Igal pénzügyi kapacitása 2010-től kezdve negatív volt és forráshiányt mutatott. A város adósságállománya az elmúlt öt évben 71,1 millió forintra emelkedett, ezért a pénzügyi egyensúly megőrzésére és javítására bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedéseket tettek. Ennek hatásaként 56,8 millió forinttal javult az önkormányzat financiális helyzete. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ennek ellenére is veszélyeztetettnek látja rövid távon a város pénzügyi egyensúlyát.
Fonyód pénzügyi egyensúlyának fenntartása külső forrás bevonásával volt biztosítható. A balaton-parti település 153 millió forintos működési hiányt halmozott fel. A város adósságállománya 1062 millió forintra emelkedett a vizsgált időszakban, mely visszafizetését nem biztosította, ezért Fonyód pénzügyi egyensúlyát rövid távon veszélyeztetettnek tekinti az ÁSZ.
Az Állami Számvevőszék azt tanácsolja az önkormányzatoknak, hogy terjesszenek intézkedési tervet a képviselő-testület elé.
Magyarország jelenlegi gazdasági nehézségei nagy részben a korábbi időszakok rendezetlen közpénzügyeire és a magas adósságállományra vezethetőek vissza. A helyi önkormányzati rendszerben megjelenő gazdálkodási nehézségek, a pénzforgalmi hiány növekedése, valamint az eladósodásból adódó veszélyek miatt az Állami Számvevőszék a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről döntött.
Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy milyen körülmények befolyásolták a városi önkormányzat pénzügyi helyzetét, az adósság létrejöttét, az önkormányzat gazdálkodása biztosította-e a tartós pénzügyi egyensúlyt, hasznosultak-e a gazdálkodási rendszer korábbi ellenőrzésekor a pénzügyi egyensúly javítására tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok.
Az ellenőrzést a 2007. január 1. – 2011. június 30. időszakra vonatkozóan végezték. A pénzintézetekkel szembeni kötelezettségek állományának vizsgálatakor az ellenőrzött időszak 2006. december 31. – 2011. június 30. közötti volt.
Nézze meg a részletes jelentéseket!
Fonyód Város Önkormányzatának pénzügyi egyensúlyi helyzete
Az Önkormányzat a 2010. év működési költségvetési kiadásaiból (1091,1 millió Ft-ot) 1050,4 millió Ft-ot (96,3%) a kötelező feladatok, 40,7 millió Ft-ot (3,7%) az önként vállalt feladatok ellátására fordított. Az önként vállalt feladatok a bölcsőde és zeneiskola fenntartásához, civil és egyéb szervezetek támogatásához kapcsolódtak.
A folyó költségvetés egyenlege 2007-2010 között a 2008. évet kivéve működési forráshiányt mutatott, összességében a vizsgált időszakban 153,1 millió Ft hiány keletkezett. A felhalmozási költségvetés egyenlege a 2007-2008. években negatív, míg a 2009-2010. években pozitív volt, ilyen módon 2007-2010 között összesen 88,6 millió Ft felhalmozási forrástöbblet keletkezett. Az Önkormányzat 2007-2010 között 408,1 millió Ft költségvetési kiadást fejlesztési feladatok megvalósítására fordított. A 2010. december 31-én folyamatban lévő fejlesztési feladatokra 2010. december 31-ig 48,8 millió Ft-ot fizetett ki. A folyamatban lévő fejlesztési feladatok 2010. évet követő kötelezettség vállalásainak összege 567,0 millió Ft volt, amely 161,3 millió Ft-ot tervezett hitelfelvételből, 359,7 millió Ft-ot már elnyert EU-s támogatásból és 46,0 millió Ft-ot saját bevételből állt.
A pénzügyi egyensúly fenntartása külső forrás bevonásával volt biztosítható. A működési forráshiány finanszírozása munkabérhitel, folyószámlahitel igénybevételével történt. A fejlesztési forráshiányt hosszú lejáratú fejlesztési célú hitelekkel illetve kötvénykibocsátással kezelte az Önkormányzat.
