2020.07.14 - Kedd
Örs, Stella
11ºC / 26ºC
Gyengén felhős

Így még sohasem nézték a Balatont 2010. Szeptember 01. - Szerda 09:30 | Címkék: alga, BAlaton, angol, vízminőség, nád, kutatás, kis szines

Különleges felszereltségű repülőgéppel érkeztek Magyarországra brit kutatók, hogy helyi szakemberekkel együttműködve feltérképezzék a balatoni nádasokat és a part menti növényzetet. A pásztázó lézerrel és speciális kamerával végzett mérések kiemelkedő jelentőségűek a vizek műholdas megfigyelésében.

balcsi

A kutatók egy Dornier Do-228 típusú kifejezetten kutatási célra tervezett repülővel érkeztek, mely az egyetlen gép volt, amely Nagy-Britanniában repülhetett az izlandi vulkánkitöréskor, és ezzel követték nyomon a hamu elterjedését. A gép felszereltségéhez tartozik egy 39 megapixeles digitális kamera, egy LEICA domborzati pásztázó lézer és egy AISA Dual hiperspektrális kamerarendszer. A tíz napos kutatás alatt alkalmazott technológiákat a világban együttesen még nagyon kevés helyen használták, Magyarországon pedig még egyáltalán nem végeztek ilyesmit.

A lézeres eljárás vagy más néven LIDAR (Light Detection And Ranging) technológia másodpercenként több tízezerszer méri a repülő és a földfelszín közötti távolságot, ami a gép helyzetének ismeretében nagyon részletesen és pontosan kirajzolhatóvá teszi a felmért terület domborzatát és a növényzet magasságát. Az úgynevezett hiperspektrális kamera pedig a színek numerikus vizsgálatán keresztül, a növényzet által visszavert sugarak hullámhosszát mérve különböző felszínborítási típusok elkülönítését teszi lehetővé. Segítségével feltérképezhető a parti növényfajok elterjedése, és lehatárolhatók az ép és pusztuló nádasok.

A Balaton vízminőségének, ezen belül is a felkeveredésnek és a vízben lebegő algák mennyiségének a műholdas követése azért fontos, mert így térben részletezve ismerhetik meg a tó áramlásait és a víz minőségét meghatározó folyamatokat. A kutató elmondta, hogy a tó vízminősége jelenleg kiváló, a parti növényzet állapota viszont fontos problémát jelent. Nemcsak a parti telkek beépítése veszélyezteti a nádasokat, hanem a mesterségesen magasan tartott vízszint is, amely a nádasok víz felőli oldalának pusztulását idézi elő. Ezt a jelenséget légi felvételek segítségével állapította meg, és követte eddig is az intézet.

A tihanyi intézet 1995 óta működik együtt az angol partnerekkel, és már korábban is dolgoztak ki közösen módszert a tó vízminőségének műholdas térképezésére, ezeket azonban végül nem alkalmazták. A mostani vizsgálatok első eredményei 2011 elejére várhatók, ekkor fogják tudni megállapítani, hogy miként változott a nádasok kiterjedése.

 

 

Vissza az előző oldalra

Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
A böngészés folytatásával jóváhagyja a sütik használatát. Bővebb információ

Bezárás