Ha a felvásárlási árak maradnak, akkor a termelői kedv sem változik, de ha csökken az ár, akkor már nem éri meg sertést tartani - magyarázza a fajtatiszta sertést tenyésztők egyesületének elnöke. Szerinte az elmúlt időszakban nem voltak megfelelőek a piaci viszonyok, ezért eshetett vissza a sertések száma hazánkban.
- Egy végtelen hullámzó piaci szegmens volt ez az egész az árak alakulásától kezdve, az orosz embargóig nagyon sok minden befolyásolta ezt. Egy volt a lényeg, hogy stabilan, megbízhatóan az árak nem voltak tartósan magasan és ez a tenyésztői kedvet nem ösztönözte - mondta a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója.
Eicher József hozzátette: jelenleg 390-400 forint körül van a sertés kilónkénti felvásárlási ára, de kérdés, hogy ez meddig fog megmaradni.
A megye egyik legnagyobb állatartó cége Somogyszobon van. A vállalkozás évente 100 ezer hízót ad le a kaposvári húsüzemnek. Emellett 180 ezer darab 25 kilós malacot értékesítenk gazdáknak. A cégvezető szintén gazdasági okokat lát a sertéslétszám csökkenése mögött.
- Senkinek nem szabad elfelejtenie, hogy pont egy évvel ezelőtt, tavaly márciusban történelmi mélyponton volt a sertésár, 270 forint/kiló, ami mélyen az önköltség alatt van. Ettől minden állattartó szenvedett és el tudom képzelni, hogy vannak olyanok is, akik akár abbahagyták átmenetileg, vagy véglegesen, esetleg csökkentettek egy kicsit az állatlétszámon - mondta a Claessens Group vezetője, Claessens Péter.
A vállalkozás most egy újabb koca-, illetve hízótelepet épít, ami a megyében növelheti majd a sertésállomány nagyságát. A cégvezető ugyanakkor azt is hozzátette, az államnak is nagyobb szerepet kellene vállalni a modernebb állattartó telepek létrehozásában.
A megyei agrárkamara vezetője szerint a következő 5 évben legkevesebb évi 40 milliárd forint kellene az ágazat fejlesztésére.
- Ebből a 40 milliárd forintból 40 ezer kocaférőhely beruházás megoldható. Ha ezt 5 évig kapná az állomány, akkor elvileg 200 ezer kocával, tehát a mainak a duplájára nőne a kocalétszám. Azonkívül legalább évi 10 milliárd forint kéne az állomány fejlesztésére, illetve az állományok minőségi cseréjére - foglalta össze a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke, Gombos Sándor.
Az anyagi támogatások mellett szükség lenne az integrátori rendszer kiépítésére is - mondta Gombos Sándor. Ezt a szerepet leginkább a vágóhidak tudnák betölteni elsősorban azzal, hogy előre lekötötten, fix áron vásárolnák fel a gazdák által nevelt sertéseket.