Az Önkormányzat adósságállománya a 2006. év végi 1007,5 millió Ft-ról a 2011. év I. félév végére 1062,1 millió Ft-ra emelkedett. A pénzintézeti kötelezettséget 860,9 millió Ft kötvényállomány, 20 millió Ft munkabér-megelőlegezési, 177,5 millió Ft folyószámla és 20 ezer CHF hosszú lejáratú hitelállomány tette ki. A kialakult helyzet miatt az Önkormányzatnak a 2011-2013. években 598,6 millió Ft és 13 ezer CHF tőke- és kamattörlesztést kell teljesítenie. Az Önkormányzat 2011. év I. félévi szállítói tartozása 218,6 millió Ft, kezességvállalása 92,4 millió Ft, az egyéb kiadás elmaradása 45,9 millió Ft volt. A 2011-2013. évekre várható kötelezettség teljesítése nem biztosított, mivel a kötelezettségek visszafizetésének forrásaként megjelölt felszámolás alatt álló társaságától a követelés megtérülése és a jelzáloggal nem terhelt forgalomképes nettó ingatlanvagyon értékesítése kockázatot hordoz. A 2014. évtől esedékes pénzintézeti kötelezettségek összege 864,5 millió Ft, és 7 ezer CHF, melyek visszafizetése – a jelenlegihez képest változatlan működési jövedelemtermelő képességet feltételezve – ugyancsak nem biztosított.
A pénzügyi helyzet kedvezőtlen alakulását jelentősen befolyásolta a Lakásépítő Kft., amely ellen 2010. évben az Önkormányzat felszámolási eljárást kezdeményezett. A Kft-vel szemben az Önkormányzat a felszámoló felé 2011. január hónapban 894,9 millió Ft összegben tett hitelezői igénybejelentést, mely a megtérülés bizonytalansága miatt magas kockázatot hordoz.
A 2011. év I. félév végén fennálló 218,6 millió Ft szállítói tartozás állományból a lejárt 154,8 millió Ft-ot tett ki. A lejárt tartozásokon belül a 60-90 nap közötti 15,7 millió Ft összegű (10,1%) és a 90 napot meghaladó 93,0 millió Ft összegű (60,1%-os) volt.
Az Önkormányzat nem vizsgálta, hogy az elhasználódott eszközök pótlása milyen kötelezettséget jelent. A 2007-2010. évek között a kimutatott 511,5 millió Ft értékcsökkenés összegének 18,2%-át, 93,0 millió Ft-ot fordítottak eszközpótlásra (rekonstrukcióra, felújításra).
Az Önkormányzat pénzügyi helyzetének javítására bevételnövelő (eszközök értékesítése, bérbe adása, bérleti díjak emelése, helyi adó mértékének növelése) és kiadáscsökkentő intézkedéseket (létszámcsökkentés, többlet juttatások csökkentése) tett, amelynek hatására a 2007-2010. években 72,8 millió Ft volt a megtakarítás és többletbevétel egyenlege.
A korábbi ÁSZ ellenőrzéskor a pénzügyi egyensúly javítására tett két szabályszerűségi javaslatot megvalósították. A finanszírozási célú pénzügyi műveletek kiadásait, valamint a pénzmaradvány igénybevételét a jogszabályban előírtaknak megfelelően mutatták be. Az egy célszerűségi javaslatot részben teljesítették. A Képviselő-testületet az Önkormányzat pénzügyi helyzetének alakulásáról tájékoztatták. Nem készült kimutatás az Önkormányzat eladósodására figyelemmel arról, hogy a hosszú lejáratú, adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásokból adódó tőke és kamatfizetési kötelezettségét az Önkormányzat milyen feltételek biztosítása mellett tudja teljesíteni.
Mindezek alapján megállapítható, hogy az Önkormányzat pénzügyi egyensúlya rövid távon veszélyeztetett.
Javaslatok a Polgármesternek
Terjesszen a Képviselő-testület elé intézkedési tervet, amely a pénzügyi egyensúly gyors helyreállítása és hosszú távú fenntarthatósága érdekében tartalmazza a további bevételszerző és újabb kiadáscsökkentő lehetőségek feltárását, egyensúlyi tartalék képzését. Terjesszen a Képviselő-testület elé reorganizációs programot a kedvezőtlen pénzügyi folyamatok megállítására, a pénzügyi helyzet gyors stabilizálására. Vizsgálja meg az állandósult folyószámlahitel hosszú távú kötelezettséggé történő átalakításának jogi lehetőségét, valamint mutassa be legalább három évre kiterjedően a kötelezettségek finanszírozási forrásait.
Mutassa be a zárszámadási rendelet előterjesztésében az értékcsökkenés összegét és ezzel összevetve az elhasználódott eszközök pótlására fordított tényleges kiadásokat, az eszközök elhasználódási fokának alakulását.
