A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint a növekedési fordulat része, hogy bővül a családok vásárlóereje és - bár lassabb ütemben ugyan, de - a beruházásoknál is változás várható. Az első negyedévben a tavalyi nagy német beruházások statisztikai hatása miatt esett a beruházások szintje, de az építőiparban a fordulat már megkezdődött - tette hozzá.
Matolcsy György szerint nagyon fontos eleme a "sikergyanús" jegybanki növekedési hitelprogramnak, hogy a bankok "nem fanyalogva" jeleztek az MNB felé valamiféle igényeket, hanem a vállalkozások "zörögtek, dörömböltek, kopogtattak és csengettek" náluk, hogy részt kívánnak venni a programban.

A jegybankelnök azt is kifejtette hogy  az elmúlt 20-22 évben nem volt, de a következő 10 évben sem várható, hogy a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások a jegybanki növekedési hitelprogramhoz hasonló alacsony kamatszint mellett jussanak hitelhez.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke úgy fogalmazott: jelenleg az a helyzet, hogy egy külföldi cég magyar leányvállalata külföldi bank magyar leánybankjától 1-1,3 százalék között kap euróalapú hitelt, míg egy magyar kkv egy évvel ezelőtt 10 százalék körüli kamatszinttel szembesült, amit nem lehet kitermelni. Ez versenyhátrány - tette hozzá.

Az elkövetkező 10 évben "nem tervezzük" Magyarország euróövezeti csatlakozását, ezért "nem tudunk csatlakozni az alacsony euróövezeti kamatlábhoz".

Közben szerdán nyilvánosággra került hogy az ING és a Takarékbank elemzője szerint a beruházásokra és a növekedésre is kedvező hatása lehet annak, hogy megemelte a jegybank a növekedési hitelprogram első két pillérének keretösszegét.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerdán jelentette be, hogy a monetáris tanács 50 százalékkal, 750 milliárd forintra emelte meg a növekedési hitelprogram első két pillérének keretösszegét.

Az elnök elmondta: az első pillér keretösszege 70 százalékkal, 425 milliárd forintra, míg a második pilléré 30 százalékkal, 325 milliárd forintra emelkedik.
Ürmössy Gergely, az ING elemzője az MTI-nek hangsúlyozta: nem volt meglepő, hogy az MNB megemelte az eredetileg 500 milliárd forintos keretösszeget, hiszen előzetesen jelezték, hogy érdeklődés esetén bővítik a forrásokat.
Balog Ádám, a jegybank alelnöke azt mondta, becslésük szerint a növekedési hitelprogram 2014 végéig 0,2-0,5 százalékponttal járulhat hozzá a GDP növekedéséhez. Ürmössy Gergely szerint reálisabb a 0,2 százalékpontos becslés, ennél jobban akkor segítheti a növekedést a program, ha még tovább emelik a kihelyezhető hitelkeretet.

Egyelőre nem lehet megítélni, mennyivel bővülhet a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) jelenleg 3500 milliárdos hitelállománya, mivel a hitelek kihelyezése még nem kezdődött el, emellett üzletpolitikától függően lehetnek olyan bankok, amelyek inkább alacsonyabb kockázatú hitelre cserélnék kockázatos ügyfeleik hiteleit - fejtette ki a szakértő.

Arról, hogy Matolcsy György azt mondta, igazuk lehet azoknak, akik "további mozgást látnak a kamatcsökkentés terén", Ürmössy Gergely úgy vélekedett: júliusra 4 százalékra süllyedhet az alapkamat, vagyis két, 25 bázispontos vágás még biztosan lesz. Hozzáfűzte: a második félév lehet vízválasztó a további kamatcsökkentés szempontjából.

Suppan Gergely, Takarékbank senior elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemeli: a megemelt keret a teljes kkv-hitelek 21, míg a hosszú távú kkv hitelek 35 százaléka.
A szakértő szerint a megemelt keretösszegek hatása a beruházásokra és a növekedésre egyaránt kedvezőbb lehet a korábbi várakozásokhoz képest, mivel az új beruházási hitelek részaránya is nagyobb lehet a megemelt keretösszegen belül.

Címkék: mnb, bejelentés, matolcsy, jegybank, siófok, gazdaság