2020.10.25 - Vasárnap
Blanka, Bianka
9ºC / 15ºC
Eső

Nem vagyunk rokonok a finnugor népekkel? 2010. Szeptember 20. - Hétfő 18:21 | Címkék: lovasnép, gén, eredet, örökség, Magyar, kis szines

A magyarság biológiailag inkább az európai népekkel rokon - derül ki a komplex kutatásokból, amelyről a megyei múzeumban nyílt kiállítás. Honfoglaló őseinknél még jelen voltak az ázsiai génváltozatok is, mostanra ezek szinte eltűntek. A szakember szerint újra kell gondolni örökségünket.


Lovasnép ázsiai gyökerekkel. Ilyen kép él a magyarokban saját magukról. Ez természetesen igaz, ám biológiai örökségünk inkább európai - derül ki a kutatásokból. Egy különleges gén is bizonyítja ezt, amely csak a finnugor nyelvet beszélő népek körében ismert. Méghozzá meglehetősen magas százalékban 30-60% között. A finneknél is és az összes finnugor nyelvet beszélő népnél, kivéve a magyar népnél. A honfoglaláskori sírokban még megtalálták ezt a gént, de csak a vezető réteg sírjaiban. A honfoglalás kori népességen belül a vezetői réteg és a többséget kitevő köznép genetikai állománya élesen eltér egymástól. A mai magyar lakosság viszont 94%-ban európai eredetű géneket hordoz.

A honfoglaláskori csontokból nyert genetikai információk nem cáfolják azt, hogy a 10. századi népesség két különböző, nagyon eltérő csoportra bontható - emelte ki a kurátor. Fóthi Erzsébet kifejtette: a szinte teljesen europid vonásokkal rendelkező nagyobb tömegű népesség leletei a köznépi temetőkben találhatók, míg a vezető réteg temetőiben más koponyaalkatú, jelentős mongolid népesség leleteit találták. Dr. Fóthi Erzsébet, a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusa szerint újra kell gondolni, nemcsak a tudósoknak, hanem tulajdonképpen nekünk állampolgároknak is az őstörténetünket az itt látható eredmények alapján. Csak 10-15 százalékban vannak olyan génjeink, amelyek megkülönböztetnek minket a többi európai néptől - tette hozzá.

Czeizel Endre orvos genetikus kutatásai szerint a magyar férfiak 93 százaléka 4 ősapától származik, akik már az őskorszakban is Európában éltek. Az európai rokonság érthetőbb, ha belegondolunk, hogy 500 évre visszamenően minden egyes embernek 1 millió őse van. Ezért valószínűbb a sokféle vérvonal keveredése. A legújabb kutatások jelentős genetikai rokonságot mutatnak ki a honfoglaló magyarok és a mai dél-uráli népek között.

A kutatások szerint a mai magyar népesség 5%-ban megtalálható a mongolid népekre jellemző marker, viszont a kutatási eredmények alapján azt is egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy a jelenkori populáció 95%-a teljesen europid. A közelmúltban, honfoglaló magyar sírokban talált csontvázakon végzett kutatások pedig kimondták hogy a honfoglaló magyarok 3/4-e uráli származású volt ( egy korábbi kutatás 2/3 arányú európai antropológiai jellemzőket talált). Ennek fényében két eset lehetséges: a magyarság vagy mongolid eredetű, és az évezredek során olyan mértékben keveredett más népekkel, hogy ez már csak nagyon kis mértékben mutatható ki, vagy pedig eredetileg a magyar ember europid volt, viszont az őshazából történő vándorlás során, sok mongolid néppel került kapcsolatba.

Számos - a finnugor rokonságot tagadó - elmélet látott napvilágot. A magyar-türk nyelvrokonság elmélete Vámbéry Ármin 19. századi kutatásait eleveníti fel. Eszerint a magyar az altaji nyelvcsaláddal, ezen belül a türk nyelvekkel és a hun nyelvvel áll közelebbi rokonságban. A sumer-magyar nyelvrokonság kapcsolatának feltételezése és vizsgálata a sumer nyelv felfedezésétől datálható, az elmélet első felvetői nem magyarok, hanem a nyelv első leírói voltak. Legutóbb az etruszk-magyar nyelvrokonság elmélete került előtérbe Mario Alinei olasz nyelvész kutatásai alapján.

A kiállítást a National Geographic magyar irodája szervezte egy világszerte végzett eredetkutatás folytatásaként. Diseri József szerint akkor lenne igazán érdekes a kutatás, ha tudnánk valamit hasznosítani belőle. A genetikailag öröklődő betegségek megtalálása is ilyen gyakorlati haszon lehet. Kiderült például, hogy a magyarok a közvélekedéssel ellentétben nem genetikailag hajlamosak az öngyilkosságra. A tárlat egy hónapig látható a Rippl-Rónai Múzeumban.

Ön szerint milyen származású a magyar nép? Szavazzon! A szavazást nyitóoldalunkon megtalálja.

Vissza az előző oldalra

Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
A böngészés folytatásával jóváhagyja a sütik használatát. Bővebb információ

Bezárás