Johannes Hahn, a bizottság regionális politikáért felelős tagja úgy fogalmazott, hogy bár minden kár rossz hír, bármekkora mértékű is legyen, Magyarországon összesen 27 millió euró (8 milliárd forint) kár keletkezett, ami az Európai Bizottság szerint csak nagyon korlátozott mértékű veszteséget jelent, és nem elegendő ahhoz, hogy Magyarország segítséget kapjon a szolidaritási alapból.
A magyar kárösszesítés augusztus 13-án érkezett Brüsszelbe. Shirin Wheeler, Hahn szóvivője már akkor jelezte, hogy a magyarországi károk messze elmaradnak attól, ami szükséges lenne ahhoz, hogy Magyarország súlyos természeti katasztrófára hivatkozva a szolidaritási alap segítségét kérje. Erre akkor van mód, ha olyan csapás sújt egy országot, amely 2002-es árakon számítva legalább 3 milliárd euró vagy az adott ország bruttó hazai jövedelmének 0,6 százalékát kitevő közvetlen kárt okoz. Magyarország esetében ez azt jelenti, hogy az árvíznek több mint hússzor ekkora, nagyjából 570 millió eurós kárt kellett volna okoznia, hogy Budapest az alaphoz fordulhasson.
A Fidesz tudomásul veszi a döntést, de sajnálja, hogy "süket brüsszeli fülekre talált" a magyar megkeresés - mondta budapesti sajtótájékoztatóján Selmeczi Gabriella, a kormánypárt szóvivője.
Szavai szerint a brüsszeli bürokraták érzéketlenek, nem érzik, hogy a magyar embereknek mekkora kárt okozott az évszázad árvize. Magyarország azonban "a brüsszeli bürokraták segítsége nélkül is helytállt" - közölte a szóvivő.
Címkék: segítségből, kimaradunk, uniós, európai, gazdaság