Az Európai Unió Európai Integrációs Alapjának támogatásával megvalósuló „Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról” című projekt keretén belül létrejött közvélemény-kutatás fő célja a befogadó társadalom bevándorlókkal kapcsolatos attitűdjének felmérése volt. A kérdőíves felmérést a TÁRKI végezte 2009. júniusában több, mint 1000 fő megkérdezésével.
A bevándorlók integrációjával kapcsolatos attitűdöket tekintve a felnőtt magyar lakosság 42%-a ért teljesen egyet, és további 41%-a ért inkább egyet azzal a kijelentéssel, hogy a bevándorlóknak kötelességük megtanulni magyarul és alkalmazkodni a szokásainkhoz és törvényeinkhez. Amit viszont a bevándorlók adhatnának Magyarországnak, azzal lényegesen kevesebben értenek egyet: 42% gondolja valamelyest, hogy a bevándorlók nyitottabbá teszik Magyarországot és csak 27%, hogy hasznára válnak a magyar gazdaságnak. Mindeközben 71% ért azzal egyet, hogy elveszik a munkát a magyarok elől, és 58%, hogy miattuk növekszik a bűnözés. A magyar nemzetiségűek állampolgárságának megkönnyítése speciálisabb kérdéskör, mivel nem általában érinti a bevándorlókat. Mindazonáltal ezzel az állítással 72% ért egyet.
Ilyen módon két attitűd-minta különíthető el, egy, a bevándorlás előnyeire vonatkozó attitűdök, a másik, amelyik a félelmekkel és azok kiküszöbölésével foglalkozik. Inkább látják a bevándorlás kulturális és gazdasági előnyeit a budapestiek, a vállalkozók, az értelmiségiek, általában a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, és akik jobban bíznak az emberekben. A bevándorlókkal kapcsolatos félelmek és elvárások jellemzőbbek a kevésbé tanultak, illetve a szélsőségesebb politikai nézeteket vallók körében.
Végül, azzal az állítással, hogy a magyar nemzetiségűek számára könnyebbé kellene tenni az állampolgárság megszerzését Budapesten az átlagosnál kevésbé értenek egyet. A kisebb településeken inkább jelen van ez az attitűd, de a külföldi tapasztalat és az emberekkel szembeni bizalom szintén elősegíti az ezzel való egyetértést.
Címkék: kis szines