A Balaton déli partján futó vonal nyáron a második legforgalmasabb az országban, ennek ellenére évtizedekig nem történt jelentős pályakorszerűsítés. A 2010-ben kezdett felújítások révén több mint 200 kilométeren újították fel a vasúti infrastruktúrát nettó 224 milliárd forint hazai és uniós forrásból.

Az elmúlt években a Székesfehérvár-Keszthely vasútvonal rekonstrukciójának részeként először a Lepsény-Szántód-Kőröshegy közötti szakasz épült át, majd ennek folytatásaként 2016-tól 2018-ig a Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy közötti 53 kilométeres szakasz, valamint a hozzá csatlakozó, szintén 53 kilométer hosszú Fónyod-Kaposvár vonal.

Lesz folytatás is: most készítik elő az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti szakaszának korszerűsítését, amely a villamosítást is tartalmazza.

A MÁV a dél-balatoni vasútvonal kapacitásnövekedése miatt sűríthette a vonatközlekedést: szombattól egész nyáron Budapest és Siófok között hétvégenként 90 személyszállító vonat közlekedik majd átlagosan 30 percenkénti indulással, a korábbi kétórás ütem helyett pedig már óránként járnak a Balaton déli partját kiszolgáló expresszvonatok.

A korábbi 60-80 km/h helyett többnyire 100, a be nem épített területeken 120 km/h-s sebességgel közlekedhetnek a vonatok. 17 állomáson és megállóhelyen készültek típusterv alapján esőbeállók, és magasperonokat építettek ki. 26 útátjárót felújítottak, 91 gyalogos átkelőhely épült át teljesen és 6 új gyalogos átjárót is építettek. A beruházás részeként 15 kilométeren létesült zajárnyékoló fal és 34,5 kilométer hosszon építettek be rugalmas sínágyazatot. Fonyód-Bélatelepen a vasútvonal megóvásáért 750 méter hosszú hullámtörő műtárgy épült.

A projekt keretében Balatonszemes és Balatonlelle-felső között új, második vágányt is építettek. Kisebb munkák még hátravannak, de ezek már nem befolyásolják a forgalmat.

Címkék: felújítás, máv, vasút, balaton, gazdaság