A Kaposvári Víz- és Csatornamű Kft. a somogyi megyeszékhelyen és a környező majdnem húsz településen több mint nyolcvan szennyvízátemelőt működtet.
A cég éves szinten 30-40 millió forintot költ a 370 kilométeres hálózat karbantartására és majdnem ugyanennyibe kerül a hétköznapi hibák elhárításra is.
Csutor Ferenc, szennyvízágazati főmérnök: "A jellemző az, hogy mindenféle ételmaradékon és kommunális hulladékon kívül zsírokat, olajokat, papírzsebkendőt, pelenkát, különböző rongyokat dobnak a lefolyóba és ezáltal dugulást, illetve szivattyúhibát okoznak."
Somogyban két évvel ezelőtt még másfélszáz olyan település volt, ahol hiányzott a szennyvízcsatorna. Azóta azonban csökkent a számuk. Az elmúlt időszakban például Szentbalázson, Sántoson, Kaposszerdahelyen, Gamáson, Látrányban, Somogytúron, Somogybabodon, Viszen, illetve Marcali és Nagybajom térségében készült el a hálózat.
Igaz, ahol már megvan a lehetőség ott sem mindig élnek vele. A KAVÍZ-nek például 1900 olyan kiépített bekötési pontja van, ahol a lakók nem csatlakoztak a hálózatra.
Ift Miklós, a Kaposvári Víz- és Csatornamű Kft. ügyvezető igazgatója: "Ez nekünk egy komoly gondot jelent: egyrészt a környezetszennyezés, másrészt az árbevétel tekintetében. Ahhoz, hogy ennek a problémának a megoldását segítsük minden évben csatornabekötési akciót hiordetünk, közösen a tulajdonos önkormányzatokkal."
Akinek lenne lehetősége a rákötésre, mégsem teszi, annak elvileg talajterhelési díjat kellene fizetnie. Ennek nagyságát a vízfogyasztás arányában számítják ki. A gyakorlatban azonban az ilyen fogyasztók nagyobbik hányada szociális alapon részben mentesül a fizetési kötelezettség alól.
Címkék: pelenka, szippantós, szennyvíz, csatorna, gazdaság