Az új szabályozás - amely jelentősen csökkentheti az érintettek veszélyeztetettségét - pontos különbséget tesz a „rendkívül kis gluténtartalmú” és a „gluténmentes” élelmiszerek között.
Míg az előbbi 100 mg/kg, addig az utóbbi legfeljebb 20 mg/kg glutént tartalmazhat, és ennek megfelelően kell és szabad felcímkézni, kiszerelni, reklámozni.
A hatóságok ellenőrizni és szankcionálni is fogják az előírások be nem tartását. Az ételérzékenység különböző változatainál, köztük például az ugyancsak sűrűn előforduló tejcukor-intoleranciánál, de a különféle ételallergiák esetében is kulcsfontosságú a korrekt diagnózis felállítása.
Ezeknek a betegségeknek az alapvető „gyógymódja” ugyanis a dietoterápia, azaz a kóros folyamatokat kiváltó anyagokat, allergéneket elkerülő speciális étrend, az eliminációs diéta. Ennek biztosításához elengedhetetlen a táplálékok pontos összetételének ismerete, és fokozott gondot kell fordítani arra, hogy az ételek (pl. készételek, ebédek készítésekor) az előállításuk, vagy akár a szállításuk során nehogy olyan anyaggal szennyeződhessenek, amelyek súlyos tüneteket válthatnak ki a táplálékallergiában vagy táplálék-érzékenységben szenvedőknél.
Erre az egyetlen igazi garancia, ha olyan konyhában főzik az ételt, ahol mindent kizárólag ilyen alapanyagokból készítenek. Ilyen steril körülményeket teremteni sem otthon, sem „nagyüzemi” előállítás során nem egyszerű. Szerencsére már a magyar fővárosban is van olyan szolgáltató (drséf.hu ), amely csak és kizárólag speciális ételeket készítő konyhából szállít magas minőségben, nagy felelősségtudattal, orvosi háttérrel az ételallergiásoknak és étel érzékenyeknek.
Címkék: lisztérzékenyek, előírás, ételallergia, hatóságok, szabályozás, egészségügyi anyagok