Alapvetően kedvező fogadtatásra talált az egészségügyi kormányzat Semmelweis-terve, amely nagytérségi alapon szervezné újra az egészségügyi ellátást, ám ezzel együtt máris erős lobbiharcok is indultak egyes megyék és intézmények között. A kórház és intézet vezetők többsége szerint a tervezet, amely megvalósulása esetén jelentős tartalékokat szabadítva fel a jelenlegi formájában alulfinanszírozott egészségügyben, hosszú évek óta az első olyan reális elképzelés, amellyel orvosolni lehet az egészségügy krónikus gondjait. Ezzel együtt a tervezettel szemben kifogások is felmerültek, többen például a nagytérségi felosztás egyes elemeinek újragondolását szorgalmazzák.

A több évtizedes múltra visszatekintő, magától értetődőnek tekinthető Baranya-Somogy-Tolna együttműködés helyett például többen egy új területi elrendezésben, Fejér, Somogy és Veszprém megye egységében képzelik el a nagytérségi egészségügyi ellátás jövőjét. Az elsősorban Repa Imre kaposvári kórházigazgató nevéhez köthető "Pannon terv" a három megye körül a közelmúltban körvonalazódó együttműködésre hivatkozva rajzolná át a határokat.

Repa szerint a Pannon terv mellett szól, hogy ezáltal egy egységben lehetne kezelni a Balaton környéki egészségügyi ellátást, ám míg a Balaton legfeljebb turisztikai értelemben nevezhető régióképző erőnek, addig a dél-dunántúli régió egészségügyi egységessége pedig nem légből kapott ötlet, hanem valóság a Pécsi Tudományegyetem illetékesei szerint. Baranya, Somogy és Tolna között folyamatos a betegek áramlása, amit a számok is jól mutatnak: ezen megyék között 13200 beteg fordul meg évente, míg ugyanez a szám a Pannon-tervben szereplők esetében csupán 3500.

Általános tapasztalat ráadásul, hogy azon megyékből a legkisebb a betegek elvándorlása, amelyekben orvos- és egészségtudományi egyetemek találhatók, hiszen ezek az intézmények azok, amelyek a magyar orvostudomány csúcsát képviselik, a legjobb ellátást és túlélési esélyt nyújtva a betegeknek, főleg az olyan kritikus fontosságú területeken, mint például a szívsebészet, agyi sebészet, avagy a daganatos betegségek időben történő felismerése. Beszédes, hogy a betegvándorlási arány Baranya megye esetében csupán öt százalék, míg Somogy és Veszprém esetében 17, Fejér megye esetében pedig 22 százalék. Mindez azt jelenti, hogy a Pannon tervvel épp a somogyiak járnának a legrosszabbul, hiszen jelentősen csorbulna a betegek esélyegyenlőséghez való joga. Az új felosztás Baranya és Tolna megyének sem használna, hiszen a két megye önmagában nem felelne meg a nagytérségi követelményeknek, amely beláthatatlan következményekkel járna a betegellátásukra nézve.

A PTE ÁOK dékánja, Miseta Attila szerint Pécsnek azért sem lehet alternatívája Kaposvár, mert markánsan eltér a két megyeszékhely egészségügyi súlya. A dékán szerint Pécs büszke lehet arra, hogy a dunántúli orvos és egészségtudományi képzés fellegvára, ahol a térségen belül messze a legképzettebb egészségügyi személyzet koncentrálódik, és az itt adott tudást és technikai bázist csak az erőforrások pazarlásával lehetne másutt felépíteni.

Az orvosprofesszor amondó, hogy Baranya, Somogy, Tolna egysége a betegellátás téren évszázadok óta létező valóság, ennek az egységnek a csúcsintézményei pedig a PTE klinikái, amelyek feladatukat a régió egészségügyi intézményeivel karöltve kívánják ellátni. Véleménye szerint épp ezért fontos, hogy a térség politikusai és egészségügyi vezetői együtt lépjenek fel az itt lakók minél jobb ellátása érdekében, és ne egymással vetélkedjenek.

Forrás: Pécsistop/PTE


Címkék: egészségügyi anyagok