Már-már közhely, hogy egyre több a válás manapság hazánkban. Olvashatunk erről statisztikákat, de nincs is rá szükség, hiszen látjuk a közvetlen környezetünkben, esetleg a saját bőrünkön is tapasztaljuk. A témában járatos szociológusok beszélnek arról, hogy ez részben korunk jelmondatának köszönhető, miszerint, ami nem működik, azt cseréld le, ne javítsd meg. Az okok persze ennél sokkal összetettebbek. De valóban nincs más megoldás, csak a válás? Megeshet, hogy néhányan elkapkodják a döntést?

Lehet vitatkozni azon, hogy vajon rendben van-e, hogy ennyien elválnak manapság, hogy 50-100 évvel ezelőtt ez nem lehetett volna opció, mivel mások voltak az értékek. A család, a házasság, mint érték előrébbvaló volt, mint az egyéni boldogság, az önmegvalósítás. Ez valószínűleg mind igaz, azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy mennyi megalkuvás, elnyomás volt ezekben a házasságokban. Sok esetben éltek csak egymás mellett, kvázi lakótársakként a házaspár tagjai.

Többen állítják azt is, hogy manapság már nem egy életre választunk társat, hanem csak bizonyos életszakaszokra: kamasz-, fiatalkori-, időskori szerelem… Ezen ingathatjuk a fejünket, de tény, hogy ez egyre gyakrabban előfordul. Pszichológusként azt gondolom, hogy a megoldást kell erre keresni, azt, hogy hogyan lehet segíteni az érintetteket, hogy a mindenki számára legjobb döntést tudják meghozni.

Hosszú évek után megesik, hogy kiüresedik a párkapcsolat, és az is előfordul, hogy az ilyenkor megjelenő hiányt kívülről, egy harmadik által pótolja valamelyik fél. Azt fontos látni, hogy ilyenkor általában nem a harmadik megjelenése az oka a párkapcsolat válságának, sokkal inkább egy tünet, ami korábban lévő problémát jelez.

Mit lehet tehát tenni, ha válságban a kapcsolat? Ilyen esetben sokat segíthet a párterápia. Az, hogy külső szemlélőként rálátnak a párterapeuták a helyzetre, kérdésekkel segítik a megértést, a tisztánlátást, és feladatokat adnak a pár tagjainak, sok esetben segít. Fontos azonban, hogy a terápia indulásakor tisztázva legyenek a célok. Ha egyik fél már nem akarja megjavítani a párkapcsolatot, azon nem lehet dolgozni, kell tehát találni közös célt. Ilyen esetben lehet a kapcsolat lezárásán, ennek elfogadásán dolgozni, illetve egy válásterápia is segíthet a békés lezárásban. Ez nyilván még fontosabb, ha gyerekek is vannak a családban, hiszen miattuk továbbra is kapcsolatban maradnak a szülők.

Létezik ezen kívül egy mediáció nevű módszer, ami olyan esetben segíthet, ha vitás kérdéseket szeretnének rendezni a pár tagjai, amikor már nagyon nehezen megy az egymás közötti kommunikáció. És persze, ha az egyik fél nem nyitott arra, hogy segítséget kérjenek, egyéni konzultációs folyamatban is lehet ezekről a nehézségekről beszélni. Sokat tud segíteni egy szakember a krízis átvészelésében.

A szerzőről

Heim Judit vagyok. 2012-ben, Budapesten kezdtem pszichológusként dolgozni. Négy évig voltam főállásban iskolapszichológus, ahol 7 és 18 év között mindenféle korú, és problémájú gyerekkel, illetve az ő szüleikkel foglalkoztam. Mellette, magánrendelésben inkább felnőttekkel dolgoztam. Fontosnak tartom a személyes fejlődést, így magam is jártam egyéni és csoportos önismeretre, illetve szakmailag is folyamatosan képzem magam. Meghatározónak tartom a családterápiás képzésemet, melynek szemléletét az egyéni konzultációk során is alkalmazom. Kaposvári magánrendelésemen szeretettel várom a hozzám fordulókat.

További részletek: www.heimjudit.hu

Címkék: heim judit, válás, blog, egészségügyi anyagok