Tavaly tavasszal a Kapospont adott hírt elsőként arról: a kaposvári börtönben bántalmaztak egy rabot, aki később a kórházban meghalt. Megkerestük a karádi férfi, H. János Németországban élő családját is. Ezután a postaládánkba egy hangfelvételt dobott valaki, ami bizonyította: a rabot a börtönőrök bántalmazták. Ekkor vettek őrizetbe két börtönőrt a katonai ügyészek. Az akkor elindult nyomozás most ért véget a vádemeléssel. Orvosszakértői véleményekre kellett várni sok hónapon át.
Az ügyet kirobbantó hangfelvétel:
Tíz börtönőr ellen emeltek vádat halált okozó testi sértésért és más bűncselekményekért. Közülük hárman vettek részt a bántalmazásban. A többit bűnpártolással vádolják, vagyis tudtak mindenről, de nem jelentették a feletteseiknek. Ugyanezért a volt börtönparancsnok is a vádlottak padjára kerül.
Bögöly Gyula, a kaposvári Katonai Ügyészség vezetőhelyettese a Kapos.hu-nak elmondta:
- A vádlottak között van az intézet korábbi parancsnoka is, akit a katonai ügyészség hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntettével vádolt meg, mivel a lefolytatott nyomozás eredményeképpen kiderült: a nevezett tudomására jutott, hogy mely beosztottjai vettek részt a fogvatartott bántalmazásában, ám feljelentést nem tett a katonai ügyészség felé.
A nyomozás során a börtönőrök közül 14 gyanúsítottat hallgattak ki, közülük négyen megrovást, illetve fegyelmit kaptak. A börtön valamennyi őrét kihallgatták az ügyészek. Sőt, a rendőrök felelősségét is vizsgálták. Tény: a börtönbe szállított rab testét már a befogadáskor horzsolások borították. Azt, hogy a rendőrök is megverték H. Jánost, nem sikerült bizonyítaniuk a katonai ügyészeknek.
Viszont sikerült rekonstruálni a bántalmazások pontos sorrendjét. Tavaly január 24-én délelőtt a negyedrendű vádlott, H. H. főtörzsőrmester a szolgálati kutyát ráuszította a fogvatartottra. A fejét rázó, vicsorgó eb a fején lévő szájkosárral többször megütötte a földre esett rab fejét. Nem sokkal később a harmadrendű vádlott, Cs. S. zászlós bement a rab zárkájába. Egy másik rab szólt az őrnek, hogy vigyázzon, mert H. János egy székkel a kezében várja, meg akarja támadni. Cs. S. rákiáltott, ekkor a rab letette a széket. Ezután az őr tenyérrel pofon ütötte. Az ütés fültájékon érte a fogvatartottat, aki a földre zuhant.
Aznap délután létszámellenőrzést tartottak a zárkában. Az elsőrendű vádlott, H. L. őrmester ment be a rabhoz, akiről tudta, hogy sok probléma volt vele. Ráparancsolt H. Jánosra, hogy álljon fel. A rab késve engedelmeskedett. Ezért az őrmester a földre lökte, majd ráállt a mellkasára az egyik lábával. Biztatta H. Jánost, hogy álljon fel, de közben többször, nagy erővel ököllel az állán,a fején ütötte.
Másnapra virradóra a megvert rab eszméletét vesztette, kómás állapotba került. A reggel 5 órai ébresztőkor az őrök látták, hogy H. János nem tud felkelni. Elöljáróik is megpróbálták felébreszteni, majd fél 8-kor mentőt hívtak. A mentők a hörgő, kiszáradt rabot kómás állapotban találták. A kaposvári kórházba szállították, ahol koponyaműtétet hajtottak végre rajta. Néhány nappal később életét vesztette.
A nyomozás más bántalmazást is felderített: eszerint a harmadrendű vádlott, Cs. S. egy hónappal korábban egy másik fogvatartottat is bántalmazott a börtönben. A vádlottak szabadlábon védekeznek.
A halálos bántalmazás oka a bíróságon derülhet majd ki. H. Jánost azért helyezték előzetes letartóztatásba, mert muzeális és átalakított fegyvereket tartott a karádi házában. A férfi nem értette, hogy miért csukták le. Mindvégig zavartan viselkedett, kiabált, szidta az őröket, különböző tárgyakkal ütötte és kaparta a zárka ajtaját. A börtönőrök feltehetően meg akarták fegyelmezni.