Kezelje az Önkormányzat lejárt szállítói állományát, a szállítói kitettség elkerülése érdekében.
Igal Város Önkormányzata pénzügyi egyensúlyi helyzete
Az Önkormányzat a 2010. évi működési költségvetési kiadásaiból (618,3 millió Ft) 546,0 millió Ft-ot (88,3%) a kötelező feladatok, 72,3 millió Ft-ot (11,7%) az önként vállalt feladatok ellátására fordított. Önként vállalt feladatának tekintette az alapfokú oktatáson belül a speciálisa általános iskola, szakiskola és diákotthoni ellátást, a pedagógiai szakszolgálatot, valamint az egyházaknak, a testvértelepülésnek, és civil szervezetek működéséhez pénzeszközök biztosítását. A gazdasági társaságok közül egy az ivóvíz- és szennyvízszolgáltatást, egy a hulladékkezelés-szállítást biztosította.
Az Önkormányzat folyó költségvetési egyenlege a 2007-2009. évek között forrástöbbletet, a 2010. évben forráshiányt mutatott. Az Önkormányzat a 2007-2010. években működőképességének megőrzését szolgáló, kiegészítő állami támogatásban részesült, összesen 15,7 millió Ft összegben, a 2009. évben az elnyert támogatás nélkül a folyó költségvetési egyenlege forráshiányos lett volna. A 2007. évtől a helyi adóbevételek, valamint az átengedett szja és az állami támogatások kisebb mértékben növekedtek, mint az Önkormányzati kiadások. Az Önkormányzat pénzügyi kapacitása (nettó működési jövedelme) a 2010. évtől negatív volt, az éves folyó bevételek nem biztosítottak fedezetet a kötelező és önként vállalt feladatellátás folyó kiadásaira, valamint az adósságszolgálatra.
A felhalmozási költségvetés egyenlege a vizsgálat időszakban egyetlen év – 2009. – kivételével forráshiányt mutatott, a felhalmozási kiadások 59,1 millió Ft-tal haladták meg a felhalmozási bevételeket. A vizsgált időszakban az Önkormányzat 683,9 millió Ft értékű beruházást és felújítást indított el, amelyből 2010. év végéig 571,4 millió Ft kifizetés teljesült. A folyamatban lévő fejlesztési feladatokra a 2010. évet követően 112,5 millió Ft kötelezettséget vállaltak, amelynek 90,0%-át, 100,9 millió Ft-ot EU-s forrásból, 2,0%-át, 2,1 millió Ft-ot hazai forrásból, 8,0%-át, 9,5 millió Ft-ot saját bevételből terveztek finanszírozni.
Az Önkormányzat 2007-2010 között rövid lejáratú hitellel nem rendelkezett, 2011-ben viszont 35,0 millió Ft-ot vett igénybe. A pénzügyi egyensúly fenntartását a 2010. évtől külső források bevonásával biztosították. Gazdasági társaságától 2010-ben 10,0 millió Ft, a 2011. év I. félévében pedig 20,6 millió Ft kölcsönt vett igénybe az Önkormányzat, amelyből 2011. június 30-ig 25,0 millió Ft-ot visszafizetett. A fejlesztési forráshiány finanszírozása 44,0 millió Ft hosszú lejáratú hitel igénybevételével történt. Erről nem készült írásos előterjesztés, nem mutatták be a kamatkockázatot, az adósságszolgálati korlátot, továbbá a hitelek visszafizetésének forrásait.
Az Önkormányzat pénzintézetekkel szembeni kötelezettsége a 2006. évi 6,0 millió Ft-ról a 2011. év I. félévre 71,1 Ft-ra növekedett. A hitelállomány emelkedésével együtt járt az Önkormányzatot terhelő kamatkiadások növekedése is. Az Önkormányzatnak a 2011-2013. években 72,5 millió Ft tőke- és kamattörlesztést kell teljesítenie, melynek forrása a 2010. évi 19,0 millió Ft szabad pénzmaradvány, a 2010. évi mérlegben kimutatott 3,7 millió Ft követelésállomány és a forgalomképes ingatlanvagyon. A 2014. évtől fennálló pénzintézeti kötelezettségek összege 10,0 millió Ft. Az Önkormányzat tájékoztatása szerint a tőke- és kamatfizetési kötelezettségek forrása a helyi adóbevételek növekménye, azonban a helyi adóbevételek emeléséből várható többlet bevétel nem biztosít elegendő forrást.
