Már több mint egy éve lajtoskocsi járja Pálmajort, abból osztják az ivóvizet. Erre azért van szükség, mert a vezetékes vízben az előírt határértéknél magasabb az arzéntartalom.

Rotyog a pörkölt és a cukorborsó főzelék Haragék konyhájában, Bőszénfán. Az asszony azt mondja csak vezetékes vizet használnak, a minőségével pedig elégedettek.

- Szép tiszta, iható, azzal főzök, azzal mosok, mindent azzal csinálok, úgyhogy, gyerekeim is isszák, mi is isszuk. Még megbetegedés nem volt se a faluban, nem is hallottunk róla, úgyhogy szerintem jó - mondta Harag Péterné.

A település az utolsó pillanatban szereltetett be egy berendezést, mellyel a határérték alá tudták vinni az ivóvíz arzéntartalmát. A rendszer azonban elhasználódott az évek alatt, ezért újra fenyeget az arzén-veszély.

A végleges megoldás jóval drágább, így Bőszénfa hat másik önkormányzattal közösen pályázott vízminőség-javításra, amit meg is nyertek.

- Ha nem gyorsultak volna fel a folyamatok, akkor újra 2,5-3 millió forintot bele kellett volna invesztálni, hogy arzénmentesítsük a vizet, vagyis legalább határérték alá szorítsu - árula el a bőszénfai polgármester, Nyitrai István.

Bőszénfán kívül így Szentbalázson, Hajmáson, Gálosfán, Sántoson, Cserénfán és Kaposgyarmaton ihatnak egészséges ivóvizet az emberek.

Országosan csaknem 2 millió embernek nincs megfelelő minőségű ivóvize, a Kavíz szolgáltatási területén is több településen jelent ez gondot.

- Arzénes településünk az 3 darab található, ezen a telepen a kívül Patalomban és Pálmajorban van ilyen. Patalomban ott egy HM konténer üzemel, Pálmajorban pedig a Kavíz Kft. osztja az ivóvizet a lakosságnak - mondta a Kavíz Kft.vízellátási főmérnöke, Boda Balázs.


A tervek szerint ezeken a településeken is hamarosan elindul a vízminőség javító program.

Címkék: szennyez, arzén, ivóvíz, gazdaság