Évente több tucat magyar hidegvérú lovat árvereznek a bőszénfai szarvasfarmon. Ezt a megbízható, nyugodt vérmérsékletű fajtát ma már inkább csak hobbiállatként tartják, pedig a mezőgazdaságban még most is nagy hasznát lehetne venni. Nagy István agrárminiszter csütörtökön a helyszínen azt mondta: ezek a csődörök tökéletes példaként szolgálhatnak az ország minden tenyésztőjének. Ezért is szeretne itt a tárca egy államilag is elismert ménállományt létrehozni.
"Én arra kértem a tenyészet vezetőjét, hogy készítsen egy olyan előterjesztést, amely ennek a ménesnek az értékeit felsorolja. Tudjunk egy leltárt elkészíteni erről, hogy lehessen egy tiszta képet látni, vázoljuk föl ennek a fajtának a jövőképét, hasznosítási formáit, mire lehet és hogyan lehet ezt majd alkalmazni, és a legnehezebb kérdés pontosan ez: a magyar hidegvérű szerepe a 21. században." - mondta el a helyszínen Nagy István, agrárminiszter.
Ehhez a Kaposvári Egyetemet is segítségül kérte a tárcavezető. A campuson ugyanis több olyan kutatást is végezek, amelyek az őshonos állatok génálományát vizsgálják.
"Ez részben egyfajta kötelezettésgünk vagy hivatásunk is, másrészt pedig erre nagyon komoly oktatási, képzési és kutatási fejlesztési innovációs programokat lehet aztán hosszú távon építeni." - árulta el a sajtótájékoztatón Prof. Dr. Kovács Melinda, a Kaposvári Egyetem rektora.
Szita Károly, Kaposvár polgármestere szintén példaértékűnek nevezte az egyetem gyakorlati tevékenységeit és innovációs törekvéseit.
"Ezt alapvetően meghatározza a Kaposvári Egyetem és a város közreműködése is. Akkor tud az egyetem egyetem lenni és a város város lenni, ha közösen gondolkodnak, és közösen tesznek a meghatározott célokért." - tette hozzá Szita Károly.
Az őshonos fajok genetikai értékmentési programjába egyébként nemcsak a magar hidegvérű ló, hanem - a Bőszénfán szintén megtalálható - parlagi szamár is bekerült.
Címkék: ménes, génmegőrzés, agrárminiszter, bőszénfa, gazdaság