Az Állami Számvevőszék ellenőrizte a Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában levő középfokú szakoktatás intézményeit. 2008-ban a minisztérium fenntartásában levő 18 mezőgazdasági szakképző iskola tevékenységét három Térségi Integrált Szakképző Központba szervezték át.
Az ellenőrzéskor a 2008-2011 közötti időszakra vonatkozóan értékelték a TISzK-ek működési feltételeinek hozzájárulását a feladatellátás eredményességéhez és az agrár-szakképző központok szakmai feladatellátását.
A VM fenntartásában levő mezőgazdasági szakképző iskolák működési feltételei nem járultak hozzá a feladatellátás eredményességéhez. Az intézmények integrációja formális volt, mivel a tervezett hatékonyságnövekedés és erőforrás racionalizálás nem valósult meg. Az átszervezés a foglalkoztatást érintő gazdasági megtakarítással nem járt, a párhuzamos képzések számában sem történt lényeges változás. A pályázati és szakképzési hozzájárulásból származó források bevonására irányuló célok teljesültek. A TISzK-ek szabályozottsága nem volt megfelelő, elkészített szabályzataikat nem, vagy késedelmesen aktualizálták, a székhelyintézmény és a tagintézmények szabályzatai eltérőek voltak. Az ellenőrzött időszakban hatályos szabályozásnak nem felelt meg, hogy a székhelyintézmények mellett a tagintézmények is önálló gazdasági szervezettel rendelkeztek.
A VM fenntartású iskolákban az egy tanulóra jutó működési kiadások összege 2011-ben 1005 E Ft volt, 71%-kal meghaladva az önkormányzati fenntartású agrár-szakképzést is folytató intézmények átlagát. A fenntartói támogatásának nagyságrendje is jelentősen meghaladta az - alapvetően normatív módon finanszírozott - önkormányzati fenntartású intézményekét Az egy tanulóra jutó működési támogatás 644,5 E Ft volt, 31,3%-kal magasabb a hasonló profilú, önkormányzati iskolák támogatásánál. A fenntartó az agrár-szakképző központok részére nyújtott támogatást nem kötötte feladatmutatókhoz. A bevételeken belül a támogatás részaránya TISzK-enként eltérő, az ASzK-nál 62,5%, a DASzK-nál 61,3%, a KASzK-nál 68,1% volt. A fenntartó a támogatást nem kötötte feladatmutatókhoz.
A VM az ellenőrzött időszakban nem rendelkezett agrárszakképzési stratégiával, intézményei számára sem határozott meg szakmai elvárásokat, nem dolgozott ki teljesítménymutatókat. A TISzK-eknél a szakmai feladatellátás eredményessége összességében nem javult. Szakközépiskolai tanulóik kompetencia-méréseken elért eredményei az országos átlag alatt voltak. A szakiskolai tanulók eredményei a három agrár-szakképző központ közül a KASzK-nál voltak a legjobbak, ahol 2009. évtől minden évben meghaladták az országos átlagot, míg az ASzK tanulóinak eredményei egyik évben sem érték el az országos átlagot.
Az évismétlésre kötelezett tanulók aránya az ellenőrzött időszakban mindhárom TISzK-nél emelkedett. Kedvező volt a lemorzsolódott tanulók részarányának csökkenése, valamint a végzett tanulók számának növekedése.
A mezőgazdasági szakképzés országos szintű pályakövetési rendszerét nem alakították ki. Az ASzK és a DASzK TÁMOP pályázati forrás felhasználásával saját pályakövetési rendszert hozott létre. A képzési szerkezet kialakításánál az abból nyert információk – az adatszolgáltatók alacsony száma, valamint az adatok teljes körű feldolgozásának hiánya miatt - nem voltak meghatározóak.
A gyakorlati képzést elősegítő tanüzemek vagyontárgyai – az intézmények nyilvántartásai szerint – alapvetően a szakképzés céljait szolgálták. A tanüzemi tevékenység kiadásai az ellenőrzött időszakban mindhárom intézménynél meghaladták a tanüzemi bevételeket. A tanüzemek működési hiányának bevételekhez viszonyított aránya a KASzK-nál volt a legmagasabb, a DASzK-nál a legalacsonyabb. Az előírt - államháztartási szakfeladatrend szerinti – nyilvántartás azonban nem biztosította a tanüzemi tevékenység átláthatóságát, bevételeinek és kiadásainak pontos megállapítását.
A tanüzemekben előállított termékek egy részét az intézmények értékesítették, a legnagyabb árbevételt a DASzK érte el. A TISZK-ek a termékeik értékesítése során az átlagos felvásárlási áraknál jellemzően alacsonyabb eladási árakat tudtak elérni. A bekerülési érték pontatlan kimutatása miatt az egyes termékek értékesítésének eredményéről nem állt rendelkezésre megbízható információ.
A TISzK-ek 2011. évi intézményi beszámolóira az ÁSZ elutasító véleményt adott, mivel az agrár-szakképző központok tagintézményeiben felhatalmazás nélküli kifizetések történtek. A TISzK-ek főigazgatói – a jogszabályi előírásokat figyelmen kívül hagyva – nem adtak írásbeli felhatalmazást a tagintézményeknél a kötelezettségvállalásra és az utalványozási jogkör gyakorlására kijelölt személyek részére. A Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSzI) 2011. évi beszámolójára az ÁSZ korlátozott véleményt adott egyes kiemelt kiadási előirányzatok túllépése, a kötelezettségvállalással terhelt maradvány összegének, valamint a mérleg forrásösszetételének helytelen kimutatása miatt.
A fentieket figyelembe véve az Állami Számvevőszék a vidékfejlesztési miniszternek javasolta, hogy vizsgálja meg a fenntartása alá tartozó intézmények országos átlagtól eltérő támogatásának indokoltságát, a támogatást kösse feladatmutatókhoz és határozzon meg az intézmények számára a teljesítmény mérésére alkalmas mutatószámokat. Az Emberi Erőforrások Minisztériumával együttműködve mérje fel a beiskolázási területén az eltérő fenntartású iskolákban fennálló párhuzamos képzéseket, vizsgálja felül a fenntartása alá tartozó intézmények tanulólétszámát, képzési szerkezetét, ennek alapján tegyen intézkedéseket a közpénzek hatékony felhasználása érdekében.
Az ellenőrzött intézmények főigazgatóit arra kérik, hogy gondoskodjanak intézményeik jogszabályoknak megfelelő működtetéséről, a gazdálkodás átláthatósága érdekében a tanüzemi bevételek illetve kiadások elkülönített és teljes körű kimutatásáról. Készítsenek számszerűsített intézkedési tervet a tanüzemek bevételszerzési és a kiadáscsökkentési lehetőségeinek feltárása, kihasználása, valamint a vagyontárgyak eredményes hasznosítása érdekében - áll az ÁSZ közleményében.
Címkék: számvevőszék, ász, állami, jelentés, ellenőrzés, gazdaság