Egymás mellett sorakoztak a frissen sült kenyerek a Deseda Pékségben. A vásárlók közül sokan visszajárnak és azt mondják: a jó kenyérre nem sajnálják a pénzt. Még akkor sem, ha egyre drágább a liszt.

- A tévéből tudom, hogy emelkednek az árak, de ez nem befolyásolja, hogy mennyi kenyeret veszünk - válaszolta kérdésünkre Vajda József.

A kenyérféléken kívül renegeteg péksüteményt és édességet is készítenek a toponári pékségben. Több, mint félszáz terméket jutattnak el az üzletekbe. A pékség vezetője szerint, a malmok által beharangozott liszt áremelés csak az egyik ok amiért drágulni fog a pékárú.

- Tíz százalékos áremelésre számítunk, és a liszt mellett a dolgozók bére miatt is növekedni fognak az árak - tette hozzá a Deseda Pékség Kft. ügyvezetője, Tóth Tamás.

A hazai malmok a búza árának drágulására hivatkozva emelnének árat. A Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének megyei elnöke szerint azonban a búza ára nem változott jelentős mértékben hazánkban.

- Mindig ránk hivatkoznak, de nem a mezőgazdasági alaptermelők emeltek árat. Mi mindig annyiért adjuk, amennyiért megevszik. Ez az egyetlen ágazat, ahol nem mi mondjuk meg, az árat. Nem tudom, hogy mennyire indokolt az áremelés - válaszolta telefonos megkeresésünkre Szabó Tamás, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének megyei elnöke.

Az elmúlt évben mind mennyiségében, mind minőségében gyengébb volt a búzatermés Európában és Magyarországon is. Szakértők szerint ez vezetett az áremelkedéshez. A mintegy ötmillió tonnányi magyarországi búzatermésből az étkezési minőség általában 65-70 százalék szokott lenni, ez 2020-ban azonban 30 százalék körül volt.

Hazánkban évente körülbelül 5 millió tonnányi búzát termesztenek. Ebből körülbelül 200 ezer tonna liszt jut exportra.

Címkék: áremelés, kenyér, búza, gazdaság