A 113 kilométer hosszú Kapos folyó csaknem 3200 négyzetkilométernyi területről gyűjti be a vizet. Átlagos hozama 4 és fél köbméter percenként és mintegy másfél méter mély.

2005 augusztusában néhány óra alatt 90 milliméternyi eső esett. A folyó medre nem bírta magában tartani a vizet és az kilépett medréből. Több száz hektárnyi területet öntött el.

A szárazság is mindennapos. Időszakonként patakok tűnnek el erdőkben és egész termések mennek tönkre a vízhiány miatt. Attól azonban nem kell félni, a vízkészlet teljesen elfogy. Egyebek mellett ez is témája volt a Magyar Hidrológiai Társaság kaposvári gyűlésének.

- Az a félsz, hogy esetleg a víz elfolyik és kifut az emberiség alól, ez természetesen nem igaz, hiszen egy megújuló készletről van szó. Az viszont igaz, hogy az egy főre jutó vízkészlet az elmúlt 35 évben drasztikusan csökkent, főleg a népességnövekedés hatására - mondta az Unesco Hidrológiai Egyetem rektora, Szöllősi-Nagy András.

30 éve még 13 ezer köbméter volt az egy főre jutó vízkészlet évente. Ma már ez szám csak 5 ezer. A vízfelhasználás 70%-át a mezőgazdaság teszi ki és ez csak növekedni fog a szakemberek szerint. Azt mondják, ezért tározókat kellene építeni, hogy tartalékolni lehessen.

Napjainkban ismét gondot jelent a Balaton vízállása. Legutoljára 2003-ban voltak hasonló problémák.

- Akkor készült egy nagyon alapos tudományos vizsgálat, nagyon sok szakember vegyészek, biológusok, természetvédők bevonásával, amely azt mutatta ki, hogy a Balatonba nem szabad külső vizet belevezetni, mert akkor azt a legnagyobb értéket, amit már kb. 25 éve tudunk biztosítani, a jó vízminőséget ezt felborítaná - mondta a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke, Szlávik Lajos.

Ma 72 centiméter volt a tó átlagos mélysége. Az ilyen kánikulai napokon egy-másfél centi párolog el. A szakemberek azt mondják, a természet helyre állítja a Balaton vízmennyiségét.

Címkék: párolgás, vízhiány, vízállás, Balaton, Somogy, gazdaság