kilométert tettek meg, ami bizony nagyon embert próbáló feladat. Utoljára, úgy tudni, ilyen küldetésre, tudományos céllal az 1800-as évek végén vállalkoztak utoljára. S hogy a mostani csapat útra kel-e? Most az utolsó pillanatot használták ki, hiszen csütörtöktől enyhül a fagy szorítása. De ha lehetőség – és persze szükség – lesz rá, újra nekiindulnak.
A csapat tagjai:
Dr. Horváth Ákos meteorológus /OMSZ Balatoni Obszervatórium
Simándi István, meteorológus mérnök / a fenti
Verb István r. százados /Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság
Szisszenstein Ferenc vízügyi mérnök, szakaszmérnök / Balatoni Vízügyi Kirendeltség munkatársa
Horváth László r. alezredes, rendőrségi főtanácsos, kapitányságvezető / Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság
Címkék: expedíció, vízirendészet, jég, kis szines, Balaton