Árokásásnál négy munkást ugyanis maga alá temetett a föld, mert nem dúcolták alá a négy méter mély árkot. Ketten azonnal meghaltak. Később kiderült, hogy vízügyi engedély nélkül dolgoztak. 1 év 4 hónap fogházra a markológép kezelőt is elítélték, 1 évre pedig eltiltották a foglalkozásától is. Az ítélet nem jogerős.

A horgászegyesületi elnök ügyvédje szerint védencének nem volt utasítási joga, mert nem szervezett társadalmi munka folyt a tónál. Irányítói jogosítványa nem volt, sőt nem tudni volt-e egyáltalán irányítója a munkálatoknak. A szerződés a fővállalkozóval jött létre, az irányítás tehát az ő feladata lett volna, érvelt. Az egyesületi elnök figyelmeztette a gépkezelőt, hogy nem lesz jó, de a másodrendű vádlott letorkollta. A horgászelnök nem követett el foglalkozási szabályszegést, mert nem állt a munkavédelmi szabályok hatálya alatt, jelentette ki az ügyvéd. Vízügyi engedélyt pedig azért nem szerzett be, mert egy természetvédelmi őr és egy jegyző is azt mondta, hogy nem kell.

A gépkezelő ügyvédje szerint a másodrendű vádlott beismerte, hogy ő ásta az árkot, és azt is, hogy elmaradt a rézsűzés. Szakértők szerint dúcolni kellett volna, de az ehhez szükséges anyagot a megrendelőnek kellett volna biztosítania, ez azonban nem történt meg. A szerződés a munkagödör kiásására szólt, a csöveket társadalmi munkában fektették le. A fővállalkozó felelősségét nem állapította meg a nyomozás, ő nem ment ki a munkaterületre, a gépkezelőt utasításokkal nem látta el, mondván elég gyakorlott, csinálja úgy, ahogy jónak látja. Nincs írott jogszabály arra, hogy a gépkezelő jelezze, ne menjenek le a munkások a nem biztonságos gödörbe, ez csak etikailag lenne elvárható, idézte a szakértői véleményt az ügyvéd.

A bíró ítéletének indoklásában kifejtette: már korábban végeztek a halastónál csőfektetési munkákat, ez azonban a víz lefolyását nem biztosította, meg kellett ismételni. A horgászegyesület elnöke a közgyűlésen szavaztatta meg ezt. A fővállalkozóval szóbeli szerződést kötöttek földmunkákra, gépi árokásásra. A csövek fektetését kézzel végezték a horgászok, a társadalmi munka kötelező volt az egyesületben, bár vannak adatok arra, hogy a munkások egy része nem társadalmi munkában volt ott, de őket már nem tudják megkérdezni, mert életüket vesztették, mondta a bíró. A napi munkavégzés az elsőrendű vádlott szervezése és vezetése alatt történt. Balesetveszélyt okozó módon elmaradt a dúcolás és a rézsű kialakítása. A vádlottaknak látniuk kellett volna, hogy vizes, sáros, laza a talaj, mozog a föld. Feltehetően azonban gyorsan akartak végezni, hiszen másnap jött a szilveszter. A másodrendű vádlott nem volt jogosult az árok kiásására.

A horgászegyesületi elnök látta a veszélyt, vitába is keveredett a gépkezelővel, ez azonban eredménytelen volt, ezért elhagyta a helyszínt. Rosszul tette, mert a felelőssége továbbra is fennállt, mutatott rá a bíró, ehelyett azt kellett volna tennie, hogy betiltja a munkát. Amikor visszaért, akkor omlott be a föld. Két munkást álló helyzetben temetett el, azonnal meghaltak, összeroppant a mellkasuk. A harmadik munkást teljesen, a negyediket derékig takarta be a föld. Kézzel kaparták ki őket a többiek, ők túlélték a balesetet. Az is mulasztás volt, hogy nem szerezték be a vízügyi engedélyeket. Korábban történtek hasonló munkálatok szintén engedély nélkül, de ezek is szabálytalanok voltak. A természetvédelmi őr és a jegyző véleménye mellett nyilván az is nyomott a latban, hogy az engedélyekhez terveket kellet volna készíteni, műszaki ellenőrt kijelölni, ez azonban plusz költségbe került volna.

Az ítélet nem jogerős. Az ügyész a gépkezelőre hosszabb tartalmú szabadságvesztés kirovását kérte. A horgászegyesületi elnök ügyvédje felmentésért fellebbezett, a másodrendű vádlott és ügyvédje 3 nap gondolkodási időt kért.

 

 

 

Olvassa el a témában korábbi cikkünket!

Címkék: markoló, munkás, horgász, börtön, engedély, kék hírek