Az Önkormányzat 2006. december 31-i 1,6 millió Ft-os szállítói állománya a 2011. év I. félév végére 12,4 millió Ft-ra emelkedett. Ebből a 30 napon belül lejárt szállítói tartozás 9,8 millió Ft, a 31-60 nap közötti pedig 2,6 millió Ft volt.
Egy gazdasági társasága részére 2008-ban az Önkormányzat 5,0 millió Ft tagi kölcsönt nyújtott, amelyet a társaság a tárgyévben visszafizetett. A tagi kölcsön nyújtásakor és a kölcsönök igénybevételekor szabálytanul jártak el, mivel az ügyleteket nem foglalták szerződésbe. A társaságok közül egynek a kötelezettségei az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyezetét kedvezőtlenül befolyásolják. A társaság a veszteséges gazdálkodása következtében a jegyzett tőkéjét felélte, az Önkormányzatnak tőkepótlási kötelezettsége áll fenn. Az ügyvezető elmulasztotta a taggyűlés összehívását, ahol a tulajdonosnak a szükséges intézkedések megtételéről döntenie kellett volna, emiatt elmaradt az Önkormányzat részéről tulajdonosi kötelezettségek teljesítése (társaság vagyoni helyzetének rendezése).
Az Önkormányzat nem vizsgálta, hogy az elhasználódott eszközök pótlása milyen kötelezettséget jelent a számára. A 2007-2010 években a tárgyi eszközök után 206,8 millió Ft értékcsökkenést számolt el, ugyanakkor felújításra és eszközpótlásra ennek közel harmadát, 79,4 millió Ft-ot fordított.
A pénzügyi egyensúly megőrzésére és javítására bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedéseket tettek (helyi adóbevételek növelése, térítési díjak emelése, valamint intézményátszervezések és feladatváltozások, helyettesítések miatti bérmegtakarítás, egyéb takarékossági intézkedések), melynek együttes hatásaként 56,8 millió Ft-tal javították az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetét.
Mindezek alapján Igal Város Önkormányzatának pénzügyi egyensúlyi helyzete rövid távon veszélyeztetett.
Javaslatok a Polgármesternek
Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyának gyors helyreállítása és hosszú távú fenntarthatósága érdekében:
Tárjon fel további bevételszerző és kiadáscsökkentő lehetőségeket. Intézkedjen a bevételek növelésére, a kintlévőségek behajtására, a kiadások csökkentésére. Terjesszen a Képviselő-testület elé reorganizációs programot a kedvezőtlen pénzügyi folyamatok megállítására, a pénzügyi helyzet gyors stabilizálására. Képezzen egyensúlyi (elkülönített) tartalékot az adósságszolgálat teljesítése érdekében. Kezdeményezze az intézmények finanszírozásának napi kontrollját. Szűkítse a jóváhagyott előirányzatok felhasználásának lehetőségeit. Vizsgálja felül az önként vállalt feladatok finanszírozhatóságát, s hozzon intézkedéseket a kötelező feladatok ellátásának biztosítása érdekében. Kezelje az Önkormányzat lejárt szállítói állományát, a szállítói kitettség elkerülése érdekében. Terjesszen intézkedési tervet a Képviselő-testület elé a minősített többségi tulajdonú gazdasági társasága pénzügyi helyzetének stabilizálása érdekében.
Mutassa be a Képviselő-testületnek évente a zárszámadási rendelet előterjesztésében az értékcsökkenés összegét, és ezzel összevetve az elhasználódott eszközök pótlására fordított tényleges kiadásokat, az eszközök elhasználódási fokának alakulását.
Gondoskodjon a jövőben a tagi kölcsönök nyújtásának és a kölcsönök igénybevételének szerződésbe foglalásáról.
Intézkedjen, hogy a jövőben a hitelfelvételről készüljön előterjesztés, melyben mutassák be a visszafizetés forrásait, az árfolyam és kamatkockázatot, valamint az adósságszolgálati korlátot.
Mutassa be félévente a Képviselő-testületnek a gazdasági társasága aktuális pénzügyi helyzetét. Tegye meg a szükséges és lehetséges intézkedéseket a tulajdonosi érdekek védelme érdekében.
Címkék: ász, Állami, Számvevőszék, Igal, jelentés, Fonyód, gazdaság